A Keszthelytől 10 kilométerre, Balatonederics határában található Afrika Múzeum és Állatkert áprilistól októberig várja a látogatókat. Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából. A családi kúriából kialakított múzeumot árnyas park és állatkert veszi körül, remek kikapcsolódást nyújtva a család minden tagja számára.
Az Afrika Múzeum és Állatkert alapítója, dr. Nagy Endre vadász és zoológus 1913. november 12-én született Szőnyben. Keszthelyen érettségizett, Pécsett jogi doktorátust szerzett. Kamaszkorában nagy hatással volt rá távoli rokona, Kittenberger Kálmán, aki vadásztörténeteivel keltette fel figyelmét Afrika iránt. Érdeklődésének középpontjában a természet, a vadgazdálkodás és a vadászat állt. Katona-, majd csendőrtiszt lett, de báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt 1944-ben börtönre ítélték. A háború után a kormányvadászatok vezetője lett, ám a politikai viharok 1952-ben menekülésre kényszerítették: családjával együtt Németországban telepedett le. Itt vadmesteri képesítést szerzett, és a Frankfurt melletti Opel Zoo igazgatója, illetve az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezője és egyik vezetője volt.
Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát, és Tanganyikában – a mai Tanzániában – telepedett le, ahol vadbefogóként és gyűjtőként tartotta fenn családját. Az észak-tanzániai Meru-hegy vadászterületén állatkertet és vadasparkot alapított, a külföldi vendégek számára vendégházakat építtetett. A tanzániai kormány megbízásából az otthona közelében fekvő, mintegy 25 ezer hektárnyi vadrezervátumot felügyelte. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, lakásában számos magyar kutatót, vadászt, írót, művészt fogadott. Tevékenyen részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás megszervezésében, ahol a tanzániai pavilon vezetője volt. Közbenjárására került a híres Windischgrätz-trófeagyűjtemény a keszthelyi Vadászati Múzeumba. Felesége halála után, 1978-ban másodszor is megnősült Magyarországon, és hazatelepült. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta, ahol haláláig élt. A 71-es főút mellett, a balatongyöröki Becehegy szomszédságában fekvő birtok 1988-ban tárta szélesre kapuját a természetbarátok, vadászok és a nagy utazásokról, kalandokról álmodozó érdeklődők előtt.
A nemzetközi hírű szakember több vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegylet elnöke volt, számos publikációja jelent meg külföldi és belföldi szaklapokban. Magas kitüntetésekben részesült Tanzániában és Magyarországon: 1986-ban a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével ismerték el munkásságát, 1992-ben a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért díszdoktori címet adományozott neki, és posztumusz megkapta a Hubertus-kereszt aranyfokozatát.
Dr. Nagy Endre éppen 30 évvel ezelőtt, 1994. július 12-én hunyt el Tapolcán. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Tanzániában tavat neveztek el róla, afrikai otthona napjainkban hotelként üzemel. Emlékét itthon – a népszerű és folyamatosan fejlődő múzeum mellett – kopjafa, klub és a nevét viselő balatonedericsi általános iskola, négy vadásztársaság és kitüntető emlékérem őrzi. Halála után második felesége, Berecz Katalin, majd lánya, Diana vezette és bővítette az Afrika Múzeumot és Állatkertet, jelenleg unokái viselik gondját nagyapjuk örökségének.
A mesebeli Afrika hangulatát idéző, kisgyermekes családok körében igen népszerű hely mindenkinek tartogat érdekességeket. A múzeum épületében, magyar vagy német idegenvezetéssel megtekinthető dr. Nagy Endre dolgozószobájának rekonstrukciója, személyes tárgyai, íróasztala és könyvtára, vadászfelszerelése és négy évtized gyűjtőmunkájának eredményei. A néprajzi kiállítás keretében megcsodálhatunk különböző afrikai vadászati, harci és használati eszközöket, bútorokat és népművészeti relikviákat, szobrokat és faragványokat, míg a helyiségek falait és a folyosókat értékes trófeák és preparátumok díszítik.
A hatalmas birtokon elterülő szabadtéri vadasparkban hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan fajával találkozhatunk: watusi marhát, jávorantilopot, dámszarvast, kameruni juhot, vietnámi csüngőhasú disznót, vaddisznót, házi vízibivalyt, zebrát, struccot, tevét, mosómedvét, gyűrűsfarkú makit, papagájt és számos más állatot is szemügyre vehetünk. Az állatkert különleges lakója a Hululu nevű idős fülesbagoly, aki 1968-ban került dr. Nagy Endréhez. Az idén 55 éves uhu matuzsálemi kort élt meg, hiszen a faj átlagos élettartama 30-40 év. A parkban maszáj kunyhókat is építettek, a gyerekeket minidzsungel, pónilovaglás, légvár és játszótér várja, emellett ajándékboltot és kávézót is üzemeltetnek. A nyári hónapokban a szenegáli Abdoul Camara és csapatának dob- és táncbemutatói is szórakoztatják a látogatókat. Az Afrika Múzeum és Állatkert aktuális nyitvatartásáról, jegyárairól és szolgáltatásairól honlapjukon lehet tájékozódni.