Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

KILENCVENÖT ÉVE A KISPESTIEKÉRT A KMO MŰVELŐDÉSI HÁZ

2018. május 14. - Prusi

Nagyszabású programsorozattal ünnepelte 95. születésnapját a KMO Művelődési Ház, amely a kezdetektől Kispest kulturális életének meghatározó szereplőjeként, a helyi közösségek aktív formálójaként, komoly népszerűségnek örvendve működik. A KMO Teleki utcai épülete 1923 óta várja vendégeit kulturális programjaival, melyek minden korszakban követték a művelődési igényeket. Gábor Ilonával, a művelődési ház igazgatójával az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Kispest életében elfoglalt helyéről és a falai között zajló szakmai munkáról beszélgettünk.

20180514_illusztracio_1.JPG

– A KMO a főváros egyik legrégebbi közművelődési intézménye. Milyen fontosabb változások történtek a művelődési ház életében az alapítástól napjainkig?

– Már az 1900-as évek elején megfogalmazódott az a gondolat, hogy Kispestnek legyen önálló kulturális intézménye. Ennek érdekében a helyi ipari munkásság 1909-ben gyűjtésbe kezdett, és 1922. október 22-én letették az intézmény alapkövét. Az építkezéshez a kispestiek téglajegyek vásárlásával járultak hozzá, és a széleskörű összefogás eredményeként 1923. május 6-án felavatták a település legszebb, legimpozánsabb épületét. Baloldali szellemisége miatt 1938-ban nyilas támadás érte a házat, amikor szinte a teljes berendezés megsemmisült. A második világháborúban is jelentősen megrongálódott létesítmény újjáépítését követően, 1950-ben a Vörös Csillag Traktorgyár tulajdonába került, amely 1960-ban jelentős költséggel átépítette. 1961-ben nyitották meg a VCST Művelődési Központot, amely elsősorban a traktorgyár dolgozóinak művelődési igényeit elégítette ki. A fenntartó 1983-ban a művelődési ház tevékenységét megszüntette, de a Vasas Szakszervezet, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a kerület vállalatai és szövetkezetei összefogtak egy teljes rekonstrukció érdekében, a szakszervezet pedig – megtartva tulajdonjogát az épületre – az intézmény üzemeltetését, működtetését átruházta a kerületi tanácsra. Az újjávarázsolt házat 1985. december 9-én nyitották meg régi nevén, Kispesti Munkásotthonként. Újabb mérföldkövet jelentett az intézmény életében a 2005-ös esztendő, hiszen Kispest Önkormányzata jelentős anyagi ráfordítással megvásárolta a szakszervezettől, és 2007-2008-ban pályázati támogatás segítségével, közel félmilliárd forintból teljes körűen felújíttatta az épületet. Minden szerénytelenség nélkül állítható, hogy a KMO a felújítást követően a főváros egyik legszebb, funkcionálisan a leghasználhatóbb közművelődési intézménye lett. Intézményünk teljesen megújult, és vadonatúj közművelődési színterekkel, korszerű szcenikai megoldásokkal, modern hang- és fénytechnikával felszerelt színházteremmel várja a programokra érkező vendégeket. Az önkormányzat immár 13 éve a jó gazda szemléletével, gondoskodó odafigyelésével, kultúrapártoló magatartásával működteti és fejleszti az intézményt, támogatja és elismeri a KMO szakmai tevékenységét.

– Milyen programokkal várták a kispestieket az ünnepi rendezvénysorozat keretein belül?

