Az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre a Ludwig Múzeumban április 26-ig látható The Dead Web – The End című kiállítás. Az utópisztikus vállalkozás sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket, megkérdőjelezve az internethez való viszonyunkat, tágabb értelemben pedig a közösségi kapcsolat fogalmát mint a világgal való érintkezést.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Föld növényvilágának nagy része az állatokéval összevethető bonyolultsággal reagál a környezetére. Az állati viselkedést vizsgáló etológia analógiájára alig három évtizede kezdődtek olyan növénykutatások, amelyek célirányosan vizsgálják ezeket a reakciókat. A kutatói közösség és az ismeretterjesztő sajtó már jócskán túllépett a növényi érzékelés korai kutatására jellemző féltudományos módszereken és gondolatokon, amelyeket annak idején hevesen támadott az akadémikus tudomány, ám a „növényi neurobiológia” a mai napig számos vita kereszttüzében áll.

Február végéig tekinthető meg a „GSM – Generációk Saját Mobiljai” című időszaki kiállítás a Piarista Múzeumban. A népszerű modellek mellett számos ritka, „egzotikus” készülék, prototípus is helyet kapott a tárlaton.

Több mint húsz évvel ezelőtt, 1999-ben mutatták be a filmtörténelem egyik legismertebb, forradalmi hatású moziját, a Mátrix-trilógia első részét. Az amerikai–ausztrál koprodukcióban készített, négy Oscar-díjat elnyert sci-fi alapötleteként szolgáló hipotézis, a szimulált valóság elmélete alapján elképzelhető, hogy a minket körülvevő valóság csupán illúzió, és mindannyian egy számítógépes technikával létrehozott világban élünk. A számos filozófiai és vallási utalást tartalmazó film által megfestett disztopikus jövőben az érzékelt világot, a Mátrixot mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkották meg, és az embereket azzal a céllal tenyésztik, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. De vajon a „valóságban” felismernénk-e, ha egy ilyen szimuláció részesei lennénk?

JOGI EGYETEM A 60-AS ÉVEKBEN

A jogi egyetem, a Kar (természetesen a budapesti egyetemről lesz szó) az Egyetem tér impozáns épületében működött (mint most). A hátsó épületrész ablakaiból a mellette lévő papnevelde udvarára lehetett látni, ahol időnként a kispapok feltűrt reverendában fociztak, érdekes volt.

AZ ELTE JOGI KARÁNAK ÉPÜLETE 1953-BAN. FORRÁS: FORTEPAN

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

Újabban ismét a kispesti állandó lakcímemhez tartozó levélszekrénybe dobják be az egykori élettársamnak és a lányának szóló postai levélküldeményeket. Érthetőbb úgy, hogy spammel a Magyar Posta? Nem is kicsit.

ILLUSZTRÁCIÓ: RAWPIXEL.COM

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

HIVATALI ÉLET A 70-ES ÉVEKBEN

1945 és 1970 között 25 év telt el. Ez idő alatt egy gyermek felnő, egy felnőtt – ha 25 éves korában elhelyezkedett a közigazgatásban – még aktív munkavállaló maradt. Meglepő módon jó néhány olyan kollégával dolgoztam együtt, aki még a régi (Horthy-) rendszerből „igazolt át” a megváltozott viszonyok közé. Ez a helyzet a köztudatban rögzült „tisztogatás” ellenére következhetett be.

AZ UVATERV EGYIK IRODÁJA 1972-BEN. FORRÁS: FORTEPAN

Kabaréműsorral ünnepelte alapításának 30. évfordulóját az egyetlen hazai szatirikus kéthetilap. A Rádiókabaré szerkesztő- és szerzőgárdája által indított Hócipő első lapszáma 1989. október 5-én jelent meg.

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF, NÉPSZAVA

Éppen három évtizeddel évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot az átmenetileg köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Este a Kossuth téren tízezrek ünnepelték meg az eseményt.

