VIT ÉS UNIVERSIADE

A címben lévő két meghatározás közül a VIT rövidítés (Világifjúsági Találkozó), a másik egy elnevezés. A VIT-ről valószínűleg kevesen hallottak, az Universiade sokkal ismertebb, hogy mást ne is említsek, éppen a napokban döntött a szervezőbizottság arról, hogy 2021-ben elmarad az egyetemi-főiskolai sportolók közkedvelt világversenye a koronavírus-járvány miatt. (A versenyt egyébként Kínában rendezték volna.) A VIT és az Universiade csak abban kötődik egymáshoz, hogy mindkét esemény a fiatalokkal kapcsolatos. Két személyes emléket szeretnék megosztani az olvasóval, amelyek e két rendezvénnyel függenek össze.

A FELVÉTEL AZ 1949. AUGUSZTUS 14-TŐL 28-IG TARTOTT II. VIT RÉSZTVEVŐIVEL KÉSZÍTETT FILM FORGATÁSÁN KÉSZÜLT A HŐSÖK TERÉN. FORRÁS: FORTEPAN

A mai napon lehetett utoljára táviratot feladni Magyarországon. Senki nem vitatja, hogy a Magyar Postának ezen szolgáltatása felett régen eljárt az idő: már az én generációmnak sem jelent semmit a távirat, néhány kivételtől eltekintve. Én nem vártam az utolsó napig, hiszen a Posta előzetesen nem tudta garantálni, hogy az enyém lesz az utolsóként feladott távirat, „legfeljebb” az utolsók egyike. De nekem ez is elég volt – így is történt.

DECEMBER 1. – „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL…”

Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. 1827-től 1831-ig szerkesztette a legjelentősebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-as megalakulása után fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját. Kilenc társával 1837-ben megalapította a Kisfaludy Társaságot; 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. A szabadságharc idején csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült. Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én hunyt el. Húszezer ember kísérte sírjához, temetése az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

JANUÁR 5. – KISPESTRŐL ÓBUDÁRA

Kispest Önkormányzatának megbízásából 2014-től 2020-ig szerkesztettem az önkormányzat hivatalos lapját, a Kispest újságot és annak mellékleteit. Megbízásom múlt év végén lejárt, a szerződést nem hosszabbítottuk meg. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt hat évben segítette a főszerkesztői munkámat! Idén januártól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hivatalos lapjának, az Óbuda újságnak a főszerkesztői teendőit látom el. A kívül-belül megújult Óbuda újság céljai továbbra is ugyanazok: a harmadik kerületben élők folyamatos, hiteles és pontos tájékoztatása a legfontosabb helyi eseményekről. Az olvasók változatlanul kéthetente vehetik kézbe a lapot, és az új szerkesztőség arra törekszik, hogy minden lényeges információt eljuttasson a kerületiekhez.

JANUÁR 15. – HÚSZÉVES A WIKIPÉDIA

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Wikipédia, a mindenki által szerkeszthető szabad, internetes enciklopédia – írja a 24.hu. Az enciklopédiát 2001. január 15-én alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, az első év végére már 20 ezer cikket tartalmazott 18 különböző nyelven. A Wikipédia neve a „gyors” jelentésű hawaii szóból ered. A minden tudást összegyűjtő virtuális enciklopédia alapötlete Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című kultikus regényből származik, amelyben a galaxisról szóló útikönyvet, tudástárat számtalan utazó írhatja és módosíthatja. A Wikipédia napjainkra már 309 nyelven olvasható, és a fejlődő országok kevesebbet beszélt nyelvein is szeretnék elérhetővé tenni, hogy még többen férhessenek hozzá a szabad információkhoz. Az internet jelenleg hetedik legnépszerűbb weboldala, több mint 55 millió szócikkel.

FEBRUÁR 6. – HETVENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT A HAZAI ŰRTEVÉKENYSÉG

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával forradalmian új mérési technikával, saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti – írja az Űrvilág. „A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emelte ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.

FEBRUÁR 18. – NÉVLEGES MARS-UTAZÁS

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygó felszínén, a 49 kilométer átmérőjű Jezero-kráterben, egy kiszáradt, ősi tó medrében. Az ötödik és legnagyobb amerikai marsjáró szondát tavaly júliusban indították a floridai Cape Canaveralról. Ez az első olyan eszköz, amit kifejezetten az élet felkutatásának céljából küldtek a Marsra. A NASA még 2019 májusában hirdette meg a Send Your Name nevű kampányát: a felhívásban világszerte arra kérték az embereket, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra, cserébe pedig egy „beszállókártyát” kapnak. A NASA Jet Propulsion laboratóriuma egy elektronsugár segítségével egy kis chipre írta ki a neveket, majd integrálta a Perseverance fedélzeti egységébe. Az űrkutatási hivatal bejelentése szerint összesen 10 932 295-en döntöttek úgy, hogy ilyen formában átruccannának a Marsra. Magyarországról 20 871-en kerültek fel a Perseverance fedélzetére.

