Három évtizeddel ezelőtt, 1991. december 23-án történt a magyar rendszerváltozás idejének egyik első robbantásos merénylete. Német terroristák Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidók autóbuszát kísérelték meg felrobbantani a ferihegyi repülőtér közelében. Az elkövetők egy autóba rejtett, távirányítású pokolgépet hoztak működésbe, de szerencsére elhibázták az időzítést, így a támadás nem követelt emberéletet. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el, akiket nyolc évvel később, Bécsben sikerült elfogni.
A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe. Az izraeli kormány hívására több százezer szovjet állampolgár kelt útra. Közvetlen repülőjáratok híján a kivándorlók Magyarországon keresztül, a ferihegyi repülőtér érintésével jutottak el utazásuk céljához. Budapestig busszal vagy vonattal utaztak, itt szálltak át repülőgépre. A zsidók nagy mértékű szentföldi bevándorlását nem nézték jó szemmel az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek, emiatt egy évvel korábban Magyarország már diplomáciai bonyodalmakba is keveredett. A palesztin terroristák régóta jó kapcsolatokat ápoltak az NSZK-ban működő, szélsőbaloldali nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval, amelynek az NSZK hatóságai által körözött tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést. Feltételezések szerint a palesztin terroristák segítségét a RAF-tagok az európai zsidó érdekeltségek elleni fellépéssel szándékoztak kiegyenlíteni. A ferihegyi robbantási akció kivitelezését vállaló nyugatnémet terroristák is arab országokban tartózkodtak 1988 óta.
A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. A később elkövetőként azonosított Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Hadsereg Frakció Harmadik generációjához tartoztak, 1988-ban ők kísérelték meg a spanyolországi Rota amerikai katonák által használt klubjának felrobbantását. Nem ismert, hogy milyen hosszú ideig készültek a robbantásra, de az első becslések szerint akár hónapokat is eltölthettek az országban. Hors Ludwig Meyer egy hamisított nyugatnémet útlevéllel, az 1953-ban Bonnban született Winfried Robert Georg Hamdaker néven utazott be az országba, és lakást bérelt a Műszaki Egyetem egyik lágymányosi kollégiuma mellett.
Meyer december 14-én két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a fővárosi Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől, majd a bérletet lejártának napján három nappal meghosszabbította. Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy 120 méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán. Az egyik vágányon napok óta egy kavicsot szállító tehervonat vesztegelt, amely mögött a figyelőhelyként szolgáló autót elrejtették.
A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni. A felrobbant autó helyén mindössze egy sekély kráter maradt, súlyosan megrongálódtak a közelében álló autók, a környező épületek ablakai pedig 300 méteres körzetben betörtek. A merénylet utáni zűrzavarban is többen felfigyeltek a sínek túloldaláról csikorgó gumikkal elinduló autóra, amelyben a merénylő menekült.
TUDÓSÍTÁSOK A MERÉNYLETRŐL KORABELI ÚJSÁGOKBAN: A MAGYAR HÍRLAP, A NÉPSZABADSÁG ÉS A NÉPSZAVA 1991. DECEMBER 24-I SZÁMÁBAN ÉS A MAI NAP 1991. DECEMBER 27-I SZÁMÁBAN. FORRÁS: ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR, MONTÁZS: PRUSINSZKI ISTVÁN
A robbanást követő percekben a határőrség és a repülőtéri rendőrség lezárta a Ferihegyi gyorsforgalmi utat. A merényletről az Országgyűlésben értesülő Boross Péter belügyminiszter adott utasítást a rendkívüli repülőtéri rendszabályok bevezetésére és a határellenőrzés megszigorítására. A repülőtéren az Öböl-háború idején már megszokott intézkedéseket vezették be: a repülőtérre csak a jeggyel rendelkező utasok léphettek be, a Ferihegyre tartó autókat pedig megállították és átkutatták. A merénylők gyors elfogása azonban így sem sikerült. A kivándorlókat előbb visszaszállították a közösségi szállásra, majd egy későbbi repülőgéppel indították útnak őket.
A merényletet Jeszenszky Géza és Antall József is elítélte. A belügyminiszter utasítására razziák kezdődtek a külföldiek által látogatott helyeken, amelyek során több jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó külföldit elfogtak, de a merénylőt nem sikerült kézre keríteni. A rendőrök karácsonykor is dolgozva, december 27-én Lágymányoson megtalálták a terroristák által elhagyott autót, kicsit később pedig a rejtekhelyként használt lakást, ahol a nyomozók DNS-mintákat is találtak, de a korszak informatikai és kriminalisztikai módszereinek fejletlensége miatt személyekhez kapcsolni nem tudták őket. A merényletért a felelősséget az AFP-hez eljuttatott közleményében a Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalom (HAK) vállalta. A mozgalom neve ismeretlen volt a budapesti merénylet előtt, és soha többé nem is bukkant föl újra.
A merénylet után a terroristák sikeresen elszöktek az országból, ezután hosszú évekre nyomuk veszett. 1999. szeptember 15-én Bécsben Meyer és Klump párosa feltűnt egy idős polgárnak, mivel napszemüvegben és sapkában hetek óta bankfiókok környékén ólálkodtak. Egy járőr igazoltatta őket, amire válaszul fegyvert rántottak. A kialakult üldözés és lövöldözés során a rendőrök Horst Ludwig Meyert agyonlőtték, Klumpot pedig elfogták. A fogságba esett terroristát Ausztria 1999 végén kiadta az őt köröző Németországnak, ahol 2001-ben a rotai merényletkísérlet miatt börtönbe zárták. A börtönben lévő Klump 2001-ben DNS-vizsgálat alapján került a ferihegyi támadás egyik lehetséges elkövetőjeként az Interpol látókörébe, két évvel később vádat is emeltek ellene. A ferihegyi merénylet büntetőtárgyalása 2004-ben, Stuttgartban kezdődött. A per során Andrea Martina Klump beismerte, hogy 1991-ben Meyerrel Budapesten élt együtt abban a lakásban, ahol DNS-mintáját megtalálták, de tagadta, hogy a merénylet előkészítésében tevékeny szerepet játszott volna. A beterjesztett bizonyítékok alapján a nőt a német bíróság a ferihegyi merénylet során kifejtett tevékenysége miatt – gyilkossági kísérletben való 32 rendbeli bűnsegédlet – 12 év börtönre ítélte. A merényletben közreműködő harmadik személy kilétére és további sorsára nem derült fény.
SZÖVEG FORRÁSA: WIKIPEDIA