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket a Magyarországon először megrendezendő exkluzív aranylemez-konferenciára, 2020. október 10-én 10 és 17 óra között a KMO Művelődési Központban, a Meridián Csoport szervezésében!

Két hónapos várakozást és több körös szervizelést követően tegnap visszakaptam az újjávarázsolt Peugeot 106 Mistralt – ismét élmény vezetni a hosszú kihagyás után! De nemcsak az autót vezetem, hanem a statisztikát is.

Éppen három évtizeddel ezelőtt, 1989. október 3-án jelent meg a Prince of Persia című platformjáték az akkor 21 éves Jordan Mechner jóvoltából, aki a testvérével közösen alapított, Broderbund nevű cégben kezdte a fejlesztést, és animációja mérföldkőnek számított a videojátékokban. Rendkívüli sikert ért el, kétmilliónál is több példány kelt el belőle – ez az akkori viszonyok közt hatalmas teljesítmények számított –, és szinte az összes jelentősebb platformra megjelent.

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közötti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres ingókövet még billegtetni is tudjuk.

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

JÚNIUS 8. – KUTYAKIKÉPZÉS SZÜNETÉBEN SZŐDÖN

JÚNIUS 16. – MEGKÉSETT VÉGTISZTESSÉG

Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású, szimbolikus eseménye volt Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és társainak újratemetése. Negyedmillióan vettek részt a Hősök terén tartott gyászszertartáson, és rótták le tiszteletüket 1956 hősei előtt. A Műcsarnok lépcsőjén Nagy Imre koporsója mellé került Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsója is, és ott volt a „hatodik koporsó” is, ami a forradalom többi áldozatát jelképezte. Ekkor mondta el a szocializmusban óriási vihart kavart, történelmi jelentőségű beszédét Orbán Viktor. A gyászszertartás után a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra a forradalom miniszterelnökét és társait. Nagy Imrét három héttel az újratemetés után, július 6-án rehabilitálta a Legfelsőbb Bíróság, Kádár János ugyanazon a napon meghalt.

JÚLIUS 2. – MEGSZŰNIK AZ UTOLSÓ ODEON-VIDEOTÉKA

Régen az Odeon volt az egyik legnagyobb név a magyar videotékák és VHS-kiadók között, mára már csak egy maradt meg közülük. Mint az Indexen olvasható, a Művész tékája volt az egyetlen, amely az Odeon hányattatásai ellenére talpon maradt, minden nap 14-től 22 óráig tartó nyitvatartással. Mostantól már csak péntekenként 15-től 18 óráig lesz nyitva, így az utolsó Odeon is megszűnik eredeti valójában létezni, július 1-től archívummá alakul.

JÚLIUS 19. – NEGYVENÉVES A HETI VILÁGGAZDASÁG

Az elmúlt 40 évben a HVG több mint kétezer alkalommal jelent meg. Megközelítőleg százezer cikk mellett fényképekkel, ábrákkal, infografikákkal igyekezett érthetővé tenni a körülöttünk zajló eseményeket. A 40 éves HVG történelme egyúttal Magyarország – és kicsit a világ – utóbbi négy évtizedének a történelme is. „A Kádár-kori sajtóirányítás afféle bakijaként, a puha diktatúrában született HVG most a kemény autokráciában igyekszik hű maradni elveihez – önmagához. Immár négy évtizede politikai széljárástól függetlenül kérjük számon azoknak az értékeknek a betartását, amelyekért a HVG-t annak idején elindítottuk” – olvasható a jubileumi visszatekintésben.