„Elsősorban azzal foglalkozom, hogyan lehet megtartani és javítani az idősek életminőségét, segíteni őket abban, hogy továbbra is a társadalom aktív részesei legyenek. Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogyan tud gondoskodni az idősekről, miként kompenzálja negatív életérzésüket, hogy csak addig voltak fontosak, amíg a nemzeti jövedelemtermelés aktív közreműködői voltak” – vallja PhD dr. Majercsik Eszter, a Szent Margit Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, aki 2020-ban a Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díjat vehette át az időstámogatásban nyújtott, szívvel-lélekkel végzett, magas szakmai színvonalú munkájáért és kimagasló érdemeiért.

NYUGATRA UTAZUNK

Ami a mai világban teljesen természetes (a járványt kapcsoljuk ki), az bizony az ötvenes-hatvanas években egyáltalában nem volt magától értetődő. Mire gondolok? A külföldi utazásokra, azon belül a Nyugatra történő kiruccanásról szeretnék ejteni pár szót (mondatot). Ennek oka az, hogy (szerintem) a mai fiatalok elképzelni sem tudják az akkori korszak valóságát.

HEIDELBERGI PANORÁMA

Képzeljük el, hogy az éjszaka közepén felébredünk legszebb álmunkból, ám képtelenek vagyunk megmozdulni és megszólalni, tagjaink nem engedelmeskednek akaratunknak, csak a szemünket tudjuk ide-oda forgatni. Miközben alig kapunk levegőt, rémületünk egyre csak fokozódik, amikor megelevenedik a sötét szoba, ágyunk körül különféle teremtmények bukkannak fel, és feltett szándékuk, hogy az életünkre törjenek. Aztán egy hirtelen varázsütésre izmaink megmozdulnak, újra kapunk rendesen levegőt, a rémséges jelenések pedig eltűnnek. Szívünk azonban még a torkunkban dobog, és csak lassan tudunk újra elaludni, ha sikerül egyáltalán. Nos, ez a horrortörténetbe illő jelenet – bármilyen különös is – a valóságban egyáltalán nem ritka, minden harmadik ember legalább egyszer átélte már az alvásparalízisnek nevezett élményt.

Húsz évvel ezelőtt, 2001-ben vette át az óbudai Polaris Csillagvizsgáló üzemeltetését hazánk legnagyobb csillagászati szervezete, a Magyar Csillagászati Egyesület. Az elmúlt két évtizedben több mint ezer távcsöves bemutatót tartottak, és több tízezer érdeklődőnek tartottak csillagászati programokat a Laborc utcai létesítményben.

Az Óbudai Társaskör hiteles, szerethető otthona a zene- és irodalombarátoknak, emellett élő közösségi tér, ahol minden generáció megtalálja a számára legkedvesebb programot. Az intézmény vezetésével Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat idén január elsejétől öt évre Vass Lajost, a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatóját, a Magyar Állami Operaház 2006 és 2010 közötti főigazgatóját bízta meg. Bár a jelenlegi járványhelyzetben rövid távon csak óvatosan lehet tervezni, a korlátozások feloldását követően ismét pezsgő kulturális élet költözhet a kerületi fenntartású, de fővárosi – sőt a komolyzene területén országos – jelentőségű intézménybe. Vass Lajossal a Társaskör jövőjét érintő elképzeléseiről, célkitűzéseiről beszélgettünk.

HOGYAN NÉZTÜK A MŰKORCSOLYAVERSENYEKET?

Nem elsősorban a műkorcsolyasportról szeretnék írni, hanem az azzal összefüggő televíziós közvetítésekről, vagyis arról, hogyan lett a műkorcsolyasport a – szerintem – legismertebb téli sportág, köszönhetően a tévéképernyőnek és a nézőknek, akik időt, fáradságot nem kímélve elhelyezkedtek a képernyő előtt, mert hiszen utazni nem lehetett, pénz nem volt – vagyis a műélvezetről írok, amit a televízió tett számunkra lehetővé.

A NYUGATNÉMET MARIKA KILIUS, HANS-JÜRGEN BÄUMLER PÁROS AZ 1964-ES INNSBRUCKI TÉLI OLIMPIÁN. FORRÁS: WIKIPEDIA

SZEPTEMBER 15. – SZÁZ ÉV, MON DIEU!

Százharminc évvel ezelőtt született Agatha Christie (1890–1976) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták ki a legnagyobb példányszámban az egész világon. Első regénye, A titokzatos stylesi eset éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. David Suchet egy egész életművet épített arra, hogy szinte az összes Poirot-történetet megfilmesítse. A sorozatból 1989 és 2013 között összesen 13 évad készült, változó hosszúságú epizódokkal, melyek mennyisége is változik a különböző évadokban. Agatha Christie másik ismert szereplője, Miss Marple – akit anyai nagyanyjáról mintázott – első ízben az 1927-ben kiadott A kedd esti klub című novellában és az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben szerepelt.

SZEPTEMBER 29. – ŐSPLATÁN A MARGITSZIGETEN

Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margitszigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály kápolna között található platánt 1823-ban József nádor ültette, aki csodálatos parkká varázsolta a szigetet. Az ősplatán törzsének körmérete a hat és fél métert közelíti, magassága negyven méter, lombja a legszélesebb részen az ötven méteres átmérőt is eléri. A kivételesen szép példány fotóit hosszú ideje mintaként közlik a kertészeti szaklapok világszerte – írja a pestbuda.hu.

