Az Őrség legimpozánsabb várkastélya, a Batthyány család birtokközpontja az Őrség kapujában, Körmenden található. A 18. században épült, jelenleg felújítás alatt álló épületegyüttesben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításai kaptak helyet.

Országos problémára hívtam fel a figyelmet egy konkrét útszakasz kapcsán, a Gomba és Úri községet összekötő 3113-as út állapotáról írt blogbejegyzésemben.

NOVEMBERBEN A GOMBAI HATÁRBAN. FOTÓ: LEHOTA VILMOS

Csupán centikkel kerültem el az ütközést a szembejövő Ikarusszal a kanyarban, majd iszonyatos csattanás hallatszott a hátsó tengely felől. Nem „egyszerű” kátyúba futottam: szó szerint megnyílt a föld az autó alatt.

ILLUSZTRÁCIÓ: MTI-FOTÓ, JÁSZAI CSABA

Házaspárként tett első kirándulásunk helyszínéül tökéletes választásnak bizonyult az idilli fekvésű parádfürdői Ilona-völgy, ahol Magyarország legnagyobb természetes zuhataga található.

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe szervezett szakmai kirándulást a Magyar Asztronautikai Társaság november 4-én, az egész napos eseményen a MANT tagjaként vettünk részt. Közép-Kelet-Európa legnagyobb kulturális épületegyüttese a Zsolnay család 19. századi porcelángyárának felújítása nyomán született újjá 2010-ben. A Zsolnay Negyed 45 fő befogadására alkalmas planetáriumában A világűr felfedezése című műsort tekintettük meg. Európában elsőként itt állt szolgálatba az a digitális vetítőgép, amely felbontásával, képminőségével emelkedik ki társai közül. A Varázsóra elnevezésű program látványos fizikai kísérletei után a Labor – Interaktív varázstér fantázianévre hallgató „csodák palotájában” szórakoztunk. Indulás előtt még felsétáltunk a gyár melletti dombon emelt mauzóleumhoz, a Zsolnay család nyughelyéhez, ahol 42 oroszlán őrzi az eozintechnika titkát.

GYUFASKATULYA-JÁTÉK

Munka (tanulás) után édes a pihenés, mondják, de a pihenést is egy idő után meg lehet unni. Ha az ember még ifjú (sőt: gyermek) a szabadidejét – ha nem esik az eső – lábtenisszel eltöltheti a Magyar utcában, kiskapuzhat a grundon vagy a Károlyi-kertben, moziba is mehet, vagy ha elég bátor (és van legalább tíz forintja), kirándulhat a Vidám Parkba is – de ne legyünk telhetetlenek.

Túraútvonal: Dömös, községháza – Szentfa-kápolna – Vadálló-kövek – Prédikálószék – Tányéros-völgy – Kecskehát-rét – Nyalka-bérc – Visegrád–Diós, lovaspálya

Az Alföldbe simuló, 190 méter magas Strázsa-hegy a hagyomány szerint arról kapta nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a monori falut és népét a portyázó törököktől. Napjainkban Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő pincefaluja található itt, amely mintegy 960 pincéjével a Kunsági borvidékhez tartozik. A Kis-Strázsa-hegy tetején 2002-ben átadott kilátóból a budai hegyek vonulatai is látszanak, a legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével azonosítani lehet a környék jellegzetes pontjait.

Hosszú idő telt el azóta, hogy – Különvélemény címmel – utoljára írtam blogbejegyzést az Idegen Zónán. Pedig az elmúlt több mint egy év korántsem telt eseménytelenül az általam megálmodott Meridián Csoport számára, miközben újabb régi vágyamat váltottam valóra: sikeresen megvédtem az álhírekkel, alternatív elméletekkel és ufókutatással foglalkozó egyetemi diplomamunkámat.

Az emberi hiszékenységnek, tájékozatlanságnak, elfogultságnak és az internetes közösségi oldalaknak köszönhetően soha nem látott mértékben terjednek az álhírek és az áltudományos nézetek a világhálón. Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként írt diplomamunkámban – amelynek első része itt, második része itt olvasható – az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon. Az előző rész itt olvasható.

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon.

JÚNIUS 12. – „MESTERMUNKA” TIPOGRÁFIATÖRTÉNETBŐL

Egy oldalpár tipográfiatörténet gyakorlati feladatból: egyebek mellett Misztótfalusi Kis Miklós 1698-as szakácskönyvéből a címoldalt kellett reprodukálnom – azaz begépelni a szöveget és a 319 évvel későbbi (mai) technológiával úgy betördelni, hogy a legjobban hasonlítson az eredetihez. Nem hibátlan, de egészen vállalható lett! Ma tízszer ennyit dolgoztam a párom könyvének borító-előkészítésén, utóbbi „kicsit” modernebb lesz… Sajnos még nem mutathatom meg – eleget látjátok majd a könyvesboltokban.