AUGUSZTUS 11. – HÚSZ ÉVE VOLT A TELJES NAPFOGYATKOZÁS

Százezrek lepték el az utakat, a vonatokra nem lehetett jegyet kapni, sok helyen rendkívüli munkaszünet volt 1999. augusztus 11-én. A 2 perc 23 másodperces teljes napfogyatkozást a Szombathely–Szeged vonal 55 kilométeres sávjából lehetett megfigyelni, családommal – kalandos buszozás után – Pápáról követtem az eseményt. Az 1999-es esemény évfordulójára a Capa Központ kiállítást is szervezett Fekete fény címmel. Ezt megelőzően 1842. július 8-án takarta ki a Hold árnyéka teljesen a napkorongot, legközelebb 2081-ben lesz Magyarországról megfigyelhető teljes napfogyatkozás.

AUGUSZTUS 15. – LEGENDÁS FESZTIVÁL WOODSTOCKBAN

Ötven évvel ezelőtt rendezték meg a New York állambeli Bethel városa mellett a legendás Woodstock Fesztivált, minden idők legikonikusabb élőzenei eseményét, amely egy egész generáció gondolkodására hatással volt, és ennyi év távlatából is minden hasonló zenei rendezvény alapvető viszonyítási pontja. Az esős hétvégén, a szabad ég alatt harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 ezer néző előtt.

AUGUSZTUS 19. – PÁNEURÓPAI PIKNIK A FERTŐ TÓNÁL

Harminc évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én rendezték meg a Páneurópai Pikniket Sopron közelében, a Fertő tó melletti Fertőrákoson. Miután Ausztria és Magyarország háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyitott egy határátkelőt Szentmargitbánya és Sopronkőhida között, mintegy 300 NDK-állampolgárnak sikerült a jogi és fizikai határkaput egyszerre áttörve átszöknie a határon. Az esemény bekerült a világsajtóba, mert a határőrök nem nyitottak tüzet, így folytatódhatott a felszabadult ünneplés. Mindez természetesen nem oldotta meg a hazánkban várakozó, nyugatra vágyó keletnémetek ügyét, bár a rendezvényt követően több százan döntöttek úgy, hogy zöldhatáron lépnek át a szomszédos országba. Még egy hónapot kellett várni arra, hogy szeptember 11-én éjfélkor hivatalosan is megnyíljon a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó több tízezer keletnémet állampolgár előtt. A rozoga határkapu áttörése fontos előzményévé vált az Európát kettéosztó vasfüggöny végleges eltűnésének, Németország egyesítésének és az Európai Unió keleti bővítésének. Az ideiglenes átkelőhelynél történt határáttörés helyszínén emlékparkot alakítottak ki, ahol minden évben megemlékeznek a Páneurópai Piknik és határáttörés évfordulójáról.

HOGYAN TANULTUNK OROSZUL?

A postán a sorba beállva rögtön éreztem, hogy átizzadt ingemre a magas plafonról kondicionált hideg levegő zúdul, ennek nem lesz jó vége, nem vagyok már mai fiatal, csináljunk a helyzettel valamit. Előttem alacsony, idős néni gyönyörű fehér kalapban várakozott. Előrébb léptem, kikerülve a sort, és mentegetődzve bevallottam a jéghideg levegő előli menekülésemet, és azt, hogy természetesen majd visszaállok a sorba, ha megindul a menet. „Ó – rebegte a néni –, érteni, de csak egy kicsi beszélni magyar, tessék csak álldogálni fiatalember úr!” – mosolygott rám a néni, és utána még valamit mondott oroszul, amire rámosolyogtam, és elkezdtünk oroszul beszélni.

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

A Kispest önálló településsé nyilvánításának 148. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi képviselő-testületi ülésen Kispest Díszpolgára címet vehetett át dr. Bálint György kertészmérnök, aki – mindenki Bálint gazdájaként – ma is rendszeresen és közérthetően adja át tudását kertészeti témákban. Folyamatosan figyelemmel kísérte, tanácsaival segítette a Kispesten kialakuló közösségi kertek életét, különösen az Első Kis-Pesti Kerttel tart szorosabb kapcsolatot. Dr. Bálint Györggyel kispesti kötődéseiről, valamint a kertművelés és az önellátás fontosságáról beszélgettünk.

FOTÓ: ZIH ZSOLT, MTVA

MÁRCIUS 12. – HARMINCÉVES AZ INTERNET

„Bizonytalan, de izgalmas.” Ezzel a mondattal értékelte főnöke a svájci CERN részecskefizikai kutatóközpontban dolgozó Tim Berners-Lee tervezetét, melyben azt vázolta fel, hogy egy informatikai hálózattal miként lehetne segíteni az egymástól távol dolgozó fizikusok közös munkáját. Az akkor 33 éves szoftvermérnök éppen 30 éve, 1989. március 12-én adta be javaslatát, ez a dátum tekinthető tehát a world wide web születésnapjának – írja a hvg.hu. Berners-Lee az alapok felvázolása után egy működő modellt fejlesztett a hálózatból, megalkotta a HTML-nyelvet, a HTTP-protokollt, valamint a WorldWideWeb.app nevű szoftvert, amely a világ első böngészőprogramja és weboldalszerkesztője volt. A web és az annak technológiai megoldásaira „ráültetett” internet minden lehetséges aspektusában átalakította életünket.

MÁRCIUS 14. – NEMZETKÖZI PI-NAP

Harmincegyezer milliárd számjegyig adta meg a pi értékét a Google cég egyik alkalmazottja, megdöntve a korábbi rekordot, amely 22 ezer milliárd számjegy volt – jelentette be a vállalat a nemzetközi pi napon. A japán Emma Haruka Iwao számításához 170 terabyte mennyiségű adatra és 25 virtuális gép 121 napi munkájára volt szükség – írta a BBC hírportálja. A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják a nemzetközi pi napot március 14-én (3-14). A sok számjegyű pit egyebek mellett számítógépek ellenőrzéséhez lehet használni, hiba esetén ugyanis a hányados valamelyik számjegye nem stimmel. A matematikusokat régóta izgatja az irracionális és transzcendens szám, amelyben a tizedesjegyek ismétlődés nélkül, véletlenszerűen követik egymást. Az Iwao által megadott 31,4 ezer milliárd számjegy kimondása több mint 332 ezer évbe telne.

MÁRCIUS 23. – I. KÁRPÁT-MEDENCEI KORREKTORVERSENY

Első alkalommal rendezett Kárpát-medencei korrektorversenyt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda a budapesti Duna Palotában. A szövegjavításból és helyesírási tesztből álló vetélkedőn – amelynek célja a sajtó helyesírási kultúrájának emelése volt – összemérhették tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének és az egyes médiumoknál már korrektorként tevékenykedők. A korrektorverseny szakmai hátterét és minőségi színvonalát a magyar helyesírás legjobb szakembereiből álló bírálóbizottság biztosította.

MÁRCIUS 31. – HÚSZÉVES A MÁTRIX

Két évtizeddel ezelőtt, 1999. március 31-én mutatták be az Egyesült Államokban a Mátrix című, amerikai–ausztrál koprodukcióban készült sci-fi filmet Lana és Lilly Wachowski írásában és rendezésében, Keanu Reeves, Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano és Hugo Weaving főszereplésével. A 2000-ben négy Oscar-díjban – legjobb vágás, legjobb hang, legjobb hangvágás, legjobb vizuális effektek – részesült film egy olyan disztopikus jövőt fest meg, melyben az érzékelt világ valójában a Mátrix, egy szimulált valóság, amelyet a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkottak meg, és kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják rá az emberek agyát, az embereket pedig a gépek tenyésztik, azzal a céllal, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. A film számos utalást tartalmaz a cyberpunk és hacker szubkultúrákra, valamint filozófiai és vallási elméleteket is felvonultat. A Mátrix időtállónak bizonyult, vizuális effektjei, tempója meghaladta a korát, útmutató volt műfajában, mondanivalója és gondolatvilága pedig örökké aktuális.

