A kínai orvoslásban évezredek óta ismerik, Európában azonban méltatlanul kevesen tudnak a ginkgo biloba létezéséről. A különleges páfrányfenyő – 200 millió éves élő kövületként – elszigetelt, önálló faj a növényvilágban. S talán éppen ennek köszönhető, hogy leveleit és magjait példátlanul csodálatos gyógyító képességgel ruházta fel a természet.

Mátyás király tekintélyt parancsoló bronzszobra 1902 óta pillant le a járókelőkre a Rákóczi út 19. számú ház második emeleti homlokzatáról.

Mayer Ede alkotása a hajdan e helyen működő fogadó emlékét őrzi, amely 1835-ben nyitotta meg kapuját, és közel egy évszázadon keresztül állt a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó vendégek szolgálatában. Vendégköre a józsefvárosi és erzsébetvárosi iparosok, kereskedők köréből toborzódott, akik gyakran betértek ide, hogy felhajtsanak egy-egy meszely bort vagy krigli sört, muzsikát hallgassanak, s megcsodálják a betérő művészeket, írókat és más hírességeket.

Többször megszállt itt Déryné Széppataki Róza, akinek utazókocsija az 1838-as nagy pesti árvíz idején a fogadó udvarán vált használhatatlanná. „Midőn megérkeztünk, mindjárt által küldtem a Mátyás fogadóba, ahonnan a kosztot hordattam, s kérdeztettem: nincsen-e baja az utazókocsimnak? Már afelől csak Istennel lehet számolni, mert oly lapos, mint egy jó vastag palacsinta, ahogy ráomlott a nagy nehéz fészer vastag oszlopaival” – írja visszaemlékezésében korának legnépszerűbb színésznője. Az 1848-49-es szabadságharc idején az épületben működött a Honvéd Tüzérparancsnokság székhelye, ahová Petőfi Sándor is címeztette a leveleit. Karl Müller 1855-ben kiadott verses pesti útmutatójában ekképpen örökítette meg a neves fogadót: „Mátyás király-ba ha belépsz, rumos teát kapsz menten, / A Kellner máris hozza ezt, rögtön, gyorsan, kéretlen, / Céhháza ez a rác s görög sörtvéskereskedőknek, / A rumba ők szokás szerint egy pár csöpp teát töltnek!”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A VIII. KERÜLETI HELYI TÉMA
2007. AUGUSZTUS 29-I SZÁMÁBAN

A nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka, hogy a kutatók olyan esettel kerüljenek kapcsolatba, mint az alábbi történet, amelyben a különböző típusú találkozások szinte valamennyi jellemzője megtalálható – az UFO-észleléstől az idegen lényeken át az elveszett időig, sőt, a nyomtalan eltűnésig –, és amelynek során egy szemtanú arról számol be, hogy látta a földönkívülieket, amint éppen eltérítenek valakit, majd ezt követően ő is különös eseményeket élt át.

Az ócsai lakóparkban épülő szociális lakások bérleti jogára – a február 15-i határidő lejártáig – 588 pályázó jelentkezett, de még így sem biztos, hogy az első ütemben elkészült 80 házat fel lehet majd tölteni bérlőkkel – írja a Népszabadság. Az Ócsától 5 kilométerre fekvő teleppel kapcsolatban már korábban is számos kritika merült fel. Múlt hétvégén én is ellátogattam a helyszínre, és – immár személyes „élményekkel” gazdagodva – egyet kell értenem a lakóparkot ért bírálatokkal. Az MTI híradásai és a napilap mai cikke alapján készített összefoglalót saját fotókkal illusztráltam.

Tovább bírálja az ócsai szociális lakópark építését az MSZP. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja elmondta: az ócsai telep 80 háza a várostól távol, a pusztában áll, és még a gázt sem vezetik be. Ennek ellenére négyzetméteráruk 522 ezer forint, szemben a Pest megyei városban megszokott 140-150 ezerrel. Még a Rózsadombon is találni négyzetméterenként 400 ezer forintnál olcsóbb lakásokat, míg az ócsai lakóparki lakások 26 millió forintos átlagáráért közművesített, melléképületekkel rendelkező, háromszintes, 250 négyzetméteres ingatlant lehet vásárolni a településen – jelentette ki. Korózs Lajos hozzátette: a teljes ócsai lakópark-beruházásra szánt hatmilliárd forintból 1200 lakást vehettek volna Budapesten a rászorulóknak.

Kitért arra is, hogy az ócsai lakótelepen a házak többsége 50 négyzetméteres, noha „falun 50 négyzetméteres a gazdasági épület, a fészer, nem a családi ház”. Megemlítette, hogy a projekt kezdetekor a Belügyminisztérium még azt közölte: A+ energiaosztályú épületeket adnak át, de azok valójában C kategóriásak. Arról is beszélt, hogy ha a bank egy éven belül nem tudja eladni a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanukat, akkor a bajba jutott hiteleseknek az ócsai lakóparkból is ki kell költözniük.

A Fidesz közleményében úgy reagált: az MSZP tudatosan vezeti félre a közvéleményt, amikor az ócsai házak felépítésének költségeit számolgatja, hiszen jól tudja, nem pusztán egy-egy ház felépítéséről, hanem gyakorlatilag egy teljesen új városrész létrehozásáról, közművesítéséről, útépítésről van szó. A beruházás emellett kiterjed Alsópakony település egészséges vízellátásának és szennyvízelvezetésének kiépítésére, valamint a leendő iparterület teljes közművesítéséhez szükséges munkálatokra – írják.

Az állam azonban a közművek közül csak a víz, a csatorna és a villany kiépítését finanszírozta, a gáz bevezetését nem. A leendő bérlők így fatüzeléses kályhákkal fűthetik majd házaikat, a konyhai tűzhelyet PB-gáz-palackra köthetik. De még így is drágán épült a lakópark. Az eredetileg tervezett 150 ezer forint helyett minisztériumi számítás szerint is 300 ezerbe kerül a házak négyzetmétere. Miközben a telepen sem közösségi épület, sem bölcsőde, sem óvoda, sem iskola, sem orvosi rendelő nem lesz. A programot az ellenzéki pártok mellett számos szakmai szervezet is bírálta: gazdaságtalannak, a nemzetközi trendekkel ellentétesnek, társadalmilag fenntarthatatlannak, alapjaiban elhibázottnak nevezve az ócsai modellt – emlékeztetett a Népszabadság.

FELSŐPAKONYBÓL ALSÓPAKONYBA