Éppen három évtizeddel ezelőtt, 1989. október 3-án jelent meg a Prince of Persia című platformjáték az akkor 21 éves Jordan Mechner jóvoltából, aki a testvérével közösen alapított, Broderbund nevű cégben kezdte a fejlesztést, és animációja mérföldkőnek számított a videojátékokban. Rendkívüli sikert ért el, kétmilliónál is több példány kelt el belőle – ez az akkori viszonyok közt hatalmas teljesítmények számított –, és szinte az összes jelentősebb platformra megjelent.

Mint az Index visszatekintésében olvasható, Mechnert az Ezeregyéjszaka meséi és A bagdadi tolvaj című, 1940-es film ihlette meg. A halálos csapdákat és a perembe kapaszkodás mozdulatát Az elveszett frigyláda fosztogatói első tíz perce inspirálta, a kardozós jeleneteket régi Errol Flynn- és Douglas Fairbanks-filmek ihlették. A Prince of Persia történetét a játékmotorral készült mozibetétek jelenítették meg, ami akkoriban még egyáltalán nem volt megszokott. A Herceg animációját Mechner rotoszkóp technikával készítette: VHS-kazettára vette, ahogy öccse, David fehér ruhában ugrál és rohangál, majd a képkockák után készítette el az animáció fázisait. A családból más is besegített: Mechner apja írta meg a játék zenéjét. Ezek után már csak néhány jól megtervezett pálya kellett sok csapdával, lezuhanó padlóelemekkel, trükkös kapcsolókkal, meg olyan ötletekkel, mint a varázsitalok, a nehezen legyőzhető dagadt őr vagy a Herceg tükörből kiugró képmása – és már kész is volt a kasszasiker.

A Prince of Persia főszereplője a Herceg nevezetű karakter, akit irányítva a játékos különféle ügyességi és logikai feladatokat hajthat végre, de a harcnak is fontos szerep jut. Miután a szultán külföldi hadjáratra indul, tanácsosa magához ragadja a hatalmat. Jaffarnak a trón megszerzésében csak a szultán lánya jelent akadályt, akit a tornyába zárat, és megfenyegeti, ha nem lesz a felesége, akkor kivégezteti, szerelmét pedig a katakombákba veti. A játékosnak innentől egy óra áll rendelkezésére, hogy kiszabaduljon, legyőzze Jaffart, és eljusson a hercegnőhöz.

A cselekmény valós időben játszódik, így a játékot szünet nélkül kell teljesíteni azokon a platformokon, ahol nem volt mentési pont a pályák elején. Amennyiben a játékos meghal, akkor az előző mentési ponttól folytathatja, általában az adott pálya elejétől. A játékot csak akkor kell teljesen újrakezdenie, ha kifut a rendelkezésre álló 60 percből.

A Herceg adott számú életerővel rendelkezik; a kisebb esések, leeső kövek, kék üvegcsék és az ellenfél kardcsapása eggyel csökkenti az életerejét, míg a csapdákban, nagyobb eséseknél, vagy ha kardja előrántása előtt az ellenfele lesújt, az összes életereje elfogy. A maximális életerő a nagyobb piros üvegcsék megtalálásával növelhető, a kisebbek egy életerőt töltenek vissza. A negyedik pályán egy varázstükör szétválasztja lelkét, és a sötét tükörképét csak úgy győzheti le az utolsó pályán, ha elteszi a kardját, és újraegyesülnek. Az utolsó pályán Jaffarral is meg kell küzdeni.

A Prince of Persia 1989-ben eredetileg Apple II-re jelent meg, majd a nagy sikerre való tekintettel rövidesen a PC-s változat is a boltokba került. Később felújított, 256 színt felvonultató verzió készült belőle, majd 3D-motort és új epizódokat kínált a megszállott játékosoknak. Mechner a 30. évfordulóra könyvet írt a játék készítéséről, és nyáron úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózna el egy újabb POP-résztől. Ez persze a brand jogtulajdonosán, a Ubisofton is múlik, amely kilenc éve nem adott ki új játékot a Herceg kalandjaiból.