ÁPRILIS 2. – KÜLÖNÖS ADATSZOLGÁLTATÁS

Vajon hogyan ítélünk meg egy olyan embert, aki még a saját nevét is képtelen – helyesen – leírni? És egy olyan intézményt, vállalkozást, szolgáltatót, amelynek már a neve is „gyanús”? A Belügyminisztérium által idén indított, rövid időn belül igen népszerűvé vált „Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP)” kifejezés mögött valóban hasznos szolgáltatás áll. Az első két szót természetesen egybe kell(ene) írni, csakhogy a „platform” – ennél szebben csengő, ősi magyar kifejezést sem találhattak volna – nevével ellentétben nem járműveket szolgáltat, hanem a járművekről adatokat… Az új rendszer segítségével járműveket nem tudunk igényelni, de azok adatait le tudjuk kérdezni egy adatbázisból, tehát a Hazai Járműadatbázist használjuk – rövidítve: HJA, persze.

ÁPRILIS 19. – PARÁZZSAL A PILISMARÓTI DUNA-PARTON

MÁJUS 9. – HARMINCÉVES A 168 ÓRA

Három évtizeddel ezelőtt, 1989. május 9-én jelent meg a standokon a nyomtatott 168 Óra, a rendszerváltás korszakának egyik meghatározó közéleti hetilapja. A lap előzménye a Magyar Rádió azonos nevű, szombatonként délután 16 órakor jelentkező, másfél órás belpolitikai magazinműsora, valamint a vasárnaponként reggel 6 és fél 9 óra között sugárzott műsora volt, amelyeket Mester Ákos és Bölcs István szerkesztett abban az időszakban. A hetilap eredetileg e műsorokban elhangzottak szerkesztett változatait közölte. 1991-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki a lap szerkesztőségét. 2015-ben a lapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft. nevű cégben többségi tulajdont szerzett a Brit Média Befektetési Kft. A nemzetközi antirasszista napon 2018-ban a MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista Díjat adományozott a 168 Óra szerkesztőségének.

MÁJUS 10. – ÉLŐLÁNCOS TÜNTETÉS A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÉRT

Nagyjából kétszáz résztvevője volt a kormányzati tervek nyomán kilakoltatásra ítélt Országos Széchényi Könyvtár melletti kiállásnak, amelyet a legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom szervezett az OSZK Budai Várban található épületénél. Az élőlánc felállítása után a tüntetők a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonultak. „Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni” – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója. A szervezők az esemény végén jelezték, aláírásgyűjtést indítanak, hogy a könyvtár méltó helyre kerülhessen. Az OSZK egyébként már 20 éve kinőtte a várbeli székhelyét, de csak most lett sürgős a költözés, amikor a Budai Palota felújítása elérte az épületet, amivel nyilvánvalóan tervei vannak a kormánynak. Az eseményről a Mérce nyomán a HVG és a Népszava is beszámolt, utóbbi fotósa, Tóth Gergő minket is megörökített.

MÁJUS 14. – KÖNYVTÁR VAGY STADION?

Életem során a legtöbbet az Országos Széchényi Könyvtárban tanultam – magamtól! Mert ott senki nem kötelezett rá, milyen dokumentumokat keressek, mit olvassak, miből tanuljak. Én ezért érzem szívügyemnek a magyar nemzeti könyvtár sorsát. A könyvtárosok – egyebek mellett – az írott szellemi örökséget gondozzák és ápolják: pótolhatatlan dokumentumok őrzői, nyomtatott és elektronikus formában. A könyvtár múzeum is egyben: a múlt, a jelen, a jövő múzeuma. Őrzőit anyagilag, erkölcsileg mégsem becsüli az állam. Kispesten most közel 12 milliárdért építik az új Bozsik stadiont. Válaszoljanak őszintén: Önök szerint ez a 12 milliárd nem sok? Tarthatják jogosnak is, csak tudják: az összeg Kispest önkormányzatának teljes éves költségvetésénél is több. És nem ez az egyetlen új épülő stadion mostanában. Költői kérdés: nem lehetne egy új futballstadion árából egy új nemzeti könyvtárat építeni?

