Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

KI- ÉS BEKÖLTÖZŐK A VOLT KÚRIA-PALOTÁBAN

2014. január 06. - Prusi

A közelmúltban ismét napirendre került az egykori Magyar Királyi Kúria és Királyi Ítélőtábla Kossuth tér 12. szám alatti épületének sorsa. A műemlékké nyilvánított neoreneszánsz palotában az elmúlt évtizedekben sorra váltották egymást a különböző hivatalos szervek, múzeumok és galériák. Falai között 1974 óta működik a több mint 135 éves múltra visszatekintő Néprajzi Múzeum. A Legfelsőbb Bíróság elnöke azonban a közelmúltban visszakérte a Kúria épületét az igazságszolgáltatásnak.

20140105_illusztracio_1.jpg

AZ IGAZSÁGÜGYI PALOTA HOMLOKZATI KÉPE, ELŐTTE PARKKAL, 1896-BÓL.
FORRÁS: FSZEK BUDAPEST-GYŰJTEMÉNY

Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter már 1868-ban megbízta Skalnitzky és Koch építészt, hogy a Ferenciek terén lebontott Kúria helyén új palotát tervezzenek. Az építés azonban elmaradt, és a gondolatot csak évtizedekkel később vetették fel ismét. „Akkoriban kétségkívül megokolt volt az az óhaj és kérelem, hogy hazánk legelső és legmagasabb törvényszéke a királyi palota szomszédságában emelkedjék, nemcsak eszményi szempontból, hanem székesfővárosunk jobb parti részének fejlesztése érdekében is – indokolta az építés körülményeit a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének egyik 1897-es száma. – Mivel azonban az igazságügyi miniszter engedett annak az általános kívánságnak, hogy a királyi kúria és a budapesti királyi ítélőtábla közös palotát kapjon, ezt a nagy forgalmú épületet nem lehetett a forgalom gócpontjától távol eső, a könnyű és olcsó közlekedést nélkülöző budai Várba helyezni, hanem annak számára könnyen megközelíthető és előkelő környezetben lévő helyszínt kellett kijelölni.”

A szóban forgó célra számos megfelelő méretű és fekvésű telekre akadtak a hivatalnokok. Ezek közül hosszas tanakodás után a Nádor utca–Alkotmány utca–Honvéd utca–Szalay utca által határolt tömbre, egy hajdani katonai raktár helyére esett a választás. Az 1893-ban jóváhagyott tervek szerint az új épületben elsősorban a Kúriát és az ítélőtábla helyiségeit alakították ki, másodsorban pedig a főügyészség és a koronaügyészség elhelyezéséről gondoskodtak.

Hauszmann Alajos tervével eredetileg a Parlament pályázatára jelentkezett, amelyen harmadik helyet ért el. Így később több ponton módosítania kellett elképzelésén: kisebb méretűre vette és a Földművelésügyi Minisztérium jelenlegi épülete mellé helyezte a palotát, majd a Kúria akkori céljaira alakította át. A pompás belső azonban mégis egyetlen ponton utalt arra az intézményre, amely azután helyet kapott benne: ez pedig Iustitia szobra volt az aulában.

20140105_illusztracio_2.jpg

A NÉPRAJZI MÚZEUM ÉPÜLETE NAPJAINKBAN. FORRÁS: OWL.HU

Bár a díszes termek az akkori középület-építészetre jellemzőek, s nem különösen hivatottak mutatni az igazságügy fontosságát, az 1896-ban átadott épület mérete és harmóniája tökéletesen megfelelt az 1949-ig érvényben volt igazságszolgáltatás legfelső szintjének elhelyezésére. A 125 méter hosszú főhomlokzat díszei közül talán a legfeltűnőbb Senyei Károly háromlovas szekere, a triga. Az általánosan elterjedt megoldásoktól eltérően a diadalszekeret nem páros számú paripa röpíti, hanem három. A kocsin álló Géniusz jobbjában a felvilágosodás fáklyáját, baljában a béke pálmáját tartja. A vörösréz lemezekből készült különleges szobor mellett Fadrusz János sóskúti kőből faragott, erőteljes antik római jellegű alakjai – a Törvényt adó és a Törvényt látó – ülnek.

Az oromzat mezejét egy törvényszéki tárgyalást és a törvényhozás allegorikus alakjait bemutató szoborcsoport tölti ki. A főhomlokzat attikáján álló 12 másik kőalakot Stróbl Alajos tehetséges tanítványai mintázták, tanáruk felügyeletével. A tekintélyes földszinti csarnok gazdagon aranyozott mennyezetét Lotz Károly festette, a – második világháború során elszállított, hányatott sorsú – Iustitiát Stróbl Alajos mintázta.

A Királyi Kúria 80 négyzetméter alapterületű, egyszerűen berendezett tanácstermei egykor közvetlen összeköttetésben álltak a tanácselnöki, a bírói, illetve a jegyzői szobákkal. Hasonlóan oldották meg az ítélőtábla tanácsának elhelyezését, a királyi főügyésznek és a koronaügyésznek azonban nem alakítottak ki nagyobb termet, mert a fogadó- és dolgozószobákon, valamint a hivatalos szobákon kívül nem volt szükségük más helyiségre.

Bár a második világháborúban több belövés érte az igazságügyi palotát, az évekig elhúzódó felújítás végére ismét régi pompájában állt a közismert épület. A Horthy-rendszer egyik jelképének tekintett Kúriát 1948-ben a Magyar Munkásmozgalmi Intézet foglalta el, irányításával nem sokkal később megnyitotta kapuit a Munkásmozgalmi Múzeum. 1957 áprilisában ismét új lakók költöztek a Kossuth tér 12.-be: az épület nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galéria, az Alkotmány utcai szárnyat pedig az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta meg. A két intézmény társbérlete egészen 1974-ig tartott, amikor a Nemzeti Galéria Várba helyezése lehetővé tette, hogy a Néprajzi Múzeum addigi épületéből, a Könyves Kálmán körúti iskolából a város szívébe költözzön.

20140105_illusztracio_3.jpg

FOTÓ: REVICZKY ZSOLT, NÉPSZABADSÁG

Már a hetvenes évek közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a Kúria hajdani hajléka nem minden igényt kielégítő, korszerű múzeumépület, ráadásul az egyre bővülő néprajzi gyűjteménynek ezt a sokadik otthonát is meg kellett osztania a Párttörténeti Intézettel (amelynek helyiségeiben ma a Politikatörténeti Intézet működik). Így nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedben többször is szóba került a múzeum újabb helyre költöztetése. A rendszerváltás idején az igazságügynek szerették volna visszaadni az épületet, a Néprajzi Múzeumot pedig a Várban vagy az expó egy megüresedő épületében látták volna szívesen az akkori illetékesek. Néhány évvel később ismét napirendre került a Kossuth téri palota sorsa. Az 1994-ben megválasztott koalíció elképzelései szerint a Legfelsőbb Bíróság a Parlamenttel szemközti épületbe, a Miniszterelnöki Hivatal pedig a Földművelésügyi Minisztérium épületébe költözött volna.

A száz évvel ezelőtti építészeknek még teljesen más technikai és társadalmi igényekkel kellett szembenézniük, így az egykori Igazságügyi Palotán számos nagyszabású átalakítást kellene elvégezni ahhoz, hogy alkalmazkodjon napjaink elvárásaihoz, például a Legfelsőbb Bíróság céljaihoz – véli Dr. Balázs György, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, aki elmondta, hogy az áthelyezés tervéről hivatalosan még nem kaptak tájékoztatást. – Fontos hozzátenni, hogy egy esetleges költözés kapcsán a mi szerepünk valószínűleg a szakmai háttéranyagok készítésére korlátozódna. Véleményem szerint nagyon nehéz lesz olyan jól megközelíthető, központi fekvésű helyszínt találni, amely a jelenleginél jobban szolgálja majd a magyar néprajz érdekeit, ezért rendkívül alapos előkészítést igényel a múzeum tervbe vett költöztetése.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2003. FEBRUÁR 7-I SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása