Miután az 1950-es évek végén befejezték az ostromban súlyosan megsérült Vármegyeháza helyreállítását, az újjáépítést vezető mérnökök javaslatára valóságos múzeumot rendeztek be itt a főváros különböző pontjairól összegyűjtött szobrokból, épületdíszekből. A görög mitológia kőbe faragott alakjai – Hermész, Hébé és Uránia – mellett az első és második udvar közötti átjáróban egy fémszobor is helyet kapott.

A fáklyát tartó női alakot ábrázoló műalkotás – melynek alkotója ismeretlen – a XIX. század derekán még a pesti Európa Szálló kapucsarnokát díszítette, így hosszú évtizedeken keresztül csábította betérésre a messziről érkező, művészetkedvelő utazókat. A Hild József által tervezett szálloda homlokzata ugyanis Pest egyik legforgalmasabb piacára, a Lánchíd pesti hídfőjénél elterülő Kirakodó térre nézett. Nem messze innen állt a Pesti Kereskedelmi Testület egykori székháza, a későbbi Lloyd-palota, melynek sorsa a világháború után szintén a bontócsákánnyal pecsételődött meg. Az ötvenes években innen is több szobrot és gyönyörűen megmunkált erkélyrácsot mentettek át a Vármegyeházába.

A jobb kezében fáklyát emelő, meglehetősen lenge öltözetet viselő hölgy életnagyságú szobra mellett a Vármegyeháza udvarait, átjáróit és falait számos kőtábla díszíti. A világháborúban elesett hősök emléke mellett Fáy András, Kölcsey Ferenc és Dalmady Győző nevével is találkozunk, sőt ha figyelmesen végigsétálunk a hatalmas udvarokon, azt is megtudhatjuk, hogy a hajdani börtöncellák egyikében „ült fogságban nehéz vasban Jókai hőse: Rab Ráby”. Táblák utalnak a Vármegyeháza évszázados történetének egy-egy kiemelkedő mozzanatára is: „ezen ódon falak nyögték a nagy szultánok világverő hadait, de látták Buda és Pest felszabadítását is az idegen járom alól 1686-ban” – olvashatjuk a harmadik udvarban. Néhány méterrel távolabb egy újabb feliratba ütközik szemünk, amely szerint „e ház alapzata látta a Czeglédre vonuló Dózsa Györgyöt és kereszteseit, majd Rákóczi Ferenc kuruc hadait is”.

A Pest megyei önkormányzat székházának falai között több reformkori épület díszítményeit is őrzik: a Két törökhöz címzett, háború után lebontott Deák téri fogadóból például a falikút medencéjét, erkélyrácsokat és pilléreket mentettek át ide, a Dorottya utca 12. számú házból egy öntöttvas kutat, az egykori Újépületből pedig egy férfifejet ábrázoló zárókövet, amellyel később a második udvar átjárójának boltívét ékesítették. A Vármegyeházában található többek között az 1848-as főispán, Károlyi István első feleségének márvány síremléke, és egy kandalló az 1905–1906-os alkotmányválság és nemzeti ellenállás hőseinek emlékére.

A Városház utcáról és a Semmelweis utcáról egyaránt megközelíthető épület három hatalmas udvarában számos olyan egyedülálló műalkotás rejtőzik, amely a XIX. században még egy-egy messze földön híres pesti fogadó vagy lakóház homlokzatát, esetleg belső udvarát vagy lépcsőházát díszítette. A mitológiai témájú szobrok, a fáklyát tartó nőalak és a kisebb-nagyobb tárgyi emlékek pedig segítenek elképzelni, milyen lehetett a másfél évszázaddal ezelőtti pesti utcák és klasszicista épületek hangulata.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. AUGUSZTUS 24-I SZÁMÁBAN