Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

HARMINCÉVES A WINDOWS

2015. november 20. - Prusi

Három évtizeddel ezelőtt, 1985. november 20-án jelent meg az első Windows-verzió a boltokban, hogy a következő 30 évben aztán számítógépek százmillióira települjön fel. Minden 1983-ban kezdődött, amikor is a szoftver első köntösében bemutatkozott.

20151120_illusztracio.jpg

Két egykori iskolatársnak, Bill Gatesnek és Paul Allennek köszönhetően 1975-ben elindult a Micro-Soft. 1980-ban az IBM azzal kereste meg a vállalatot, hogy készítsen egy operációs rendszert a személyi számítógépeihez. Mivel a cég soha nem írt korábban ilyesmit, ezért egyszerűen felvásárolták a QDOS-t, majd átnevezték MS Disk Operating Systemre, rögtön azelőtt, hogy az IBM-nek licencdíjért cserébe átadták. Mivel ebben gépelni kellett a parancsokat, ezért hamar egy kezelhetőbb felületen kezdték törni a fejüket. Az Interface Manager már egeret és legördülő menüket villogtatott, görgetősávokkal és ikonokkal.

A Microsoft Windows elsőként 1983-ban mutatkozott be, az 1.0 indulására pedig egészen 1985. november 20-ig kellett várni. A rendszer futtatásához 256 kilobájtos, kétoldalas floppy kellett, illetve grafikus adapterre is szükség volt. Nemzetközi forgalomba már az 1.02 került 1986 májusában, de Európában ez is nagyrészt használhatatlan volt a rossz billentyűzet-meghajtóprogramok miatt. Ezt csak az 1986 augusztusában megjelent 1.03 orvosolta, ekkor pedig már borítékolható volt, hogy világuralomra tör az OS.

Az első két Windows üzleti szempontból bukás volt, öt év alatt az összes verziójából 2 milliót adtak csak el világszerte, miközben az MS-DOS közel 150 millió személyi számítógépen futott már a világon. A sikert csak a Windows 3.1 hozta el, abból az első hónapban adtak el 3 milliót. Akkoriban már úgy festett a Windows, ahogy azt az alapjaiban ma is ismerjük – bár igaz, hogy az űrben repülő ablakokat már senki sem használja képernyővédőnek. A Pasziánsz a Windows 3.0 óta szériatartozék a rendszerben, eredetileg azért tették bele, hogy ezzel tanítsák meg a felhasználókat az egér használatára.

Később, 1993. július 27-én előkerült a Windows NT is, amit a nulláról írtak meg. Ennek az lett volna a feladata, hogy az MS-DOS-alapú fogyasztói rendszert egészítse ki a piacon. Bár a név az N-Ten Intel i860 XR processzorból jött, később mégis New Technologyként hivatkoztak rá.

A Start menü gombja és a Tálca a Windows 95 1994. augusztus 24-i bemutatkozásával indult hódító körútjára a három jobb felső ikonnal – kicsinyítés, nagy méret, bezárás – együtt. A rendszer már a betárcsázós internetet is támogatta, és persze Internet Explorer webböngészővel érkezett.

A Windows 95 bejelentkező hangeffektjét a világhírű zenész, Brian Eno komponálta, 35 ezer dollárért 84 verziót készített a 6 másodperces hangra. Később egy interjúban elárulta, hogy egy Mac gépet használt, mert ki nem állhatja a pécéket. A Leonardo da Vinci tudományos munkáit összegyűjtő Leicester-kódexet Bill Gates 30 millió dollárért vette meg egy aukción, hogy aztán a beszkennelt oldalai a Windows 95 háttérkép- és képernyővédő-gyűjteményébe kerülhessenek. A Windows 95-ből 40 millió példányt adtak el a megjelenése évében, de ezzel együtt is csak a második legtöbb pécén futó szoftver lett abban az évben, a legendás számítógépes játék, a Doom előzte meg.

A ráncfelvarrott Windows 98-ra 1998. június 25-ig kellett várni, akkor viszont már USB-s és DVD-s támogatást is kapott a rendszer. Igaz, ez volt az utolsó, ami az MS-DOS-ra építkezett.

Külsejében és kezelésében mégsem tért el sokkal a következő utód, a 2001. október 25-én bemutatkozott Windows XP. Bevezető reklámkampányának szlogenje a Prepare to Fly – Készülj a repülésre – lett volna, de a szeptember 11-i terrortámadás miatt az egész 200 millió dolláros kampányt elkaszálták. Ez volt az első olyan Windows, amelynek már 64 bites kiadása is volt, és táblagépen is futott (persze ez akkor még másfajta gépet jelentett...). A Windows XP híres háttérképét a National Geographic egyik fotósa készítette, aki azt nyilatkozta, a szerződése szerint nem árulhatja el, mennyit fizetett neki a Microsoft, de ez minden idők második legdrágábban eladott fényképe. A Wikipedia listája szerint a két legdrágább, publikus árverésen eladott fényképe 3,9, illetve 4,3 millió dollárért kelt el.

A 2006-os Windows Vista nem örülhetett hasonlóan kitörő lelkesedésnek, illetve a Windows 7 2009-es bemutatkozását követően is akadtak érdekes történetek a frissítésekkel, különböző verziókkal és árváltozásokkal kapcsolatban. Mindkettőben közös volt azonban, hogy új, tetszetősebb felülettel próbálták elnyerni az emberek tetszését.

2012. október 25-én aztán a Microsoft nagyot akart szakítani a Windows 8-cal, amely az androidos, iOS-es és tabletes őrület után joggal alapozott az úgynevezett érintős appokra, érintős, modern felülettel és csempés környezettel. Bár alapvetően nem volt probléma a rendszerrel, a Windows 8 és 8.1 piaci részesedése azt mutatja, egyszerűen nem talált a Microsoft. Hasonló csalódást okozott a tabletekre optimalizált Windows RT is.

A Windows 8.1-gyel már elkezdett visszakanyarodni a gyökereihez a Microsoft, és a folyamatot továbbviszik az új Windows 10-ben is. Miközben funkcióiban és kezelési módjában a múltbéli bevált receptet közelíti a Windows 10, a Microsoft szerint mégis akkora váltást jelent, hogy az újdonságok indokolják a Windows 9 név kihagyását.

FORRÁS: INDEX, PCWORLD

süti beállítások módosítása