Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

AZ ŐSI TUDÁS HORDOZÓJA

2013. február 23. - Prusi

A kínai orvoslásban évezredek óta ismerik, Európában azonban méltatlanul kevesen tudnak a ginkgo biloba létezéséről. A különleges páfrányfenyő – 200 millió éves élő kövületként – elszigetelt, önálló faj a növényvilágban. S talán éppen ennek köszönhető, hogy leveleit és magjait példátlanul csodálatos gyógyító képességgel ruházta fel a természet.

20130223_illusztracio_1.jpg

Bár a nyugati világ csak a XVII. század végén szerzett tudomást arról, hogy a páfrányfenyő túlélte a jégkorszakot, a hatalmas kínai birodalomban már évszázadokkal korábban ismerték a ginkgo bilobának keresztelt növényt. Legendás származású „szent fának” tisztelték, s a buddhista kolostorok és templomok kertjében szorgoskodó szerzetesek gondos ápolással biztosították fennmaradását. Európában 1730-ban ültették el az első – ma is élő – facsemetét a hollandiai Utrecht városának botanikus kertjében. Sudár törzsének, elágazó koronájának köszönhetően rövidesen az egész kontinensen közkedveltté vált. Immár több mint másfél évszázada, 1848 óta a budapesti Füvészkertben is díszlik egy példány, de megtalálható – többek között – a Múzeumkertben, a Margit-szigeten, valamint számos magánkertben és vidéki arborétumban.

 

A hosszú élet jelképe

A 30-40 méter magasra növő, lombhullató fa jellegzetes szagú levelei legyező alakúak, termése pedig a fenyőfélékre hasonlít. Érdekesség, hogy a fa szaporodóképessége csak húszéves kora után kezdődik, de akár ezer évig is eltarthat. Sajátos előnyei közé tartozik, hogy a növény- és rovarvilágban nincsenek ellenségei, a számára kártékony élősködők ugyanis már évezredekkel ezelőtt kipusztultak.

20130223_illusztracio_2.jpg

20130223_illusztracio_3.jpgA ginkgo biloba akár a hosszú élet jelképe is lehetne, hiszen nemcsak a Föld őstörténetének összes létező katasztrófáját élte túl, hanem a modern idők legnagyobb pusztítását, a hirosimai atomrobbanást is átvészelte. Bár az irtózatos erejű tűzvészben minden élőlény elpusztult, következő tavasszal újra kihajtott egy páfrányrügy az egyik szent templom üszkös romjai között.

A hagyományos kínai és tibeti orvoslás már több mint ötezer évvel ezelőtt felfedezte a ginkgo hihetetlenül jótékony hatásait az emberi szervezetre. Leveleivel elsősorban a tüdő betegségeit, légzőszervi panaszokat és emésztési zavarokat gyógyítottak, magjával pedig az érrendszert erősítették, illetve a vérkeringést javították. A ginkgo kissé édeskés ízű magja ráadásul a buddhista táplálkozás kedvelt alapanyagául szolgál. A viaszos, húsos termés az ázsiai országok lakóinak „ezüstgyümölcse”, amelyet főzve vagy sütve egyaránt fogyasztanak. Értékét az adja, hogy átveszi a vele együtt párolt zöldségfélék és húsok ízét, és puha anyagával gazdagítja az ételt. A pirított, sózott magot piacon árulják, és a férfiak nemi erejét fokozó hatást tulajdonítanak neki, ezért az impotencia kezelésére is javasolják.

 

Elképesztő hatékonyság

A tudósok az utóbbi évtizedekben már következetesen foglalkoznak a ginkgo biloba gyógyászati felhasználásával, igazolva a kínai hagyományos orvoslás állításait. A laboratóriumi kísérletek megerősítették, hogy növény magja – lazító és gyulladáscsökkentő hatása révén – kedvezően hat a keringési és a légzőszervekre, vizes kivonatát pedig a bőr gombás betegségeinek kezelésére találták hatásosnak. A legújabb kutatások szerint az elsárgult, őszi levelek kivonata olyan vitamint tartalmaz, amely fokozza az agy vérellátását, ezáltal javítja a szellemi teljesítőképességet és a koncentráló készséget. A ginkgolevelekből készült gyógyszerek különösen hatékonynak bizonyultak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre, emellett enyhítik a szédülés és a fülzúgás tüneteit.

20130223_illusztracio_4.jpg

A páfrányfenyő segíti az átültetett szervek befogadását, és egyre hatékonyabban alkalmazzák az Alzheimer-kór ellen, hiszen kezdeti stádiumban akár teljes gyógyulást is eredményezhet. Az ősi leírások alapján ginkgokivonatból és többféle gyógynövényből jótékony hatású likőrt és teát készítenek a szellemi és testi fáradtság tüneteinek enyhítésére.

A ginkgo sokoldalú, immunrendszert erősítő, gyógyító hatását a homeopátiás gyógykezelésben is felismerték. A gyógyszerek készítéséhez szükséges „ősoldatot” a friss, zöld ginkgolevélből sajtolással állítják elő, és az agyi érelmeszesedés, a cukorbetegek érelváltozásai, valamint a dohányzás káros következményeinek kezelésére használják. A hatás fokozása érdekében az oldathoz aranyat kevernek, s az így előállított cseppeket a beszámolók szerint eredményesen használják a homeopátiás kezelések során. Mindezek ismeretében igazán nem meglepő, ha ezt a különleges „élő kövületet” immár nemcsak egzotikus díszfaként ismerik, hanem „csodatévő” gyógynövényként is egyre gyakrabban alkalmazzák világszerte.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2008. JANUÁRI SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása