Még napjainkban is folyik a találgatás arról, mi történt a századelőn a szibériai Tunguzkában. 1908. június 30-án reggel a Bajkál-tótól mintegy 800 kilométerre északra iszonyatos erejű robbanás rázta meg a vidéket. A detonáció hatására egy negyven mérföld széles területen szinte minden fa kidőlt és szénné égett. Mikor hosszú idő után sikerült megközelíteni a Tunguzka folyó partjának kietlen, letarolt vidékét, a kutatók évekig azzal a magyarázattal tértek vissza, hogy az elképesztő pusztítást egy gigantikus aszteroida okozta. De a legújabb feltételezések egészen más megvilágításba helyezik az esetet.

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A tengerjárók sok-sok nemzedékének szívébe költözött rémület már a Sargasso-tenger nevének hallatán is: évszázadokon át hátborzongató történetek keringtek a lebegő hínárba gabalyodott hajókról és a feneketlen mélységbe rántott matrózokról. Az Atlanti-óceán áramlatai által körülvett tengeri dzsungel napjainkban is számos rejtélyt tartogat…

Az ezredfordulón néhány lelkes amerikai és magyar tudós úgy döntött, közös űrhajózási magánintézetet hoz létre a gravitáció tudományos kutatására. Az 1998-ban létrejött Gravity Control Technologies (GCT) az úgynevezett nulla pontos energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe – nem kevesebb, mint egy évtizeden belül. Antigravitációs kutatásokkal persze rajtuk kívül több tucat kisebb-nagyobb cég foglalkozik világszerte. De Magyarországon, a budai hegyekben található kutatóközpontban, minden idők legnagyobb technológiai áttörésének küszöbén – egyedül magyar és amerikai kutatók.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nagymaros – Templom-völgy – Hegyes-kő – Köves-mező – Csernák-kút – Czerovszki-kő – Törökmezői turistaház – Hét-vályús-forrás – Békás-rét – Korompai-erdő – Kóspallag; összesen 17,9 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentlászló – Rózsa-hegy – Szarvas-szérű – Szent László-hegy oldala – Pap-rét – Pálócki-rét – Úrasztal-oldal – Vízverés-nyerge – Őr-hegy – Barát-halom – Moli-pihenő – Borjú-fő kilátóhely – Visegrádi-kapu – Nagy-Villám – Fellegvár – Kálvária – Visegrád, komp; összesen: 14,3 km

Mindannyian tudjuk, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor megszűnik ránk nézve a világ, és örökre eltávozunk a földi életből. A halál folyamata általában olyan képekkel társul tudatunkban, amikor egy kórházi ágyon fekvő beteg már-már elviselhetetlen fájdalmak között várja a közeledő véget, vagy egy baleset áldozata vérben úszik a szerencsétlenség helyszínén. Pedig ez még nem a halál, ezek még az élet jelei. De valóban szenvedés-e az élet utolsó felvonása? Tényleg olyan nyomasztó és rettenetes az elmúlás, mint képzeljük – vagy csupán belső félelmeinket kell legyőznünk ahhoz, hogy átértékelhessük a halálról alkotott képünket?

Túraútvonal: Nagyirtás vá. – Sas-hegyi-nyereg – Nagy-Sas-hegy – Sós-hegy – Lengyel-rétek – Galambos-rét – Sarok-rét – Márianosztra

Az UFO-kutatók legfontosabb feladata a valódi, hiteles bizonyítékok feltárása, azok megszerzése, amelyek mindenki számára egyértelműen arról árulkodnának, hogy idegen civilizáció lényei, illetve űrjárművei a Földön jártak vagy éppen itt tartózkodnak. Miközben világszerte folyamatosan gyűlnek az újabb és újabb beszámolók, újra aktuálissá vált a kérdés: vajon a magyar hivatalos szervek és a levéltárak őriznek-e úgynevezett X-aktákat, amelyekre a mai napig nem tudtak magyarázatot adni az illetékesek?

A két kőszobor 1894 óta őrzi a belvárosi Kossuth Lajos utca 14–16. számú lakóház bejáratát, egyben az első tulajdonos, Wagner János (1813–1904) építész munkásságának emlékét. A kapu felett, az első emeleti ablakok között látható angyalkák egyike tervrajzot ábrázoló táblát, társa a mérnöki pontosságot szimbolizáló vonalzót és körzőt tart a kezében.

Wagner János hajdanán e két alakot használta fel arra, hogy ország-világgal tudassa foglalkozásának fél évszázados jubileumát. Ha a jeles építési vállalkozó még élne, minden bizonnyal megdöbbenve méregetné egykori otthonának üzletportálokkal elcsúfított földszinti homlokzatát.

A XIX. század második felében középületek tervezésével ismertté vált mérnök Berlinben és Bécsben végezte iskoláit. Nagyrészt mások terveinek kivitelezésében működött közre, de saját elképzelései szerint is emeltek épületeket, többek között 1866-ban az első lóvasút végállomását a mai Váci út 201. szám alatt, 1868-ban pedig az ELTE Vegytani Intézetének épületeit a Múzeum körút és a Puskin utca között. Wagner családja részére két házat is építtetett: a Múzeum körút 9. szám alatti lakóházat, illetve a Kossuth Lajos utcai négyemeletes bérpalotát.

E ház homlokzatának legfelső traktusát – az első tatarozáskor készült felvételek tanúsága szerint – a két világháború között még a família vezetéknevének kőbe faragott kezdőbetűje foglalta el, jobb és bal oldalán egy-egy szárnyas oroszlán szobrával. Egészen az 1991-es felújításig díszítették a palota oromzatát, amikor leszerelték őket. Maguk a lakók sem tudják, megvannak-e még egyáltalán, avval azonban mindenki egyetért, hogy a szobrok elszállítását semmi nem indokolta. Előkelő helyen ékesítették a több mint százéves, patinás lakóház oromzatát.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 12-I SZÁMÁBAN

A József Attila utca 24-es számú házának sarkán, az első emelet magasságában különleges, színes mozaikkép vonja magára a gyanútlan szemlélődők figyelmét. Rajta arannyal bevont ruhát viselő angyal nyújtja óvó kezét egy asszony és kislánya fölé, a mozaik két oldalán pedig egy-egy életnagyságú női fejszobor tekint szomorúan a távolba.

Talán a környékbeli idős lakók közül is kevesen tudnának választ adni arra, mióta ékesíti a közelmúltban felújított sarokház homlokzatát a gyönyörű mozaik és a két, füzéres díszítéssel körbefont szobor, és miért éppen ezen az épületen helyezték el őket. Pedig még az 1940-es évek elején is több ezren fordultak meg abban a földszinti gyógyszertárban, amely a második világháború idején zárta be örökre kapuját, s egészen addig a sarkon látható őrangyal mozaikját használta cégéréül.

Bár a patikáról csak néhány szűkszavú – és ma már nehezen ellenőrizhető – adattal szolgálnak a régi gyógyszerészévkönyvek, szinte bizonyosra vehető, hogy 1805-ben ezen a helyen nyílt meg Pest kilencedik patikája, a Magyar Király. Spetz József, a korabeli városi gyógyszerészek egyike ugyanis 1804-ben kért és kapott engedélyt a Helytartótanácstól az apothéka megnyitására a Marokkói-udvarnak nevezett kétemeletes barokk bérházzal átellenben, az akkori Három Korona és Marokkói utca sarkán. Az 1840-es évek derekára elkészült a patika berendezése is: a biedermeier stílusú, diófagyökérrel gazdagon furnérozott bútorzatot gyönyörűen faragott pénztárasztal, ülőgarnitúra és kisasztal egészítette ki.

Az évtizedek során kisebb-nagyobb üzletek váltották egymást az időközben Gyógyszerészházként ismertté vált épületben: 1868-tól például az országos hírű Táborszky és Parsch-féle könyvkereskedés működött itt, elfoglalva a földszint egy részét. A közkedvelt patikának pedig – amely megnyitásának centenáriumát már a szecessziós stílusban újjáépített sarokházban ünnepelte – egyre nőtt a jelentősége: itt alakult meg 1918-ban a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete, az elegánsan bútorozott helyiségekben nem egyszer fordultak meg neves magyar és külföldi gyógyszerészek.

A Magyar Király majd’ fél évszázadon át, a világháborúig működött a háromemeletes lipótvárosi bérház falai között. S bár az épület azóta többször átalakított földszintje jelenleg bankfióknak ad helyet, az első emeleti sarokhomlokzat színes mozaikja ma is őrzi az egykori hírneves lipótvárosi patika emlékét.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁJUS 28-I SZÁMÁBAN

Világszerte egyre több város, kulturális vagy természeti nevezetesség válik turistalátványossággá egy-egy nagyobb szabású mozifilm bemutatóját követően. A filmek jeleneteiben látható helyszíneken sok esetben szabályos invázió kezdődik, hatalmas bevételhez juttatva azokat az utazási irodákat, amelyek az éppen aktuális sikerfilmek szerint alakítják kínálatukat. Nem meglepő, hogy a felmérések szerint egy-egy népszerű film évekig többszörösére emelheti a forgatási helyekre kíváncsi rajongók számát.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Dobogókő, hegytető – Kerek-bükk – Király-kút – Király-völgy – Sikárosi-rét – Sikárosi erdészház – Kárpát-forrás – Bükkös-patak – Öreg-nyílás-völgy – Pilisszentlászló, összesen: 10,7 km

Több ezer mitológiai teremtményt tart nyilván a tudomány, melyek többségének eredete a történelem előtti időkbe vész. Az emberi fantázia a legmeglepőbb variációkat hozta létre, s az összkép még vegyesebb, ha jellemvonások, szokások és helyszínek alapján csoportosítjuk e különös lényeket. Akad azonban néhány köztük, amely mintha nem a képzelet terméke lenne, hanem az emberek közé látogató idegen civilizációk képviselőinek tulajdonságait viselné magán.

Európa egyik legismertebb misztikus helye, a Párizstól délre fekvő fontainebleau-i erdő a mai napig számos érdekes középkori legendát őriz az itt megrendezett boszorkányszombatokról, fel-felbukkanó vadászfantomokról, mozgó kövekről és rejtélyes sziklarajzokról, amelyek évente turisták tízezreit vonzzák az egykori királyi rezidencia vidékére.

Száznegyven évvel ezelőtt, 1874-ben született Charles Hoy Fort, akit a mai napig az UFO-kutatás és a paleoasztronautika „atyjaként”, legkorábbi úttörőjeként tartanak számon. A paranormális jelenségekről szóló beszámolókat rendszerező kutató első könyve 1919-ben jelent meg, s ha ma is élne, minden bizonnyal Erich von Dänikennel együtt nyomozna az ősi űrhajósok és az idegen civilizációk nyomai után.

Túraútvonal: Dobogókő, Két-bükkfa-nyereg – Mexikó-pusztai szálalóerdő – Hoffmann-kunyhó – Szakó-nyereg – Szakó-hegy – Hosszú-hegy – Pilismarót

Csak aki felemelt fejjel sétál végig a Váci utcán – és ne tagadjuk, van ebben némi kockázat –, fedezi, fedezheti fel a reneszánsz öltözékbe bújtatott szoborlovag daliás alakját a magasban, ahová már bizonnyal csak bátortalan hangfoszlányok jutnak el a korzózó város zsivajából. Ránk szegezi szúrós tekintetét, már-már lépésre emeli súlyos kőlábait, talán hogy leereszkedjen az emberek közé, és meséljen az elmúlt évtizedekről.

Múlt héten három napot töltöttem a Bükkalján, Bogács és Cserépfalu környékén. Félnapos kirándulásaim során elsősorban a két falu és a környék nevezetességeit – például az Ördögtorony nevű kaptárkövet, Kis-Amerika barlanglakásait és az ősemberleletéről híres Suba-lyukat – tekintettem meg. S bár az időjárás lehetett volna kegyesebb is, végül egyetlen látnivalót sem kellett kihagynom a szakadó eső miatt.

Az elhagyatott bányák környékén napjainkban is számtalanszor látják azoknak a bányászoknak a szellemeit, akikkel egykor beomlás, sújtólégrobbanás vagy vízbetörés végzett. A sötét tárnákban bujkáló kísértetek olyan természetfeletti lényekkel osztják meg föld alatti rejtekhelyeiket, amelyek szükség esetén a veszélybe került munkások segítségére sietnek, de akár halálos kimenetelű szerencsétlenségeket is előidézhetnek.