Az elhagyatott bányák környékén napjainkban is számtalanszor látják azoknak a bányászoknak a szellemeit, akikkel egykor beomlás, sújtólégrobbanás vagy vízbetörés végzett. A sötét tárnákban bujkáló kísértetek olyan természetfeletti lényekkel osztják meg föld alatti rejtekhelyeiket, amelyek szükség esetén a veszélybe került munkások segítségére sietnek, de akár halálos kimenetelű szerencsétlenségeket is előidézhetnek.
A Váci utca 10. számú ház lépcsőházának földszintjén fején kosarat tartó, hófehérre festett szoborlány tekint ki a vasráccsal lezárt kapun. Több évtizeden át formálódott a belvárosi épület, amelynek első emelete 1800 körül készült el, a második és harmadik emeletet pedig valamikor az 1840-es években építették rá.
Az Univerzum távoli pontjairól érkező lények számtalan, előttünk rejtett módon megismerhetik életünket, mindennapjainkat, viselkedésünket és társas kapcsolatainkat. Emberi alakot felvéve könnyedén elhitethetik velünk azt, hogy valójában semmivel sem különböznek tőlünk, a láthatatlanná válással pedig végképp becsaphatják az érzékeinket. Vajon felismerhetjük-e – s ha igen, miről – az emberiség soraiba beépült, velünk együtt élő idegeneket?