– Egész héten különleges események színesítették a programsorozatot, ahol a kispestiekkel együtt ünnepelve mutattuk be tevékenységeink keresztmetszetét. A több mint 20 éves „Mondj nemet!” program keretén belül május 7-én rendezett szakmai konferencián a közösségi média és az internetfüggőség veszélyei kerültek fókuszba. Az Előtér Galériában a KMO életét bemutató fotótárlat nyílt, helytörténeti sétát rendeztünk Kispest nevezetes épületeiről és történelmi emlékeiről, és – az NKA Hangfoglaló Programjának támogatásával – poptörténeti emléktáblát avattunk. Május 11-én a Kispesten élő, illetve a KMO-hoz kötődő művészek – többek között Koltai Róbert, Hűvösvölgyi Ildikó és Csengeri Attila fellépéseivel, valamint a KMO-ban tevékenykedő művészeti csoportok műsoraival – születésnapi gálát rendeztünk. Május 12-én Kolompos-koncerttel kedveskedtünk a gyerekeknek, majd a Városház téren a IV. Dél-pesti Fúvószenekari Találkozón szólt a térzene, több mint száz zenész közreműködésével. Este születésnapi partit rendeztünk, ahol a jó hangulatról egyebek mellett a Madarak házibuli-zenekar gondoskodott. Május 13-án, a rendezvénysorozat zárásaként a Karinthy Színház ígér remek kikapcsolódást Vaszary Gábor Klotild néni című színházi előadásával.

– Elsősorban kik látogatják a művelődési házat, milyen jellegű programokat kínálnak a KMO vendégeinek?

– Évekkel ezelőtt fontos célként tűztük ki magunk elé, hogy igényes szórakoztatást biztosítsunk minden érdeklődőnek egy értékteremtő és -közvetítő, közösségformáló és közösséget szolgáló, mindenki számára nyitott házban. Próbálunk minden területen megfelelni, s törekszünk arra, hogy programjaink a kispestiek széles rétegeihez szóljanak, hogy helyben megtalálják az igényes kulturális lehetőségeket. Amatőr művészeti csoportjainkban kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, az önkifejezés különböző formáira, s ügyelünk arra, hogy tanfolyamvezetőink színvonalas munkát végző oktatók, pedagógusok legyenek. Ezt az elért eredmények is igazolják: művészeti csoportjaink tagjai budapesti, országos és nemzetközi versenyek, fesztiválok számos díját tudhatják magukénak. Missziónknak tekintjük, hogy formáljuk a gyerekek ízlését, segítsük mentális egészségüket neveljük a holnap színház- és zeneszerető közönségét: a Babaszínház keretein belül a legkisebbeknek nyújtunk művészeti élményeket, s ugyancsak sikeresek a bérletes előadások, a családi koncertek, a rendhagyó történelem- és énekórák is. Az immár több mint 20 éve sikeres Kispesti Kinder Tojás Fesztivál a kerület általános iskolás korosztályának ad megmérettetési lehetőséget különböző művészeti kategóriákban, az elődöntőkön egy-egy alkalommal közel 500 versenyző indul. Mintegy ötven tanfolyamunk, klubjaink és ismeretterjesztő sorozataink a különböző életkorú és érdeklődésű kispestieknek kínálnak új ismereteket, kulturált elfoglaltságot. Színházi és előadóestjeinkre, báljainkra, koncertjeinkre nem tudunk annyi belépőjegyet árulni, amennyinél nem kellene mindig több. A populárisabb szórakozási alkalmak mellett folyamatosan törekszünk arra is, hogy az intellektuálisabb kultúra iránt fogékonyabb közönséget is kiszolgáljuk. Nagy öröm számunkra, hogy vendégeink száma eléri a színház- és előadótermeink befogadóképességének felső határát. A Nagy Balogh János Kiállítóteremben, valamint az Előtér Galériában kispesti képzőművészek, fiatal tehetségek és nemzetközi hírű festőművészek mutatkoznak be rendszeresen. Tíz évvel ezelőtt a KMO-ban alakult meg az Obsitos Fúvószenekar, és intézményünkhöz tartozik a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, a Drogprevenciós Kreatív Műhely, valamint egy Mozgásműhely is.

20180514_illusztracio_2.jpg

– Milyen az együttműködés más művelődési intézményekkel, van-e verseny önök között?