Vajon megsértődnének-e bármely futballklub szurkolói, ha tudnák, hogy azért nem jut pénz új stadionjuk építésére, mert a nemzet könyvtárát kell renoválni, netán átköltöztetni? Önök el tudják képzelni, hogy tömegesen utcára vonulnak szurkolók, drukkerek – egy nemzeti könyvtár építése ellen? Egy pótolhatatlan sporttörténeti emlékeket, dokumentumokat is őrző nemzeti könyvtár ellen? Ha választaniuk kellene, mi lenne a fontosabb? Egy új stadion építése vagy a nemzet örökségének megőrzése? Ha csak két választásuk lehetne: megmentik a nemzeti könyvtárat a pusztulástól, vagy kapnak egy új stadiont – Önök mit választanának?

MÁJUS 15. – ÉRETTSÉGIBOTRÁNY A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematikaérettségin megoldandó feladatok sorszámát. Kiszivárogtak a magyar érettségi tételek témái is, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-es eset mégis igen nagy port kavart. Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték. Az eset felbukkan a Moszkva tér című, 2001-es magyar játékfilmben is.

MÁJUS 22. – EGY ÚJ KORSZAK HATÁRÁN

Interaktív időszaki fotókiállítás nyílt „Emlékképek ’89 – Egy új korszak határán” címmel a rendszerváltás személyes emlékeiből az Országos Széchényi Könyvtárban. A pártállami rendszer bukása 1989-ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a diktatúra évei után a demokráciát Magyarországra, hanem átalakította hétköznapjainkat is. E történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: eltűntek ugyan a diktatúra emlékművei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórakozóhelyek romjai jelzik még a változást. Az OSZK kézirattárának kiállítóterében rendezett tárlat a rendszerváltásra tekintett vissza személyes nézőpontokból, privát emlékekből megszerkesztve.

MÁJUS 25. – IRÁNY A MARS!

Bár még évekbe fog telni, hogy ember lépjen a Marsra, a NASA lehetőséget ad a nagyközönség számára, hogy legalább a nevüket felküldjék a vörös bolygóra. A NASA Mars 2020 rovere – amely az emberiség első, egy másik bolygót célba vevő oda-vissza útjának úttörője – mikrochipeken fogja magával vinni a feliratkozó emberek neveit. A marsjáró várhatóan 2020 júliusában kezdi meg útját, a Marsra pedig terv szerint 2021 februárjában érkezik. A már működő rendszerben szeptember 30-ig lehet hozzáadni a nevünket a listához, melyhez szuvenír beszállókártya és „törzsutaspontok” is járnak. Mindez egy közösségi kampány része, melynek keretein belül a NASA Holdat, illetve Marsot célzó küldetéseit szeretnék szélesebb körben ismertebbé tenni – írja a csillagaszat.hu.

FORRADALOM ALATT

1956. október 24-én hajnalban arra ébredtünk, hogy mindenféle fegyverropogás hallatszik az utcáról: puska, gépfegyversorozatok, robbanások dörrentek. Na, szépen vagyunk! Ez lett az előző napi tüntetésekből. Zárójelben: 23-án este még javában nézelődtünk a Múzeum körúti ház előtt, amikor az egyik lakó kijött a házból, és izgatott hangon közölte, hogy a pince lejáratában egy nagy aktatáskába botlott, ami tele van katonai, rendőri igazolványokkal és villamosbérletekkel (!). Persze megnéztük és elképedtünk. Mi lesz itt! Másnap reggelre – ha jól emlékszem – a táska és tartalma eltűnt. Kitört a forradalom. A Múzeum körút hadszíntér lett.

SZOVJET TANKOK A MÚZEUM KÖRÚT ÉS A KOSSUTH LAJOS UTCA KERESZTEZŐDÉSÉNÉL, AZ ASTORIÁNÁL. FORRÁS: FORTEPAN