AUGUSZTUS 15. – A SZÁMÍTÓGÉPIPAR „VOLKSWAGEN BOGARA”

Idén 35 éves minden idők egyik legnépszerűbb számítógépe, a nyolcvanas évek jelképe: a Commodore 64. A legtöbb forrás szerint 1982 augusztusában bemutatott, más írások szerint pedig szeptembertől forgalmazott C64 nem volt előzmények nélküli a maga idején rendkívül innovatív és sikeres Commodore cég palettáján. A kor professzionális személyi számítógépeivel is több paraméterben versenyképes tudással a gépet eleinte játékra és üzleti funkciókra egyaránt alkalmasnak találták. Később, a nagyobb tudású PC-k megjelenésével a C64 egyértelműen a játékgépek sorába tagozódott be; a géppel generált zenék egy szubkultúra körében mind a mai napig méltán népszerűek. A C64-et 11 éven keresztül, 1993-ig gyártották, mintegy 20 millió példányban. Egy nemzedék kedvencét, a számítógépipar „bogárhátú Volkswagenét” máig életben tartják rajongói – olvasható A jövő múltja informatikatörténeti kiállítás honlapján.

AUGUSZTUS 20. – NEGYVENÉVES A PLANETÁRIUM

1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium, amely nem tudott tovább dacolni az időjárással és a heves esőzésekkel, ezért június 18-án bezárta kapuit. Az intézménynek állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, mert a javításokat, fejlesztéseket önerőből már nem tudja fedezni. A Planetárium jövőjéről őszre várható leghamarabb döntés – írta a pestbuda.hu.

AUGUSZTUS 30. – TANÉVNYITÓ SAJTÓBESZÉLGETÉSEN

A Külső-Pesti Tankerületi Központ által rendezett tanévnyitó sajtóbeszélgetésen, Ruzsa István fotóján. Maradtak megválaszolatlan kérdések…

ZSÍROS LECSÓ

Az ötvenes években a Múzeum körút és környéke nem bővelkedett étkezőhelyekben, de azért akadt egy-kettő. Ha az ember útközben megéhezett, legegyszerűbb volt valamelyik hentesüzletben meleg (kétforintos) kolbászt enni, majd később, az üzleti vállalkozás szélesítése következtében esetleg meleg fejhúst is lehetett kapni, ami már tényleg a csúcsa volt a lehetőségeknek.

BALRA: ÜVEGES LECSÓ KÉSZÍTÉSE A BUDAPESTI KONZERVGYÁRBAN 1953-BAN. FORRÁS: DIAFILM.OSAARCHIVUM.ORG – JOBBRA: KONZERVEK ÉS BEFŐTTEK EGY BUDAPESTI KÖZÉRT POLCAIN 1958-BAN. FORRÁS: FORTEPAN, FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY

Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park területén informatív tanösvény kalauzolja végig a látogatókat.

Augusztus utolsó hétvégéjén a Börzsönyben tettünk tartalmas kirándulást: éjszaka a 800 éves nagybörzsönyi Szent István-templom közelében sátraztunk, másnap a szlovákiai Ipolyság érintésével jutottunk el Drégelypalánkra. Innen gyalogoltunk fel hazánk történelmének egyik legszentebb helyére: a 444 méter magas sziklaormon álló, 1285 előtt épült Drégely vára a 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György kapitány másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. századi irodalmi művek tették a nemzeti emlékezet részévé.

Több mint kétmilliárd forintból, a tervek szerint 2019 végéig felújítják a végtelenül lepusztult, már a klasszikus balkáninál is rosszabb állapotba került Kőbánya–Kispest vasútállomást. A KÖKI régóta esedékes rekonstrukcióját a pénzhiány mellett a terület rendezetlen tulajdonviszonyai is hátráltatták.

EGY 500-AS ARIELLEL A FORRADALOMBAN

Előhang: az Ariel angol motorkerékpár-márka. Nagy, négyütemű motorokat jelentett. Az a változat, amiről szó lesz, feltehetően még a háború előtt jöhetett Magyarországra. Nem egy luxuskinézetű járgány volt.

ARIEL OLDALKOCSIS MOTORKERÉKPÁR A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. FORRÁS: FORTEPAN

A tanulmányi rendszerben kapott tájékoztatás szerint „informatikus könyvtáros képzésének tanulmányi státusza változtatásra került aktív státuszról abszolvált státuszra”.

ILLUSZTRÁCIÓ: JOSEPH KOSUTH – ONE AND THREE CHAIRS (1965)

Évekkel ezelőtt személyes érdeklődéstől hajtva kutattam fel és fotóztam végig a „neonfényes Budapest” hírmondóit. Várostörténeti dokumentációs munkám dr. Fodor János adjunktus úrnak és hallgatótársaimnak köszönhetően az elmúlt tanévben izgalmas és tartalmas – a témában egyedülálló – egyetemi projektté nőtte ki magát. Gyűjteményünket, a projekt hátterét és eredményeit május 26-án szakmai rendezvény keretein belül mutattuk be az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében.

Zuckerberg hatására kezdtem el blogolni, az általa megálmodott közösségi hálón találtam meg életem párját, és egyetemi szakdolgozatomat is a Facebook inspirálta. De egyre több apróság árnyalja a képet.

MÁRCIUS 7. – INTERJÚ AZ ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓSSAL

Régi álmom valósult meg tegnap délután, amikor – az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként – interjút készíthettem Farkas Bertalan tábornok úrral. Hosszas tervezgetés és lelkes, kalandos önálló szervezés előzte meg a – végül közel egyórásra kerekedett – négyszemközti beszélgetést szakdolgozatom témája, az információk hitelességének mérlegelése kapcsán. Mivel az interjút egyetemi hallgatóként készítettem, a szakdolgozat védéséig munkaanyagnak számít, így most még nem árulhatok el részleteket. De „a csillagok állása szerint” nem hétköznapi személyiséggel – konkrétan milliók példaképével –, nem hétköznapi helyszínen készített interjú, nem hétköznapi kérdésekkel és válaszokkal – csak jót jelenthet! Tábornok úrról dolgozószobájában, a „C/II”-ben készítettem fotót, a festményt Agárdy Gábortól kapta ajándékba. Eddig alig több mint 560 ember járt a világűrben a 7,5 milliárdból… Farkas Bertalan 1980-as űrutazásával Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

MÁRCIUS 23. – EUROPARKBÓL SHOPMARK

A januári üzemeltetőváltás után hamarosan a nevét is megváltoztatja az Europark Bevásárlóközpont, és már elkészültek az épület felújításának koncepciótervei is. A jövőben várhatóan Shopmark néven működik tovább Budapest egyik első „harmadik generációs” bevásárlóközpontja. Ebben a tanulmányban bővebben lehet olvasni a „bevásárlóközpont-generációkról” az ezredfordulóig, már ez is történelem.

MÁRCIUS 29. – BIZTATÓ JÖVŐKÉP

Mától kapható az újságárusoknál Az Autó című szaklap legfrissebb, 2017/4. száma. Ettől a számtól kezdve az olvasószerkesztői–korrektori feladatokat látom el a lapnál, az idén havilappá avanzsált Retro Mobilhoz hasonlóan, ahol már az elmúlt évben belekóstolhattam az autós szakújságírás – azon belül is a műszaki helyesírás – rejtelmeibe. Ezzel párhuzamosan továbbra is munkám és hivatásom fontos részét képezi a Kispest újság és időszaki mellékleteinek szerkesztése, ameddig csak bizalmat és lehetőséget kapok rá. S bár furcsán hangzik, de én vagyok a hazai nyomtatott újságírás „legfiatalabb utolsó mohikánja”. Én még alapvetően print újságírást tanultam az ezredfordulón; soha nem is tudtam, nem is fogom tudni igazán szeretni a nem kézbe fogható, nem lapozható produktumot. Ha viszont végleg „kifut” a print sajtó – amit persze még mindig nem kell temetni –, a szerkesztői munkákban megszerzett tapasztalatokat egy kapcsolódó szakterületen, az információtudományban szeretném majd kamatoztatni. Remélem, addig azért még sok „hagyományos” lapzártám lesz!

ÁPRILIS 2. – HOGYAN ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT?

Az immár fél éve tartó, rendkívül sokrétű anyaggyűjtés során derült ki számomra, hogy a szakdolgozati témámmal „nemes egyszerűséggel” a világ legkeményebb fájába vágtam a fejszémet, s csupán az „ízelítő ízelítőjét” tudom majd nyújtani, de bizonnyal sokan voltak ezzel így, akik valóban komolyan gondolták az első komoly tudományos munkájukat. Miután olvastam az alapműnek számító „Hogyan írjunk szakdolgozatot?” Umberto Ecotól, megnyugodtam: „Ha kedvvel írják a szakdolgozatot, akkor később bizonyosan folytatni akarják. Miközben az ember a szakdolgozatot írja, általában csak arra a pillanatra gondol, amikor elkészül vele: az utána következő szabadságról álmodozik. Ha azonban jól végezte a munkáját, gyakran előfordul, hogy fellobban benne a munkaszenvedély. Olyankor el akarunk mélyedni minden olyan gondolatban, amely fölött átsiklottunk, nyomon akarjuk követni azokat a gondolatokat is, amelyek felmerültek ugyan, de el kellett vetnünk őket, újabb könyveket akarunk olvasni, tanulmányokat akarunk írni.” Így is lesz, és ezt nem most borítékoltam!