– Versengés helyett az együttműködésre törekszünk: a KMO és a WKK egyaránt a kispestiekért dolgozik, csak éppen más feltételekkel, lehetőségekkel és programstruktúrával, ezáltal kiválóan kiegészítjük egymást. Mindkét intézmény masszív látogatói közönséggel büszkélkedhet, s egymástól függetlenül is rendszeresen szervezünk olyan kiemelkedő programokat, amelyek túlmutatnak a kerület határain. A KMO az országos szakmai irányításból, vérkeringésből is aktívan kiveszi a részét: a Magyar Népművelők Egyesülete Országos Szervezetének és a Budapesti Népművelők Egyesületének székhelyeként számos szakmai programot rendezünk, és naprakészen próbáljuk segíteni a közművelődési intézmények vezetőit, munkatársait. Nemcsak a szakmával, a kerület óvodáival, oktatási és szociális területen működő intézményeivel is folyamatosan jó a partneri együttműködésünk. Az üzleti területen is kiváló kapcsolatokat építettünk az elmúlt években, idén negyedik alkalommal rendeztük meg az üzleti konferenciánkat.

– Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a művelődésszervező szakma? Milyen rendezvényekre, programokra nagyobb az igény napjainkban?

– A társadalmi közeg és a kultúra iránti nyitottság változásával párhuzamosan az elvárások, a kihívások és a feladatok is folyamatosan változtak és változnak, amivel lépést kell tartanunk, sőt, két lépéssel előrébb is kell járnunk. A KMO programkínálata a kilencvenes években negyedrésze volt a mostaninak, de a tradicionális tanfolyamok – például a gyermek-néptánc, a társastánc, az ír sztepptánc és a klasszikus torna – helyett és mellett az aktuális divatirányzatokat követő újabb tanfolyamok indultak, mint az akrobatikus rock and roll, a színpadi showtánc vagy a dzsessztánc. Egy népművelőnek, művelődésszervezőnek folyamatosan ismernie kell a közönség elvárásait, ezért programjaink kialakításánál figyelembe vesszük a lakossági igényeket, folyamatosan felméréseket végzünk látogatóink körében, szívesen fogadjuk a konkrét javaslatokat és ötleteket. A KMO szakmai munkájában a korszerűségre törekszünk, s büszke vagyok kollégáimra, hiszen az intézmény attól működik jól, hogy innovatív, az új iránt fogékony, kreatív szemléletű, nyitott szellemiségű csapat dolgozik együtt.

– Mekkora a bevételkényszer az intézményben, „áru-e a kultúra” Kispesten?

– A KMO stabil gazdasági körülmények között működik, egyrészt önkormányzati finanszírozással, másrészt jelentős saját bevétellel. 2016-ban több mint 50 millió forint volt az intézmény szakmai tevékenységeiből, belépőjegyekből, tanfolyami díjakból, pályázati támogatásokból származó bevétele. Sikeres uniós pályázatnak köszönhetően szereztük meg a felnőttképzési akkreditációt, egy másik uniós pályázat révén pedig a legkiválóbb képzésekre juthattak el kollégáim. Minden szakmai programunknál célul tűztük ki, hogy nyereséget termeljen, mert abból tudjuk finanszírozni a következő programot, de arra is odafigyelünk, hogy árainkat megfizethető szinten tartsuk. Természetesen számos ingyenes programot is szervezünk, hogy minél többen részesei lehessenek egy-egy tanfolyamnak, előadásnak, szabadtéri rendezvénynek.

– Mely erősségeikre szeretnének koncentrálni a következő években? Milyen jövő előtt áll a KMO?

– A KMO erőssége a minőségi kultúraközvetítés, amely minden településen megtartó erőt jelent. A fontosabb szabadtéri programok – például a Városünnep és a Mihály-napi búcsú –, önkormányzati rendezvények és kerületi ünnepségek – szervezésével a fenntartó felé, a minél szélesebb körű pozitív kötődésekkel pedig a kispestiek számára kell nélkülözhetetlennek lennünk. Rendkívül fontos célunk, hogy erősítsük a családi kapcsolatokat, a különböző generációk együtt tudjanak szórakozni és kikapcsolódni az intézményben, s hogy a következő években is érzékelhető legyen az innovatív szemlélet, a folyamatos újítási szándék. Minőségi munkánk országos szinten történő elismerését is jelentené, ha intézményünk 2019-ben, a magyar kultúra napja alkalmából átvehetné a Minősített Közművelődési Intézmény Címet, jelenleg erre pályázunk.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A KISPESTI MAGAZIN 2018. MÁJUSI SZÁMÁBAN

FOTÓK: ERDŐS LÁSZLÓ

süti beállítások módosítása