SZEPTEMBER 30. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A TANÁCSRENDSZER

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották Magyarországon az első szabad önkormányzati választást, amellyel egyben megszűnt hazánkban a közigazgatás tanácsi struktúrája. A rendszerváltozás utáni helyhatósági választások közül az 1990-es volt az egyetlen, amelyen két fordulóban dőlt el a polgármesteri és az önkormányzati képviselői mandátumok sorsa. Az önkormányzati választás eredményeként Magyarországon megszűnt az 1950-ben bevezetett tanácsrendszer, s 3073 településen kezdhette meg munkáját új képviselő-testület.

OKTÓBER 4. – NEM GYÓGYÍTJA AZ IDŐ A SEBEKET

Tíz évvel ezelőtt történt Magyarország egyik legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400x600 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, közel egymillió köbméternyi zagy félig letarolta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen károkat okozva ezzel a térségben. Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150 fő volt. A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a károk helyreállítása.

OKTÓBER 26. – EMELETES VONATON MONORRÓL PESTRE

Immár a Monort átszelő 100a vasútvonalon is lehet utazni a nagy kapacitású emeletes vonattal. Az első 600 férőhelyes KISS motorvonat augusztusban Budapest és Vác között kezdte meg az utasok szállítását, a második jármű szeptemberben a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon állt szolgálatba.

NOVEMBER 11. – TÍZÉVES FILM A KÖZÖSSÉGI HÁLÓRÓL

„Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is” – szólt a 2010. november 11-én bemutatott Social Network – A közösségi háló posztere. A Facebook közösségi oldal alapításáról, indulásáról szóló, David Fincher által rendezett amerikai filmdrámában Jesse Eisenberg alakítja Mark Zuckerberget. A Harvard diákja által 2004. február 4-én indított Facebook valóságos kommunikációs forradalmat hozott, alapjaiban változtatta meg a világot, az emberi kapcsolatokat – és megváltoztatta az alkotóját is, akit a világ legfiatalabb milliárdosává tett. A közösségi oldal jelenleg 2,5 milliárd havi aktív és 1,7 milliárd napi aktív felhasználóval büszkélkedhet, és közel százmilliárd dolláros értékével a negyedik legértékesebb márka a világon.

NOVEMBER 20. – HARMINCÖT ÉVES A WINDOWS

Három és fél évtizeddel ezelőtt, 1985. november 20-án jelent meg a Windows 1.0, amely megalapozta, hogy a Microsoft a mai napig uralja az operációs rendszerek piacát. A 99 dollárért kapható Windows 1.0 nagy előrelépést jelentett az elődjéhez, az MS-DOS-hoz képest: az egyik legnagyobb váltás az egér használata volt. Az első Windowst két floppyn árulták, a használatához pedig 256 kilobájt memóriára és egy videokártyára volt szükség. A Windows 1.0 magában foglalt néhány asztali alkalmazást, beleértve egy MS-DOS fájlkezelő alkalmazást, egy órát, egy naptárat, egy kartotékkezelőt és telekommunikációs programokat. Utódja, a szintén 16 bites Windows 2.0 két évvel később jelent meg.

NOVEMBER 30. – SZÁZHÚSZ ÉVES A MAGYAR AUTÓKLUB

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. november 30-án alakult meg Magyarország legnagyobb autós civilszervezetének elődje, a Magyar Automobil Klub. Az egyesület 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club nevet, amelyből később elhagyta a „királyi” jelzőt, 1960-ban pedig Magyar Autóklubra módosította nevét. Az elmúlt évtizedek alatt a Magyar Autóklub rengeteget fejlődött, azonban megalakulása óta eltökélt abban, hogy az autósok, a közlekedők érdekeit képviselje, számukra hasznos szolgáltatásokat biztosítson.

SPORTOLNI KEZDÜNK

Az 50-es években a sportolás nagyon népszerű volt, aminek több oka is lehetett: a mai helyzethez képest lényegesen kevesebb szórakozási lehetőség, a televíziót nem ismertük, a külföldre utazást az akkori rendszer annyira körülményessé tette, hogy inkább tilalomról beszélhetünk, vagyis maradt a szórakozási és a szabadidő értelmes eltöltése lehetőségek között a sport, amely – figyelemmel a hazai hagyományokra is – kiemelkedő jelentőségűvé vált.

AZ EGYKORI MEZŐ UTCAI BEAC-PÁLYA LÁGYMÁNYOSON, A MAI ALLEE BEVÁSÁRLÓKÖZPONT HELYÉN. FORRÁS: BEAC.HU

Harminc évvel ezelőtt, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád bénította meg az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A tiltakozó mozgalom október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget.

Harminc évvel ezelőtt, 1990. október 15-én indította el szolgáltatását Magyarország első kereskedelmi mobilhálózatán a Westel Rádiótelefon Kft.

Jelentős érdeklődés kísérte a Meridián Csoport első konferenciáját, amelynek 2020. október 10-én a budapesti KMO Művelődési Központ adott otthont. Az Exkluzív aranylemez-konferenciára az ország különböző pontjairól érkeztek előadók és résztvevők.

JÚNIUS 1. – NYOLCVANÖT ÉVES DR. JUHÁSZ ÁRPÁD

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1935. június 1-jén született dr. Juhász Árpád geológus, az MTA Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Már a hatvanas évektől kezdve népszerűsítette a geológia tudományát, a sajtóban éppúgy, mint a rádióban és a televízióban. 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának igazgatója volt, majd 1997-ig a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. 1997-ben a frissen induló TV2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztőjeként kezdett dolgozni, 1999-től a csatorna tanácsadója. 1989-ben SZOT-díjjal, 2007-ben Pro Natura-díjjal és Pethő Sándor-díjjal ismerték el tevékenységét. Pályája során számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Geológus-szakértője volt a Magyarországot bemutató híres kéktúra-filmsorozatnak. Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de beutazta az egész világot, és minden földrészről tudósított. Nyolcvanéves koráig 109 országban fordult meg.

JÚNIUS 4. – SZÁZ ÉVE KÖTTETETT A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM

Az éppen száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés – magyar forrásokban gyakran békediktátum – az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre, meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre az Osztrák–Magyar Monarchia helyett. Napjainkban csak a magyarok hét százaléka ismeri a tényeket, és minden harmadik ember hisz abban az alaptalan legendában, amely szerint a békeszerződés száz év után lejár – derült ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. Az 1920-as békeszerződés után még évekig húzódott a pontos határkijelölés, de – mint arról az Index beszámolt – az Arcanum Mapire oldalán most nyilvánosak lettek az eddig szélesebb körben nem ismert részletes határtérképek.

JÚNIUS 5. – SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT GÁBOR DÉNES

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben jutott el legnagyobb találmányához, a tárgyról teljes háromdimenziós képet adó holográfiához, amely azonban 1960-ig, a lézer kifejlesztéséig nem terjedt el. Közel száz találmány fűződik a nevéhez, úttörő volt a tevékenysége a híradástechnikai információelméletben is. Élete utolsó évtizedeiben az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozásával is foglalkozott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

JÚNIUS 15. – ŐSI ROVÁSJELEK AZ ERDÉLYI ARANYLEMEZEKEN

Megjelent Perlaki Zsuzsanna Éva második könyve, a Meridián-könyvek általam szerkesztett második kötete, „Ősi rovásjelek az erdélyi aranylemezeken” címmel. Feleségem ebben a könyvében az erdélyi aranylemezeket veszi górcső alá, melyeket 1974-ben adtak át földönkívüliek Izsáky Lászlónak és társainak. Bemutatja a lemezeken szereplő idegen írásjelek és az ősi földi ábécé hasonlóságait és különbségeit. Rámutat arra, hogy Izsáky László helytelenül fejtette meg a lemezeket, hibás ábécét állított össze, ezáltal a köztudatban elterjedt „versikék” helyett teljesen más értelmet rejthetnek a jelek. Hónapokon át elemezte az aranylemezekre rótt betűket, számtalan összehasonlító táblázatot készített, sokféleképpen próbálta dekódolni a szövegeket. Elrugaszkodott a berögzült földi szokásoktól, és univerzális gondolkodásra törekedett. Véleménye szerint a kozmikus Biblia néhány darabja kerülhetett az emberiség kezébe, amely a teremtés hajnalát meséli el.

JÚLIUS 7. – KÉTSZÁZEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

Önmagában a futásteljesítmény semmit nem jelent. De tény, hogy Peugeot 106 Mistral típusú, 1999-ben gyártott „személygépjárművem” elérkezett a 200 ezredik kilométeréhez. Pusztán érdekesség, hogy sikerült ezt az „ünnepi” pillanatot megörökítenem. Én 58 ezer km-t vezettem az elmúlt négy évben. Remélem, még sokáig hű társunk lesz az utazásban!

JÚLIUS 23. – SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT CHOLNOKY JENŐ

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1870. július 23-án született Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, a Balaton kutatója. Többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain: népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Az 1936-ban kiadott A Balaton című könyve minden laikus számára érdekes és fontos kérdésre választ ad a magyar tengerrel kapcsolatban.

AUGUSZTUS 3. – KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKVÁLASZTÁS SZABADON

Harminc évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő tíz éven át töltötte be posztját, ez idő alatt négy miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád öt éve hunyt el, 93 éves korában.

AUGUSZTUS 14. – NEGYVEN ÉVE JÖTT LÉTRE A SZOLIDARITÁS

Pontosan 40 évvel ezelőtt kezdődött az európai történelem egyik legjelentősebb sztrájkja a gdański Lenin Hajógyárban, amely nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tábor politikai berendezkedését megrengette. 1980. augusztus 14-én hajnalban négy ellenzéki aktivista bejutott a gdański Lenin Hajógyár területére, és a reggel 6 órakor kezdődő műszak előtt sztrájkra felszólító röplapokat szórt szét az öltözőkben. E napon vált világszerte ismertté Lech Wałęsa villanyszerelő, aki hamarosan egy egyedülálló tömegmozgalom, a Szolidaritás vezetője lett, majd három évvel később megkapta a Nobel-békedíjat. A kelet-európai rendszerváltás valójában ott és akkor kezdődött – emlékezett vissza a merce.hu.