ÁPRILIS 7. – ELŐADÁS MAGYAR X-AKTÁKRÓL

A magyar rendőrség és honvédség X-aktáiról tartottam előadást a Meridián Csoport és a Magyar Ufókutatási Klub alapító tagjaként a kispesti Üllői úti könyvtárban. Az előadásról a Kispest TV készített riportot, amely erre a linkre kattintva megtekinthető.

ÁPRILIS 14. – TAVASZ A SÓSTÓI TELKEN

Számomra a húsvéti hosszú hétvége három napja munkával telik majd, de a mai napot kivettem szabadnapnak, és édesapámmal meglátogattuk nagypapámat Nyíregyházán. A délelőttöt a sóstói telken töltöttük, ahol hamisítatlan tavaszi hangulat fogadta a három Prusit.

ÁPRILIS 18. – ÚJSZERŰSÉG ÉS AKTUALITÁS

Ma hajnalban kitettem a pontot a 99 207 karakteres szakdolgozatom végére. Pontosan fél év és egy hét telt el a szakdolgozati címbejelentéstől a lezárásig, és komolyan vettem a munkát. Az „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címet viselő dolgozat nem csupán könyvtár- és információtudományi szempontból érdekes és – nyugodtan mondhatom – egyedülálló munka, hanem újságírói szempontból is a jelenleg elérhető maximumot hozta ki belőlem: az újszerű megközelítés felrobban az aktualitástól. Sikeres védést követően a teljes szakdolgozatot elektronikusan elérhetővé teszem, addig szerzői jogi okokból egyetemi munkaanyagnak számít. Utána fogom tudni igazolni, betartottam az ígéretemet: jóval több lett mint „egyszerű” szakdolgozat.

ÁPRILIS 30. – MEGÚJULT A NÉPSZAVA

Végre jut időm olvasni – ráadásul az unokatestvéremtől kapott fotel igen kényelmes –, bepótolom a negyedéves elmaradást Magyar Narancsból, 168 Órából és Hócipőből. Határozottan jót tett a nyomtatott Népszavának a „vérfrissítés”, természetesen az első megújult szám fejlécében azonnal észrevettem egy tipográfiai hibát…

MÁJUS 11. – KULTURÁLT KÖZLEKEDÉS?

Hajnalban a sztrádán látom kiírva, napközben vonaton és buszon is hallom: ma van a közlekedési kultúra napja. Miközben a roggyant KÖKI átjárójából nézem a szakadt szovjet metrószerelvényeket, azon gondolkodom, az „ünnepléshez” előbb nem a kulturált közlekedés feltételeit kellene megteremteni?...

MÁJUS 21. – ROBBANÁS A HATÁR ÚTON

Iszonyatos csattanásra figyeltünk fel, miután tegnap késő este megérkeztünk a Határ úti metróállomásra: mint kiderült, a lövéshez hasonló robajt egy lezuhanó armatúra okozta a feljáró szemközti oldalán. A fehér csíknál unottan várakozó ellenőrök egyike odalépett a földön heverő, széttört lámpatesthez, nemes egyszerűséggel arrébb rúgta a maradványokat, majd visszaállt a helyére. Ezután mentem oda hozzájuk megkérdezni, hogyan történhetett ilyen, mire azt a választ kaptam, hogy „nyilván az erős huzat tépte le a lámpát”. „Örülhetünk, hogy nem esett valakinek a fejére, mert akkor az biztosan ottmarad” – csóváltam a fejem. „Hát ez benne van a pakliban” – búcsúzott el kedélyesen az egyik ellenőr. Ezentúl csak munkavédelmi sisakban, életbiztosítási szerződéssel szállok fel a hármas metrónak nevezett ipari hulladékra.

– Vigyázz! – kiáltott fel rémülten Zsuzsi –, repülünk!...
– Kapaszkodj erősen – üvöltöttem vissza –, mind meghalunk!

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: BUSZTIPUSOK.HU

Sétaútvonal: Szépvölgyi út – Határ-nyereg – Újlaki-hegy – Mária-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Erdőalja utca

Érettségi után még közel három évig, 2005-ig szerkesztettem a budapesti Vörösmarty Gimnázium „Itt élned” című diáklapját, amelynek hasábjaira számos közismert, híres egykori diákkal készítettünk interjút. Három emlékezetes találkozást elevenítek fel: Stohl Andrással és Csisztu Zsuzsával 2004-ben, Bodrogi Gyulával 2005-ben beszélgettem.

„BEVALLOM, ÉN LOPTAM EL SÁRKÖZY TANÁRNŐ PAPUCSÁT”
STOHL ANDRÁS KORREKT BŰNÖZŐ VOLT A VMG-BEN

FOTÓ: RTL KLUB