Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

KÉT OROSZLÁN A KÁLVIN TÉREN

Prusi 2015.07.07. 18:40

A mai Kálvin tér, az egykori Széna piac két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületéhez tartozott, s az Alföld felől érkező országutak találkozási pontja lévén, környéke tele volt híres, sőt hírhedt kocsmákkal, szállókkal és vendéglőkkel. Közülük a legnevezetesebb a Két Oroszlán volt, melyet főként a környékbeli nemesség vett igénybe.

20150707_illusztracio_1.JPG

Az egykor városszerte ismert fogadó története a 18. századba nyúlik vissza. Bár azt nem tudjuk pontosan, mikor nyitották meg, annyi bizonyos, hogy a ház 1775-ben már viselte a Két Oroszlán nevet. A telek beépítése valamikor a század elején történhetett meg, ugyanis amikor Pest városa 1734-ben megkezdte a külvárosi telekkönyvek vezetését, a telket és a rajta álló házat már Conty Lipót Antalnak, Pest egyik legnevesebb kőfaragójának neve alatt tüntették fel. S bár a jeles mester 1300 forintért rövidesen eladta házát, az utána „kis változtatással még évtizedekig strázsált az akkor még Soroksári utcának nevezett Ráday utca sarkán, ahogy Conty uram otthagyta – olvashatjuk a Magyar Hírlap 1934. július 10-i számában. – Ez az öreg ház tanúja volt annak, hogy a kis, faluszerű Pestből miképp lett népes, hatalmas, gazdag Pest. Látta leomlani a város falait, meg a Kecskeméti kaput, hogy ne álljanak többé útjában a fejlődésnek és a haladásnak. A Két Oroszlán már élt, mikor még híre-hamva se volt a Ferencvárosnak, és mikor még szántóföldek, kertek terültek el a mai Józsefváros hátán. A Múzeum körút akkor még Ország út volt, és a Kálvin tér, melyet azelőtt Széna térnek neveztek, a szérűskertje volt Pestnek. A pesti gazda itt rakta boglyába kaszálója termését, a szénát, mert a magisztrátus a szalmát, szénát és egyéb könnyen gyulladó holmit kitiltotta a belső városból…”

A Két Oroszlán kis földszintes épületének egyik legjelentősebb átalakítására a 19. század elején került sor: Ranner Mátyás, az akkori tulajdonos 1816-ban a fogadó teljes újjáépítésére kért engedélyt a Szépítő Bizottmánytól. A bizottság annak rendje s módja szerint helyben is hagyta a bemutatott terveket, így a híres pesti építész, Zitterbarth Mátyás tervei szerint még abban az évben megkezdődhetett a Két Oroszlán épületének felújítása.

20150707_illusztracio_2.JPG

„Az építkezés folyamán, 1817 márciusában nagyobb szerencsétlenség történt, melynek két munkás élete esett áldozatául – tudhatjuk meg a História című folyóirat 1931-es évfolyamából. – A Soroksári utca felőli oldalon egy régi pincefalat akartak áttörni. A pinceboltozatra törmelék volt öntve, ezen deszkára építve állott egy régi vályogfal. A falnak 500 darab vályogtéglából álló rakást támasztottak. A rázás és a teher következtében a fal leomlott és egy munkást teljesen eltemetett, már csak a holttestét tudták kiásni. Egy másikat félig temetett be, ez az ember kettős lábtörést szenvedett. A Rókus kórházba szállították, azonban az orvosi kezelés nem használt; a munkás a szerencsétlen körülmények összejátszása folytán hat nap múlva meghalt.”

Ám az új épület a különböző nehézségek és akadályok ellenére is elkészült, s 1818-tól már gyönyörűen felújítva, átépítve várta a két városból és a messzi vidékekről érkező, „négylovas fogaton járó” nemes urakat, akik már csak azért is szívesen tértek be ide, mert a Két Oroszlán tizenhat lakószobával és hatalmas istállókkal dicsekedhetett. De jó borért és kellemes cigányzenéért sem kellett a szomszédba menni – így hát nem is meglepő, hogy az 1860-as évektől kezdve a Két Oroszlán mind híresség, mind népszerűség dolgában lepipálta a többi pesti fogadót. Ám a század végére fokozatosan kezdte elveszíteni jelentőségét. A városba jövő forgalom egyre inkább a pályaudvarokon bonyolódott le, ráadásul a bérlők is csak „erkölcsileg kifogásolható módon” tudtak bevételt szerezni. Így 1881 áprilisában a fővárosi közgyűlés megvette az épületet, nem sokkal később pedig megszüntette az itt működő kocsmát és vendéglőt, és a Kálvin téri főbejáraton kívül minden kaput befalaztatott.

„Összevissza százezer forintjába került a városnak az egész Két Oroszlán, amelyet most el akar cserélni a református eklézsia Lónyay utcai gimnáziumának palotájával – írta a Magyar Hírlap már idézett száma 1934-ben. – Ha nyélbe ütik a cserét, akkor eltűnik a föld színéről Pest fejlődésének egy öreg, rozzant tanúja, de legalább az a hasznunk lesz belőle, hogy a Kálvin tér arculata is remélhetőleg rendesebb lesz, mint most, és talán megpróbálják ésszerűbbé, logikusabbá és kevesebb veszedelemmel járóvá tenni a Kálvin tér forgalmát…”

20150707_illusztracio_3.JPG

A kis házat szerencsére elkerülte a lebontás veszélye, s egészen az államosításig egyházi tulajdonban maradt. Aztán a 19. század egyik leghíresebb pesti fogadója lakóházként funkcionált. Most ismét a református egyház tulajdona, egyebek között a Károli Gáspár Református Egyetem igazgatósága működik benne. A házbelső ma is méltóképpen őrzi a rég letűnt idők hangulatát. Bejárata fölött pedig ott gubbaszt a mára már igencsak megkopott két kőoroszlán.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 2001. ÁPRILIS 13-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása