A HALF ÉS A BEKK

Néhány napja egy tévés műveltségi vetélkedőben kiderült, hogy a magasan képzett fiatal felnőttek nem tudnak Csallóközről, teljes tanácstalansággal néztek a műsorvezetőre. Tényleg nem tudják, hol van Csallóköz? – kérdezte hitetlenül a velük nagyjából egykorú szakember, de sajnos igaz volt a tudatlanság. Ebből arra következtettem, hogy ha egy ilyen fogalom terén teljes a sötétség, vajon mi lehet az 50-es, 60-as években használt angol futballszakszavak esetében, amely szavakat a hétvégi mérkőzéseken versenyt ordítottuk a felnőttekkel, és eszünkbe sem jutott, hogy azok jelentésével esetleg mások nincsenek tisztában. Nos, így utólag is leszögezhetem, hogy tribünön semmi félreértés nem volt... Na miben is? Erről lesz szó az alábbiakban.

FERENCVÁROS–ÚJPEST MÉRKŐZÉS 1965-BEN A NÉPSTADIONBAN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN, NAGY GYULA

Sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozásának részleteit és eredményeit, egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című dokumentumregényében. A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetét július 24-én mutattuk be a FSZEK kispesti könyvtárában.

FOTÓK: ERDŐS LÁSZLÓ

Száztíz évvel ezelőtt, 1908-ban kezdődött a kispesti állami munkástelep építése Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére.

A KÓS KÁROLY TÉR ÉS WEKERLE KELETI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL.
FOTÓ: RUZSA ISTVÁN

Dr. Almár Iván csillagász–űrkutató nevét mindenki ismeri hazánkban, aki egy kicsit is érdeklődik az égbolt tudománya iránt. Neve összeforrott a magyarországi űrkutatás történetével, közérthető és élvezetes ismeretterjesztő cikkeinek, előadásainak köszönhetően sokan kerültek közelebb a világűr titkaihoz. A nemzetközi hírű tudóssal – egyetemi szakdolgozatom témájához kapcsolódóan – az űrkutatási és csillagászati információforrások hitelességéről, valamint a SETI-kutatás jövőjéről, ufóészlelésekről és a Mars-utazás lehetőségeiről beszélgettünk.

Túraútvonal: Dobogókői panoráma – Pilismarót – Miklós deák-völgy – Millenniumi emlékmű – Miklós deák-völgyi halastavak – Hamvas-kői-rét – Hirsch-orom – Pilismarót

OLDTIMER KERÉKPÁROK: MOTORRAL VAGY ANÉLKÜL

Ifjúkoromban ugyan nem kerékpároztam, hanem bicikliztem, motorbicikliket bámultam, de ez az idő már elmúlt. A kerékpárok használatának súlypontjai megváltoztak. Míg régebben a kerékpárt (motorral vagy anélkül) kifejezetten napi munkára fogták, ma már inkább mindkettő „élvezeti cikk” lett, kivéve ha valaki villamos/buszbérlet helyett használja a gépét, de azt hiszem, ez a ritkább. Száguldanak a dübörgő motorral, nyomják felfelé a hegyen a pedált, sisakkal, teljes komolysággal – így kell ezt csinálni, legalábbis tavasztól télig.

BUDAPESTI FIATALOK CSEPEL KERÉKPÁROKKAL AZ ÖTVENES ÉVEKBEN.
FORRÁS: FORTEPAN / SÁNDOR GYÖRGY

A nyári napfordulót követő hétvégén, június 23–24-én a XV. Ősi Magyar Szer Találkozót rendezték meg a tiszaalpári Várdombon. Első alkalommal vettünk részt a hagyományőrző rendezvényen, amelyről maradandó élményekkel tértünk haza.

Üllői út, ami összeköt címmel nyílt meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény és a Tomory Lajos Múzeum közös helytörténeti tárlata Budapest leghosszabb sugárútjáról a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

MÁRCIUS 17. – „NAGYKORÚ” LETT AZ ELSŐ CIKKEM

Az akkor még fekete-fehér Népszabadság Budapest mellékletében 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első írásom. A 16 évesen (!) írt elsőt azóta több mint 1500 újságcikk követte a legkülönbözőbb lapokban, témákban és műfajokban. Az immár 18 évet átölelő statisztikában több ezer szerkesztett és/vagy korrektúrázott újságoldal és mintegy 500 blogbejegyzés is helyet követel: utóbbiakat eddig összesen 760 ezren olvasták.

MÁRCIUS 20. – TŰZTORONY SOPRONBAN

Sopron jelképe, a 13. században épült Tűztorony évszázadokon keresztül szolgálta a várost: a toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal figyelmeztettek a tűzesetekre és az ellenség érkezésére, kezelték a toronyórát, és a 19. század végéig kürtszóval jelezték az idő múlását. Az 58 méter magas építmény mai alakját az 1676-os tűzvész után nyerte el, legutóbbi felújítása 2012-ben fejeződött be. Körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a városra és környékére. A Tűztorony a polgárság öntudatának és hűségének jelképe is: az 1921-es népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Erre emlékeztet a Fő téri Hűségkapu és Kisfaludi Strobl Zsigmond Hungáriát ábrázoló szoborcsoportja.

MÁRCIUS 24. – VILÁGOKON ÁT

Egy rendkívül érdekes és értékes sorozat az utolsó időkből, amikor a Magyar Televízió még valóban értéket közvetített: a Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával, 1999–2005 között készült „Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában” 12 része az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, s ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével, filozofikus hangvételben tolmácsolja a spirituális létszemlélet alapfogalmait. Az „összefüggések tudománya” meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését. Az ismeretterjesztő sorozat közreműködői által megfogalmazott világszemléleti alternatívák egyaránt merítenek ősi kultúrkörök tudáskincséből és a modern, kísérleti tudomány sokszor merész hipotéziseiből. – A műsor szakértője és állandó közreműködője, Dúl Antal teológus–könyvtáros 2018. február 11-én elhunyt.

MÁRCIUS 31. – EGYRE TÖBB A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓ

A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent, azóta viszont – ha csekély mértékben is, de – emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel – írja a Népszava.

ÁPRILIS 1. – ÖT SZÁZALÉK

– Figyelj már, barátom, kérdezhetek valamit? – szólalt meg mellettem egy rekedtes férfihang, és egy dülöngélő alak lépett a látóterembe.
– Most nem érek rá, ne zavarjon – feleltem határozottan, rezzenéstelen arccal, fel sem pillantva. Éppen a jegyvásárlással voltam elfoglalva a KÖKI-n.
Mihelyst a MÁV automatája kiadta a jegyemet, megfordultam.
– Barátom, figyelj már, az a helyzet, hogy… – kezdte újra.
– Ez inkább kérés, mint kérdés – vágtam a szavába, és a kezébe nyomtam hatvan forintot.
Éppen annyit, amennyit az automatás jegyvétellel megspóroltam.
Ezeknek nyilván szerződésük van a MÁV-val – konstatáltam.

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A 2001: ŰRODÜSSZEIA

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regényének amerikai filmváltozatát, melyet Stanley Kubrick rendezett. A 2001: Űrodüsszeiát – eredeti címe: 2001: A Space Odyssey – a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mély értelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. A történet szerint négymillió évvel ezelőtt egy idegen civilizáció segített elindulni az emberré válás útján, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A felszínre került monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy programozási hiba miatt úgy ítéli meg, hogy a legénység veszélyt jelent az expedíció sikerére, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

ÁPRILIS 3. – CÍMLAPON AZ INDEXEN

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor a legnépszerűbb hazai hírportál címlapon ajánlja egy-egy blogbejegyzésemet, erre az elmúlt héten kétszer is volt példa. Az Index kiajánlásának is köszönhetően – ráadásul 24 órán át volt a címlap tematikus felületén – közel 30 ezren (!) kattintottak a KÖKI állapotáról szóló posztomra, amely ezzel a harmadik legolvasottabb jegyzetté avanzsált a blogomon. A bizonnyal még sokáig megdönthetetlen rekordot az 1987-es nagy havazásról készített összeállításom tartja 208 ezer letöltéssel, és – számomra meglepő módon – 186 ezres letöltéssel nem sokkal marad el az „Elfeledett metróállomás Kőbányán”. A blog 2012-es indításakor nem gondoltam volna, hogy a közlekedéssel kapcsolatos bejegyzéseim viszik majd a prímet. Ez azonban a jövőben sem jár semmilyen elkötelezettséggel – soha nem keresem a témákat, a témák találnak meg engem.

ÁPRILIS 21. – ADIGZSI, A TUVA SÁMÁN

Egyedülálló néprajzi dokumentumfilm díszbemutatóján vehettünk részt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kanalas Éva „Adigzsi, a tuva sámán” című filmje az archaikus és napjainkban is élő tuva sámánhagyományt, az égi eredetű, örökölt tudású Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenységét mutatja be a belső-ázsiai, dél-szibériai hegyláncok között élő őslakos tuva családok körében. A díszbemutatón a film főszereplője is részt vett.

ÁPRILIS 25. – CSILLAGÁSZATI ELŐADÁS SZENTENDRÉN

Kiss László csillagász „Exobolygók: karnyújtásnyira az idegenek?” címmel tartott előadást a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Lebilincselő előadásában betekintést adott a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve – kissé szabadon eresztve a fantáziát – megpróbált választ adni a címben feltett kérdésre.

MÁJUS 11. – TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓRÓL A CORVINUSON

Első alkalommal rendezett konferenciát a tudománykommunikációról a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete, illetve a Tud.Com tudománykommunikációs kutatócsoport. A konferencia lehetőséget biztosított a tudománykommunikáció különböző értelmezéseinek, elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseinek összevetésére, valamint konkrét elemzések felmutatására. A különféle diszciplínákat kutató, hetvennél is több résztvevő három plenáris, 40 szekció- és 15 poszterelőadás formájában dolgozott együtt. Több érdekes, a szakdolgozati témámhoz szorosan kapcsolódó előadást hallgattam meg: Velics Gabriella, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centrumának egyetemi docense „Breaking news? A tudomány hírértéke”, Sipos Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, tudománykommunikációs referense „Múzsa vagy béklyó? A tudományos ismeretterjesztés kontextusa”, Kiss László, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója „csillagaszat.hu: Tapasztalatok egy tudományos ismeretterjesztő hírportállal”, Frey Sándor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „Az Űrvilág hírportál 15 éve”, Falyuna Nóra, az ELTE BTK és az MCC PhD-hallgatója „A(z ál)tudományos stílus: terminológia és érvelés” címmel tartott előadást.

MÁJUS 31. – TITOKBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ URÁNIÁT

A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban leszerelték, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. Az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt – írja a Magyar Narancs. Immár csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója.

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

Nagyszabású programsorozattal ünnepelte 95. születésnapját a KMO Művelődési Ház, amely a kezdetektől Kispest kulturális életének meghatározó szereplőjeként, a helyi közösségek aktív formálójaként, komoly népszerűségnek örvendve működik. A KMO Teleki utcai épülete 1923 óta várja vendégeit kulturális programjaival, melyek minden korszakban követték a művelődési igényeket. Gábor Ilonával, a művelődési ház igazgatójával az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Kispest életében elfoglalt helyéről és a falai között zajló szakmai munkáról beszélgettünk.

A LÁGYMÁNYOSI DOHÁNYGYÁR ÉS KISPEST BOMBÁZÁSA

Úgy tűnhet, a címben írt két témakör nem kapcsolódik egymáshoz, pedig van összefüggés, igaz, tragikus.

MUNKA KÖZBEN A LÁGYMÁNYOSI DOHÁNYGYÁRBAN AZ ÖTVENES ÉVEKBEN. FORRÁS: FORTEPAN

Huszonöt évvel ezelőtt, 1993-ban nyílt meg a nagytétényi Szoborpark Múzeum – ma Memento Park –, a rendszerváltás után Budapest utcáiról eltávolított, a kommunista rendszer időszakából származó szobroknak a világon egyedülálló gyűjteménye.

Immár az egykor balkáninak nevezettnél is rosszabb állapotban várja a megmenekülést a végső pusztulástól Budapest egyik legforgalmasabb vasútállomása. A KÖKI-n állandósult helyzetet a legnagyobb jóindulattal sem lehet áprilisi tréfának venni.

Magyarország több mint 8000 km hosszú vasúthálózatán jelenleg összesen 300 km-en (!) lehet személyszállító vonatokkal a maximális sebességgel, 160 km/h-val „száguldani” – igaz, ezeken a szakaszokon sem az uniós szabványú biztosítóberendezés használatával. Legutóbbi soproni utazásom során kétszer is majdnem elértük ezt a kozmikus sebességet – a kezdeti öröm azonban hamar ürömbe csapott át.

Az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt., közismert nevén az IBUSZ regényes történetét idézi fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új időszaki kiállítása. A szeptember 2-ig megtekinthető tárlat a lehető legszínesebben próbálja bemutatni az IBUSZ elmúlt több mint száz évét, megidézve az 1930-as évek turistaparadicsomának számító Budapestet és az 1970-es évek baráti társasutazásait is.

Március harmadik hétvégéjén visszatért a tél: az intenzív havazásból vasárnap reggelre több mint 20 centiméternyi hó hullott. Ismét vastag hólepel alá került a határ, téli csend uralja a fehérbe öltözött tájat, csak a fenyvesek között suttog a szél. Időnként kutyaugatás töri meg a némaságot, lovas hintó vánszorog a sáros úton, madárraj reppen fel a szántásról, s pár pillanat múlva újra megdermed az élet a fehérség ölelésében.

UDVARIASSÁG

Egy érdekes könyv akadt a kezembe, a címe „Művelt és udvarias ember a XX. században”. Sajnos a kiadás évét nem tüntették fel a könyvben, de az biztos, hogy a háború előtt adta ki a Pesti Napló Rt., Az Est Lapkiadó Rt., és a Magyarország Napilap Rt. közösen. A tartalom egy része – természetesen – már idejét múlta, de néhány okos gondolat talán a mai ember számára sem felesleges. Csak csipegetek a könyvből, akit az egész érdekel, a kötelespéldányos könyvtárakban [esetleg antikváriumokban vagy internetes akciós oldalakon – P. I.] valószínűleg megtalálja.

KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ

DECEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ ELSŐ SMS

Negyed évszázad telt el azóta, hogy a Vodafone szoftverfejlesztőjeként dolgozó Neil Papworth elküldte az első szöveges üzenetet kollégájának. Az üzenet nemes egyszerűséggel a „Boldog karácsonyt!” volt. Papworth már évek óta nagy erőkkel dolgozott az akkor még 160 karakterből álló Short Message Service, vagyis az SMS létrejöttén, amelynek modernebb variációi nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az élet.

DECEMBER 27. – HÁT ÍGY KÖNNYŰ!...

JANUÁR 17. – ZÁRÓVIZSGA AZ EGYETEMEN

Újabb fontos korszak zárult le az életemben: jeles szóbeli vizsgával befejeztem tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros BA szakos hallgatójaként. Az előző félév végén – szintén jelesre – megvédett diplomamunkámban az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

FEBRUÁR 23. – SZÁZÉVES AZ ENIGMA

Éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1918. február 23-án szabadalmaztatta feltalálója, Arthur Scherbius azt a ránézésre leginkább írógépre hasonlító elektromechanikus szerkezetet, amely a II. világháború egyik kulcsszereplőjévé, a gépi titkosítás leghíresebb eszközévé vált. Bár eleinte a német had- és külügyi vezetést sem érdekelte a készülék, 1926-tól a haditengerészet, 1928-tól a hadsereg, 1933-tól pedig már a légierő is használta az Enigmát. Az Enigma működését elsőként a korábbi nyelvészeti módszereket mellőző három lengyel matematikus fejtette meg 1932-ben. Felfedezésük nagyban segítette a brit kódfejtők munkáját a második világháború alatt. Számos történész becslése szerint az Enigma feltörésének révén a szövetségesek tudomására jutó információk két-három évvel rövidítették le a háborút.

Magyarországon egyedülálló módon egyetlen korszak, a hetvenes, nyolcvanas évek világát idézi fel a Szentendre belvárosában 2015-ben megnyílt Retro Design Center múzeum. Az ezer négyzetméteres külső és belső terekkel rendelkező kiállítás a három-négy évtizeddel ezelőtt vágyott vagy éppen utált járműveket, berendezési tárgyakat, elektronikai termékeket és játékokat mutatja be, amelyek mély nyomokat hagytak a mostani 30-as, 40-es, 50-es generációban.

Puskás Tivadar zsenialitásának köszönhetően a telefonhírmondó feltalálása és bevezetése révén hazánk világelső volt a kommunikáció területén a 19. század végén. Puskás ezzel a találmányával gyakorlatilag megteremtette az elektronikus médiát és egyúttal a világ első rendszeres műsorszolgáltatását is.

KONCERT A TELEFONHÍRMONDÓ STÚDIÓJÁBÓL 1901-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA

Az 1958 és 1968 között időszak művészetéről adott átfogó képet a Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című időszaki kiállítása, amely mintegy 350 festményt, szobrot, grafikát, könyvet, plakátot, valamint iparművészeti alkotást vonultatott fel.

KÖRZETI ORVOS ÉS PATIKA

A címben szereplő két fogalom/meghatározás már nem létezik, a fiatalabb évjárat valószínűleg nem ismeri, mit is jelentenek. A körzeti orvos a mai háziorvos, a patika pedig a mai gyógyszertár. A régi és a mostani elnevezés mögött azonban nemcsak formai, hanem tartalmi különbség is van.

PATIKUS MUNKA KÖZBEN BUDAPESTEN AZ 50-ES ÉVEKBEN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

„Kapaszkodj, szívem, menten elszállunk!” – kiáltottam fel váratlanul, de végül utolsó pillanatban sikerült elkapnom a kormányt, így elkerültem az autópálya közepén tátongó krátert. Miközben minden idegszálammal arra koncentráltam, hogy tengelytörés nélkül elérjük úti célunkat, fel-felvillantak az elmúlt másfél év legemlékezetesebb pillanatai és tanulságai autós szemmel.

MISSYVEL A MÁTRÁBAN IDÉN NOVEMBERBEN

SZEPTEMBER 11. – PORTRÉ A KÖNYVTÁRVILÁGBAN

Megjelent a Könyvtárvilág, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által kiadott webmagazin legfrissebb száma, az alábbi linken olvasható a Portré rovatban velem készített interjú.

SZEPTEMBER 21. – KÖNYVTÁRMEGNYITÓ KISPESTEN

Barátságos hangulatban, kötetlen beszélgetéssel, novellahallgatással megnyitottuk a kispesti Párbeszéd Tere retró könyvtárát: a több ezer könyv rendezésében az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként, utolsó szakmai gyakorlatom keretében segítettem. „Varga Attila képviselő néhány percben elmondta az Ady Endre út 89 szám alatti helyiség előéletét, a közösségi tér megszületését és jövőbeli elképzeléseinket. A könyvtár létrehozásában, a több ezer könyv rendszerezésében jelentős szerepet vállaló Prusinszki István a könyvekről, a médiáról, az álhírekről írt diplomamunkájáról beszélt a jelenlévőknek. Lukácsy Tibor egy saját novellájának felolvasásával tette ünnepélyessé az estét, és ezután kezdődött a közel kétórás kötetlen beszélgetés, ahol sok mindenről szó esett: írásról, könyvkiadásról, a média szerepéről az életünkben, az ufókról, filmekről és természetesen arról, hogy milyen tartalommal töltsük meg a Párbeszéd Tere klubestjeit” – írta a Párbeszéd Tere Facebook-oldala, a fotót Anderlik Kriszta készítette a megnyitón. A klubban rendezett közéleti, ismeretterjesztő, szórakoztató beszélgetések sorában, október 18-án „Álhírek? Álhírek! Igazság a sorok között – Hamis valóság a közösségi médiában” tartottam – az egyetemi szakdolgozatomon alapuló – rövid előadást, amelyet kötetlen beszélgetés követett.

SZEPTEMBER 23. – TUDOMÁNYOK FŐVÁROSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

A természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállítás nyílt a Várkert Bazárban: a Tudományok Fővárosa címet viselő rendezvényen többek között a robotika, a csillagászat, az űrkutatás, a virtuális valóság és a környezetvédelem területéhez tartozó előadásokat és kísérleteket tekinthettek meg az érdeklődők. A több mint 40 kiállító standjánál egyebek mellett önjáró robotok, elektromos járművek és mobil planetárium várta a közönséget, de ki lehetett próbálni a Pulispace holdjáró-rovert, és volt drónverseny is.

OKTÓBER 4. – HATVAN ÉVE INDULT EL AZ ŰRVERSENY

Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen – a MANT tagjaként – én is részt vettem. „Almár Iván egyébként úgy gondolja, hogy helyesebb lenne, ha ezt a dátumot nem az űrkorszak kezdetének, inkább az űrcivilizáció kezdetének neveznék” – írta tudósításában az mno.hu.

OKTÓBER 17. – REJTÉLYES VILLANÁS AZ ORSZÁG FELETT

Éjszaka hazánkban és a környező országokban is többen figyelmesek lettek egy óriási fényvillanásra az égbolton – párommal a 4-es úton hazafelé tartva figyeltünk fel a „rejtélyes jelenségre”. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenséget egy tűzgömb, azaz egy Vénusznál fényesebb meteor okozta. Mint fogalmazott, több észlelő arról számolt be, hogy a villanás annyira fényes volt, hogy árnyékot is vetett. „Az eddig beérkezett információk alapján úgy tűnik, hogy a tűzgömb Kelet-Szlovákia térségében ért be a légkörbe, és bár igen fényes volt, feltehetően a légkörben elégett” – magyarázta.

OKTÓBER 18. – IGAZSÁG A SOROK KÖZÖTT

A kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendégeként a napjainkban egyre aggasztóbb méreteket öltő álhírjelenségről tartottam előadást. Az interneten és a közösségi médiában terjedő hamis információk nemcsak a „régi” ufókutatókat viszik tévútra, hanem a különböző ufós csoportok tagjainak többségét is. De hogyan lehet megkülönböztetni a hiteles információkat az álhírektől, az áltudományos nézeteket a valódi ismeretektől? Hol ér véget a hazugság, és hol kezdődik az igazság? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az előadással egybekötött, baráti hangulatú beszélgetésen.

NOVEMBER 4. – HAJNALI KÖD A 4-ES ÚTON

Hajnalban – a szinte áthatolhatatlan köd miatt – horrorfilmbe illően lehet autóval közlekedni, a látótávolság még távolsági fényszórókkal és ködfényszórókkal is alig néhány méter (!) a 4-es úton. Tényleg félelmetes és életveszélyes az „út a semmibe”: a megengedett 90 km/h-s sebesség helyett legfeljebb 40-nel haladsz, és rettegsz. Nem látsz semmit, tényleg semmit. Haladsz a bizonytalanba, az amúgy ismert út ismeretlen. Kapcsolod a távolságit, az első-hátsó ködlámpát, és még a vészvillogót is. KRESZ ide vagy oda, az életed és utasod élete a tét, mert valóban akkora a köd – és imádkozol, a többi autóssal együtt, akik hasonlóan gondolják… Ez már több mint köd: horror. De menned kell tovább...

NOVEMBER 9. – „ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ ÉS MÉG AZUTÁN IS”

NOVEMBER 11. – MEGMENEKÜLHET A PLANETÁRIUM

A kormány döntött a Budapesti Planetárium épületének felújításáról, és ennek előkészítését 50 millió forinttal támogatja – közölte az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság. A közlemény emlékeztetett: a kormány 2017 júniusában döntött arról, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által fenntartott Budapesti Planetárium életveszélyes állapotának elhárítására 86 millió forintot biztosít. A kormány újabb döntésével támogatja az épület átfogó felújítását, műszaki-szakmai fejlesztését, és biztosítja az előkészítéshez szükséges fedezetet – olvasható a tájékoztatásban.

NOVEMBER 20. – MEGSZŰNIK A NYOMTATOTT VASÚTI MENETREND

A most használatos, december elején múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának PDF-ben. Egy 2014-ben végzett utaselégedettségi vizsgálat szerint az utazók mindössze 1,5 százaléka tájékozódik már csak a menetrendkönyvből. A menetrendkönyvek szerepét az elektronikus utastájékoztató csatornák mellett a jelenleginél hangsúlyosabban és szélesebb körben megjelenő vonali menetrendek veszik át. Továbbra is biztosított lesz a vasúti menetrend belföldi közszolgáltatási tartalmának naprakész elérhetősége és letölthetősége az Elvirában és a MÁV-csoport honlapján – válaszolta a MÁV a Fonódó blog megkeresésére.

NOVEMBER 28. – IZSÁKY-KUTATÓK ESZMECSERÉJE

Perlaki Zsuzsanna Éva „Az Izsáky-bőröndök titkai” címmel tartott előadást a körmendi Batthyány-kastély aulájában a Körmendi Kulturális Műhely rendezvényén. Az előadóval Eőry Szabó Ferenc mkl és Eőri Szabó Ferenc beszélgetett. November 30-án „Rejtélyes ufóesetek nyomában” címmel tartott előadást Perlaki Zsuzsanna Éva a Párbeszéd Tere XIX. kerületi klubhelyiségében.

NOVEMBER 30. – HARMINCÖT ÉVES A KÉPÚJSÁG

Az első teletext szolgáltatást a BBC indította 1975-ben, Magyarországon a Képújság 1982. november 30-án, a Magyar Távirati Iroda épületéből kezdte meg rendszeres kísérleti adását. Az akkor még bonyolultnak számító technikai követelmények miatt a kezdetben a mainál kétszer akkora létszámú szerkesztőség készítette és töltötte fel a híreket, közszolgálati információkat. Mint a NAVA által közzétett archív felvételen is látható, egy Aston klaviatúrával szerkesztették a miniatűr Sony monitoron látható szöveget, és floppyra mentették le a tartalmat. A szolgáltatás neve valójában Teletext volt, amely akár nevezhető a mai internet elődjének is, az akkori technológiára hangolva: bizonyos tévécsatornák a normál kép és hang sugárzásán túl még egy információs csatornát is sugároztak, melyet az azt venni képes televíziókészüléken nézve, egy „szöveges felületen” keresztül különféle híreket és érdekességeket olvashatott a néző. A Képújság valójában a Teletext aktuális híreit és egyéb információit tartalmazó szöveges oldalakat bemutató, alatta instrumentális zenét sugárzó, 3-5 perces műsorblokk volt, melyet általában a délutáni műsorkezdés előtt és a műsorzáráskor sugárzott a Magyar Televízió.