AUGUSZTUS 19. – ÖTVENÉVES A ZUGLIGETI LIBEGŐ

A Zugligeti-katlant a János-hegy alatti Hármaskút-tetővel összekötő, 262 méteres szintkülönbséget alig néhány perc alatt letudó zugligeti libegőt éppen ötven évvel ezelőtt, 1970. augusztus 19-én adták át. Az 1976-ig a kerületi tanács, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat által üzemeltetett – 2000 és 2010 között magánkézbe adott – kötélpálya hamarosan a látogatók kedvencévé vált, az első évtizedben 4,5 millióan utaztak rajta. A felvonó fél évszázados működése alatt teljes kötélcserén is átesett, 1991-ben és 2010-ben is felújították, következő rekonstrukciója pedig a Normafa Park rehabilitációjaként valósulhat meg – olvasható a 24.hu összeállításában.

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult el történelmi küldetésére a Szojuz–36 fedélzetén Farkas Bertalan. Az első és eddig egyetlen magyar űrhajós csaknem nyolc napot töltött a kozmoszban, és június 3-án tért vissza a Szojuz–35 űrhajóval. Évfordulós összeállításomban visszatekintek arra, hogyan számoltak be az 1980. június 4-én megjelent napilapok a sikeres küldetésről, és felidézem azt az interjút, amelyet Farkas Bertalannal készítettem az információk hitelességéről szóló egyetemi szakdolgozatomhoz.

VALERIJ KUBASZOV ÉS FARKAS BERTALAN A SZALJUT–6 ŰRÁLLOMÁS FÖLDI MÁSÁNAK PARANCSNOKI EGYSÉGÉBEN. FOTÓ: NÉMETH FERENC, MTI

MÁRCIUS 2. – SZÁZÖTVEN ÉVES A BUDAVÁRI SIKLÓ

Másfél évszázaddal ezelőtt indult meg a forgalom az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklón, a világ második hasonló közlekedési eszközén – írja a bkv.hu. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fia kezdeményezte. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868-ban elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A normál nyomtávú, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Bár átalakítását, villamosítását többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyvenéves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO-világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.

MÁRCIUS 17. – HÚSZ ÉVE AZ ÚJSÁGÍRÓI SZAKMÁBAN

Éppen 20 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg az első cikkem nyomtatásban. A rendhagyó – és sajnos fokozódó – nemzetközi és hazai helyzet miatt az „ünneplés” jelképes. 2007-ben a közvélemény folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatásáért kaptam Katasztrófavédelmi Emlékérmet; 2017-ben az álhírekről írtam egyetemi szakdolgozatot informatikus könyvtáros hallgatóként. Most, 2020-ban, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben mindennél fontosabb a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatás! Én azzal „ünneplem” a szakmai évfordulót, hogy – továbbra is – az objektív tájékoztatásra törekszem az általam szerkesztett kiadványokban és a blogomon egyaránt.

MÁRCIUS 25. – PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐSZÖR SZABADON

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat: 34 párt és több mint 1600 jelölt szállt ringbe a közel 7,8 millió választásra jogosult szavazatáért. Az akkor még kétfordulós szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, egy korszak lezárása egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A KETTES METRÓ

Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án indult el az első metrószerelvény az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. A 20. század hajnalán még a Nagykörút alá tervezett második metróvonal első komoly terveire 1949-ig kellett várni: a mérnökök ekkor még egy, a moszkvai metróhoz hasonlóan nagyszabású, évszázados kastélyokat és palotákat idéző terekkel teli, fényűző vonalat álmodtak meg Budapest belvárosa alá. Röviddel az építés 1950-es megkezdése után azonban rájöttek, hogy a Rákosi-kor éveiben egyszerűen nem állnak rendelkezésre a kellő eszközök ahhoz, hogy mindez alig fél évtized alatt valóra váljon. A munkálatok harmadának elvégzése után, 1953-ban úgy döntöttek, hogy határozatlan időre jegelik a projektet. A kilencéves szünet után, 1962-ben folytatódott munkák már szerényebb mederben folytak, így az alagutak fúrása mellett a már elkészült, túl költségesnek ítélt részek visszabontásával jártak, végül pedig megszülettek a ma is látható megállók sokféle kőzettel borított, egymástól alig különböző, egyszerű elődei. Az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakasz átadása után az utasok a Szovjetunióból érkezett kék metrókban utaztak, nem pedig a Ganz Vagongyár által 1951-ben fejleszteni kezdett P1-ben, illetve P2-ben: a két prototípust a munkák közel egy évtizedes leállítása ítélte halálra. Ötven évvel ezelőtt egyébként csupán a mai vonal egy 6,5 kilométeres darabja került az utasok használatába, a belvárosból a Déli pályaudvar felé utazni vágyók 1972. december 22-ig csak a buszokat és villamosokat vehették igénybe – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

ÁPRILIS 24. – HARMINCÉVES A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én útnak indult a Discovery űrsikló fedélzetén a legismertebb és legkedveltebb űrtávcső. A Hubble népszerűségét annak is köszönheti, hogy a számára kijelölt alacsony orbitális pályán, folyamatosan figyeli az univerzumot, a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt rengeteg új adatot szolgáltatva. A NASA vezette program az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével zajlik. A leghosszabb ideje működő űrtávcső a közeli infravörös és ultraibolya tartomány mellett a látható fény tartományában is végez észleléseket és készít lélegzetelállító felvételeket. Harmincéves működésének számszerűsíthető eredménye 1,3 millió felvétel mintegy 50 ezer csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés; ezekre építve a területtel foglalkozó kutatók 17 ezer tanulmányt állítottak össze.

