JÚNIUS 2. – HARMINC ÉVE INDULT AZ ELSŐ MAGYAR INTERCITY
Az InterCity a definíciója szerint jellemzően nagyvárosok között közlekedő, magasabb komfortfokozatú expresszvonat. A vonatra általában a menetjegyen felül pót- és helyjegyet is kell váltani. Az első ilyen az országban 1991. június 2-án indult el, Miskolc és Budapest Keleti pályaudvar között közlekedett. Az acélkék szerelvény – amelyet akkor stílszerűen 120 kilométeres száguldás közben mutattak be a sajtó munkatársainak – korszerű, nagy teljesítményű mozdonyból, egy első osztályú kocsiból, ízléses étkező-büfékocsiból és négy másodosztályú kocsiból állt. Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonattal közlekedett mindkét irányban. A menetidő 1 óra és 47 perc volt, a kényelemért és a gyorsaságért 100 forintos pótjegyet kellett váltani. Ma ugyanezt a távot 1 óra 57 perc alatt teszi meg az IC, azaz tíz perccel hosszabb a menetidő, miközben a pótjegy ma 300 forint. A második IC-vonal 1992-ben nyílt meg Budapest és Nyíregyháza között, és mára mintegy száz különböző IC üzemel, néhány viszonylatban nemzetközi EuroCity és InterCity járatok is közlekednek. 2006-ban jelentek meg az úgynevezett kör-IC vonatok, amelyek Budapestről indulnak, és ide is érnek vissza, menet közben „felfűzik” Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot – írta a hvg.hu.
JÚNIUS 28. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A KGST
Az 1949. január 25-én létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST 1991. június 28-án szüntette be működését. Mint az államszocializmust, ezt is örök életűnek gondolták még 1989 végén is, mégis magával sodorta a tagállamok mélyülő gazdasági válsága. Mai szemmel visszatekintve a KGST különleges gazdasági övezet volt, amely a tagországok kereskedelmét kizárólag államok közötti alkuk és megállapodások révén bonyolította. A tagországok mintegy burokban, „inkubátorban”, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából, és a nyolcvanas években felülkerekedett az el- és felzárkózási igyekezet ellenére. Végül a Szovjetunió és nyomában a térség összes hiánygazdasága beadta a derekát – emlékezett vissza a merce.hu összeállítása.
JÚLIUS 6. – NYOLCVAN ÉVE KELLETT ÚJRATANULNI A KÖZLEKEDÉST
Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. Az 1930-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar közlekedési kormányzat 1939 júniusában a jobb oldali közlekedésre való áttérésről döntött, de a második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. július 6-án lépett érvénybe: hajnali 3 órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, itt csak november 9-én hajnali 3 órától lépett érvénybe az új közlekedési rend. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán érvényes.
AUGUSZTUS 1. – HETVENÖT ÉVES A FORINT
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében a pengő helyett az új fizetőeszközt, a forintot – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron, réznyomással kezdődött el. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt a bankjegyeken, helyükre 1990-től az új köztársasági címer került. Egy forintnak száz fillér felel meg, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is erre a sorsra jutottak. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos pénzérmék, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 ezer és 20 ezer forintos bankjegyek vannak forgalomban.
AUGUSZTUS 16. – II. JÁNOS PÁL PÁPA MAGYARORSZÁGON
Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 16-án érkezett Magyarországra II. János Pál pápa, aki ötnapos programja során Máriapócson, Szombathelyen, Pécsett, augusztus 20-án pedig a budapesti Hősök terén is szabadtéri szentmisét mutatott be, ahol 200 ezren voltak jelen. Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vett részt; a fővárosban találkozott a tudomány és a művészet képviselőivel, a zsidó hitközségek küldöttségével, a Szent István Bazilikában a betegekkel, a Népstadionban pedig a fiatalokkal. 1996. szeptember 6-án a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából másodszor is ellátogatott Magyarországra II. János Pál pápa. Huszonöt év után idén a katolikus egyház feje újra Magyarországra látogatott. Szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napján érkezett hazánkba Ferenc pápa, aki a történelmi jelentőségű vallási esemény zárómiséjét celebrálta a Hősök terén.
AUGUSZTUS 31. – MI LEGYEN A NEOREKLÁMOKKAL?
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neonmentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A kutatócsoport létrehozott egy adatbázist, emellett térképen mutatja meg a fővárosban az egykor működő és még megtalálható, ma is világító neonfeliratok pontos helyszínét. Két fiatal, Patkós Luca és Racskó Tamás most felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a főváros gondozásába vegye ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Meglátásuk szerint elérkezett az utolsó pillanat, amikor még néhány eredeti neont meg lehetne menteni. A neonreklámok hosszú távú fenntartása érdekében megoldási javaslataik is vannak.