ÁPRILIS 25. – EGYMILLIÓ LAPLETÖLTÉS

Újabb jelképes mérföldkőhöz, egymillió lapletöltéshez érkezett a blogom. A Prusi Dossziét 2012. március 14-én indítottam, a blog.hu jelenlegi látogatottságmérője viszont csak 2013. november 15. óta számol, így a lapletöltések száma a kezdetektől jóval több mint egymillió. A blog a végsőkig hirdetésmentes volt, csak az idei évtől megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak. Komplex blogról lévén szó, a legkülönbözőbb engem érdeklő témákkal foglalkozom – éppen ezért senkivel nem mérem, nem mérhetem össze magam. Eddig összesen 600 bejegyzést írtam, számos korábbi – nyomtatásban megjelent – cikkemet és tanulmányomat tettem elérhetővé. Újabban havonta átlagosan két-három bejegyzést írok, rendszerint hosszabb, elemző cikkeket, összeállításokat – inkább a minőségre, és nem a mennyiségre törekszem a továbbiakban is. Az egymillió lapletöltés motivál a folytatásra. Köszönöm eddigi és leendő olvasóimnak!

ÁPRILIS 30. – HASZNÁLTAUTÓ-TESZT A MAGAZINBAN

Az Autó magazin legfrissebb, májusi lapszámában olvasható az én autómról készült használtautó-teszt: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” Múlt hétvégén üzleti úton jártunk Zalában, ami újabb 600 km-t jelentett oda-vissza. Budapestet és Fehérvárt – a városi dugókat és a sztrádákat egyaránt – szokás szerint messziről elkerültük Dunaföldvár felé, „cserébe” sokat kell döcögni az ország legócskább minőségű, sokadrangú útjain, a tanyavilágban, a „senki földjein”. Fárasztó levezetni, de megéri – ismerd meg hazádat, a kis drágasággal…

MÁJUS 3. – IDŐJÁRÁS-JELENTÉS RETRÓRAJONGÓKNAK

Alapításának 150. évfordulójára emlékezett az Országos Meteorológiai Szolgálat, amit egy YouTube-ra feltöltött videóval is ünnepeltek. Az első időjárás-jelentésektől napjainkig tartó összeállításban láthatjuk többek között a fiatal Vissy Károlyt, Németh Lajost, H. Bóna Mártát és Reisz Andrást. Mint az OMSZ évfordulós visszatekintésében olvasható, az 1870-ben alapított – Európában az elsők között létrejött – Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1970-ben vette fel jelenleg is használt nevét.

MÁJUS 7. – HETVENÉVES A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR

Ferihegyen 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a negyvenes évek elején épült, de a világháborúban súlyosan megrongálódott, most 1-es terminálként ismert épületet, amit 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adtak át. Mint a 24.hu visszatekintésében olvasható, a terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet – pontosabban a 147 méter magas homokos dombot – azonban a repülőtér építése során, a negyvenes években eltüntették. A Malév elődje, az addig a budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat, a Malév bécsi járata 1956 nyarán indult, az első nyugati légitársaság 1957-ben a holland KLM volt. A 2-es terminál 1985-től fogadja az utasokat, a 2B terminált 1998-ban avatták fel. Az új terminál átadása után az 1-es terminálban csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt, majd 2012-ben, a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt elzárták a kereskedelmi utasforgalom elől. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. A repülőtér forgalma 2019-ben átlépte az évi 16 millió utast.

MÁJUS 18. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT II. JÁNOS PÁL PÁPA

Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a római katolikus egyház 264. pápája volt – emlékeztetett a 24.hu. Személyében első és eddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal, 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták.

MÁJUS 22. – FONTOS ÚJÍTÁSOKAT HOZOTT A WINDOWS 3.0

Ma már nagyítóval kell keresni azokat az embereket, akik soha életükben nem találkoztak még a Windows operációs rendszer valamelyik verziójával. A kultikussá vált Windows XP-t, a hivatalos támogatás megszűnése ellenére még mindig népszerű Windows 7-et vagy a jelenleg domináns Windows 10-et nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki pedig régebb óta használ számítógépet, abban a rendszer korábbi változatai is számtalan kellemes emléket idéznek fel. A korai verziók közül sokak számára a Windows 95 vagy a Windows 98 lehet ismerős, a legfontosabb közülük azonban kétségtelenül az éppen 30 éve, 1990. május 22-én megjelent Windows 3.0. Ez továbbra sem volt a klasszikus értelemben vett operációs rendszer, ám számos fontos újítással járult hozzá a Windows későbbi fejlődéséhez, és az első verzió, amely a szakmát és a nagyközönséget illetően is jól teljesített – írta visszatekintésében az Index.

MÁJUS 29. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HARSÁNYI JÁNOS

Száz évvel ezelőtt, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén, valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozásának eredménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Harsányi János 2000. augusztus 9-én hunyt el.

A kereskedelmi és katonai légi járművek száma világszerte meghaladja a 40 ezret, a globális járvány előtt 13–16 ezer utasszállító repülőgép mozgott a levegőben egy időben. Az égen felbukkanó szokatlan jelenségek, azonosítatlan tárgyak többségével értelemszerűen pilóták találkoznak, de általában nem tesznek jelentést ezekről, mert attól tartanak, hogy nem veszik komolyan őket vagy elveszítik az állásukat. Számos esetben hivatalos akták és felvételek is alátámasztják a pilóták ufóészleléseit, amelyekre legtöbbször semmilyen „földi” magyarázatot nem tudnak adni. És az elmúlt években nyilvánosságra került esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.

Miközben világszerte egyre nagyobb fenyegetést jelent az új, COVID-19 koronavírus, nem csak a járvány elleni harc fokozódik, a betegséggel kapcsolatos átverések, álhírek és összeesküvés-elméletek is futótűzszerűen terjednek. Magyarországon köznyugalom elleni bűncselekmény a rémhírterjesztés, amely három évig történő szabadságvesztéssel büntethető.

Immár összesen több millió oldalnyi, titkosítás alól feloldott katonai és tudományos jelentés kutatható világszerte az ufóészlelésekről szóló beszámolókat tartalmazó archívumokban. Bár ezekből a hivatalos – néhol nevetségesen szkeptikus, máshol a valóságot szándékosan elferdítő – dokumentumokból biztosan nem kaphatunk megnyugtató válaszokat az idegenek földi jelenlétével és tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdésekre, mégis hasznos adalékokkal és tanulságokkal szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára.

Képzeletben évtizedeket repülhet vissza az időben a látogató, amikor átlépi a kőbányai Bebek utcában található egykori óvóhelykomplexum vastag külső védőajtajának küszöbét. Sajátos atmoszféra uralkodik a hajdani vezetési ponton, amelynek falai között 2013-ban nyílt meg a Dr. Sztanek Endréről elnevezett interaktív polgári védelmi múzeum. Március elseje a polgári védelem világnapja, ebből az alkalomból egyedi lehetőséget kaptam arra, hogy megtekintsem a részleges felújítás előtt álló, ezért a nagyközönség számára jelenleg nem látogatható létesítményt.

DECEMBER 10. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 20. SZÁMA

A Körmendi Kulturális Műhely Körmendi Figyelőjének 2019-es száma tizenhat szerzőtől tartalmaz írásokat, a bemutatót hagyományosan a Batthyány Örökségközpont aulájában tartottuk. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. Idén második alkalommal jelentek meg a Meridián Csoport alapítóinak tanulmányai a Körmendi Figyelőben: Perlaki Zsuzsanna Éva a legendás amerikai titkos körzetről, valamint ősi és modern kori piramisokról írt, a Prusi Dossziéban pedig a szimulált valóság elméletéről és a növények rejtett érzékeiről szóló írásaim olvashatók utánközlésben. A remek hangulatú eseményt követően ezúttal is tartalmas baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

DECEMBER 12. – FÉL NAP ALATT A FÉL ORSZÁGON ÁT

„Ismerd meg hazádat!” mottóval újabb egzotikus utazást tettünk: a Körmend–Zalaegerszeg–Vonyarcvashegy–Mezőfalva–Dunaföldvár–Monor „viszonylaton” szeltük át a húszéves kis Peugeot-val a fél országot – fél nap alatt. A déli harangszó indított útnak Körmendről, Egerszegen ebédeltünk, Vonyarcon kettesben sétáltunk a magyar tenger partján, ahol nyáron mozdulni sem lehet a strandolóktól. Egyszerűen varázslatos, semmihez nem fogható a téli Balaton hangulata! Vonyarcon még bementünk a postára is – sokat nem kellett sorban állni… Ezután „leszállt az éj”, az út nagy részét sötétben, végig szemerkélő esőben és tejködben tettük meg, a Mezőföldön már alsórendű, négy számjegyű aszfalttöredékeken, harminccal zötykölődve, szó szerint a semmi közepén… De csak bedöcögtünk Mezőfalvára, ahol – meglepő módon – találtunk nyitva tartó éttermet, s nem is kellett csalódnunk! Innen már röpke két óra volt az út hazáig… Nem keveset utaztunk, de ahhoz képest, hogy odafelé három órába (!) telt átvergődni Budapesten, most meg igen messziről elkerültük a fővárost, bőven jobban jártunk – és a táv sem sokkal hosszabb!

DECEMBER 13. – PAPÍRON IS MEGSZŰNT A MALÉV

Írmagja sem maradt a nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Több mint hét év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből négy évig tartott, míg az állami felszámoló elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy – írta a 24.hu. A felszámolásból csupán az 1100 dolgozó jutott pénzhez, a magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév. Az egykori útvonalhálózat izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg; Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

DECEMBER 30. – HÚSZ ÉVE ÉRT VÉGET A SZOMSZÉDOK

Tizenkét évig vetítették 331 fejezeten keresztül, kéthetente csütörtökönként, a szereplői családtagjaink lettek, a cselekménybe pedig nemcsak fiktív történések, hanem valóságos események is bekerültek: a rendszerváltozás fontosabb pillanatai mellett rengeteg egyéb valóságos utalást is becsempésztek az alkotók. A Szomszédok című teleregény első részét 1987. május 7-én, utolsó részét éppen húsz évvel ezelőtt, 1999. december 30-án vetítette a Magyar Televízió, de az alkotás – főleg az internetnek és az ismétléseknek köszönhetően – azóta is velünk él.

JANUÁR 1. – HETVENÉVES NAGY-BUDAPEST

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. Ebből az alkalomból adott ki emlékező közleményt Budapest Főváros Levéltára. Ma már természetes, hogy a főváros része, de 1950 előtt önálló település volt Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A város területe megkétszereződött, a lakosság létszáma egymillióról másfél millióra duzzadt, s mára a legtöbb településrész Budapest szerves része lett.

JANUÁR 2. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ISAAC ASIMOV

Száz évvel ezelőtt, 1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt; az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei is.

JANUÁR 7. – DRÁGÁBB TANKOLÁS

Egy európai uniós előírás miatt január 1-jétől változott a 95-ös oktánszámú benzin etanoltartalma, az új piaci benzin legfeljebb 10 százalék etanolt tartalmazhat. Így mostantól prémiumbenzint kell – legalábbis érdemes – etetnem a 2000 előtt gyártott „kis drágámmal”, ezt a Peugeot-márkaszervizben is megerősítették. Literenként 25-45 forinttal kerül többe – már ahol egyáltalán lehet kapni – a sima üzemanyagnál a 100-as benzin, ami a motornak ugyan jót tesz, a pénztárcának már kevésbé – s bizony döntően a húszévesnél idősebb autók tulajdonosait érinti a változás.

JANUÁR 15. – ÖTVENÉVES A METEOR

Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Köreinek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt, A5-ös méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon, de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes egészükben, az elmúlt 50 év alatt megvalósultak – írja visszaemlékezésében Bartha Lajos a Magyar Csillagászati Egyesület lapjáról. Napjainkban a Meteor az egyetlen magyar csillagászati folyóirat, amely egyszerre szolgálja a magyar nyelvű csillagászati ismeretterjesztést és az észlelő amatőrök munkáját.

JANUÁR 23. – EMBER A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJÁN

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. január 23-án érte el először a Föld legmélyebb pontját, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, a Mariana-árok déli részén található Challenger-szakadékot Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf fedélzetén. Útjuk odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze húsz percet tölthettek közel 11 ezer méteres mélységben, ahol életre utaló jeleket észleltek. Rekordjukat 52 évvel később, 2012-ben az amerikai filmrendező, James Cameron döntötte meg.

FEBRUÁR 13. – BUDAPEST OSTROMÁRA EMLÉKEZVE

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a magyar fővárosért 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyó küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, bár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben, és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.

FEBRUÁR 19. – HARMINCÉVES A PHOTOSHOP

Három évtizeddel ezelőtt alkotta meg Thomas Knoll és John Knoll a világ egyik legelterjedtebb képszerkesztő programját, amelynek első kiadása 1990. február 19-én jelent meg. Mint az Index cikke is emlékeztet rá, a Photoshop név régóta egyet jelent a vizuális manipuláció fogalmával. Az első verziókban megtalálható varázspálcától és klónozó ecsettől a legfrissebb mesterséges intelligenciás eszközökig a Photoshopban minden azt a célt szolgálja, hogy laikusok is könnyen tudjanak a valóságot tükröző fotókból más képeket varázsolni.

FEBRUÁR 24. – „MÁTYÁS UGRÁSA”

Négyévente egyszer fordul elő ilyen: az anno bissextili, a szökőév latin neve szó szerint azt jelenti, hogy ez évben kétszer kell venni a hatodik napot februárban. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés a „bis dicitur Sexto Kalendas”, azaz „Sexto Kalendas kétszer mondatik” kifejezésből ered. Ugyanis a szökőnapot a március első napját a Kalendae-t – kikiáltás, kihirdetés – megelőző hatodik nap kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba. Tehát február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis kihagyták a március elseje előtti ötödik napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Ezért Mátyás névnapja február 24-ről 25-re „ugrott”, ezt nevezzük „Mátyás ugrásának”. Így lett a szökőévben a február 29 napos; tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

„A ma használatos naptárainkban azonban legtöbbször február 29. szerepel szökőnapként. Miért? Talán éppen az a baj, hogy a második Vatikáni Zsinat (1962–1965) itt egy »meggondolatlan« lépést tett: elhagyták »Mátyás ugrását«, ami azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. Találkozhatunk azonban ma is olyan hagyománytisztelő naptárakkal, amelyekben február 24-e a szökőnap” – írja bejegyzésében Gesztesi Albert csillagász.