Az erzsébetvárosi Huszár utca 7–9. szám alatti telken 1935-ben nyílt meg a Dreher–Haggenmacher Serfőző Rt. által alapított Hági söröző, amely nevében is utalt a céget létrehozó családra. A Keleti pályaudvartól néhány száz méternyire található, három utca által határolt épületegyüttes megóvásával kettős célja volt a műemléki hatóságnak, hiszen 2003-ban a hajdan itt működő híres söröző historizáló stílusú homlokzata mellett a telek beépítését is védelem alá helyezték.

A pesti serfőzés kezdetei a török hódoltság idejére nyúlnak vissza. Korabeli kéziratokból tudjuk, hogy a Váci utcai Újvárosháza helyén 1698-ban nyílt meg a város első serfőzőháza, ahogyan akkortájt nevezték, Bóza Kháne. Egyre gyakoribbá vált, hogy a jómódú pesti és a nyugalomba vonult vidéki serfőzőmesterek a város eme fertályán, közel a sörházhoz vettek maguknak házat és telepedtek le. A XIX. században már városszerte sorra nyíltak a serfőzőházak, és szinte mindennapos látványnak számítottak a lajtorjás sereskocsik, amelyekről óriási termetű, markos legények gurították le az akós hordókat.

Az 1907-ben alakult Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. üzeme – melynek elődjét a svájci származású Haggenmacher Henrik alapította – 1912-ben nyitotta meg kapuit, az első világháború után azonban, érthető okokból, jelentősen visszaesett a sörkereslet. 1922-ben a nagyobb gyárak döntő lépésre határozták el magukat: érdekközösségekkel próbáltak helyzetükön javítani. Először a Polgári Serfőző olvasztotta be a Szent István Tápszerműveket, egy év elteltével pedig a Dreher, a Részvényserfőzde és a Haggenmacher gyárak tömörültek konszernbe. A konszern tagjai egy évtized múlva, 1933-ban egyesültek, és Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven új vállalatot alapítottak, amelynek egyik telephelyéül a Huszár utcai telket jelölték ki.

A környéken élő idősebbek közül bizonyára többen emlékeznek még arra a mendemondára, amely szerint a sörgyár vezetői később azért emeltek vastag, magas kőkerítést a telek köré, mert a helyi plébános mindannyiszor panaszkodott, mihelyst megpillantotta a naphosszat hordókat gurítgató, mosdatlan, neveletlen sörösfiúkat. Hogy az anekdotának mennyi valóságalapja van, ma már nem tudhatjuk, de tény, hogy a tekintélyes falak tervezői kitettek magukért: a kerítés gyönyörű motívumai megérdemlik a műemléki védettséget is.

Az egykori nevezetes tulajdonos emlékét napjainkban már csak a Péterfy Sándor utcai sarkon látható Szent Flórián őrzi, pajzsán a sörgyártás jelképeivel, a Hági ugyanis régen megszűnt. Pedig fénykorában népszerű volt nemcsak a város e fertályán élők, hanem a távolabbról érkező vendégek körében is. Az utcai front falát például XV–XVIII. századi, mára elfeledett vendéglősök portréi díszítették, közöttük a Jankó mestert, Farkas mestert, Kopasz Pétert és János gazdát megörökítő festmények. A hangulatos sörözőről – mint példaértékű másodosztályú üzletről – a Vendéglátás című folyóirat egyik 1959-es száma közölt fotóval illusztrált cikket, megemlítve, hogy „berendezése megfelel a sörözővel szemben támasztott követelményeknek. A többihez hasonló kőpadlós, bokszos, gyalult keményfa asztalos vendéglő ez is, ahol délelőtt villásreggelizhetsz, ehetsz tokányt, székelygulyást, tüdőt, virslit szaftban vagy tormával – mert megéheztél és még messze van az ebédidő.”

Az épületegyüttes a rendszerváltás után visszakerült a Dreher Sörgyárak Rt. tulajdonába, majd 2001 tavaszán ismét tulajdonost váltott: az 1992-ben alapított Gyémánt Út Buddhista Közösség vette meg az addigra katasztrofális műszaki állapotba került ingatlant. Mint a vallási közösség ügyvivőjétől, Major Pétertől megtudtuk, két évvel ezelőtt szakaszosan kezdték felújítani az omladozó külső és belső homlokzatokat, miközben szakembereik időről időre egyeztettek a műemlékvédelmi hatósággal és a helyi önkormányzat mérnökeivel. A kivitelezők munkája egyébként még korántsem ért véget, hiszen a Munkás utcára néző front és az épületbelsők egy részének renoválása továbbra is várat magára.

– Közösségünk kettős célt tűzött maga elé: egyrészt egy olyan kulturális központot hozunk itt létre, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a buddhizmussal, másrészt nyugodt környezetet szeretnénk biztosítani az esténként nálunk meditálók számára – mondta Major Péter, hozzátéve, hogy a Munkás utcai épületszárnyban újabb lakásokat, illetve irodahelyiségeket is kialakítanak majd. Terveik szerint a Hági söröző jelenleg üresen álló termei sem maradnak kihasználatlanul: ha minden jól megy, idén tavasszal új vendéglőt nyitnak ezen a helyen.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 10-I SZÁMÁBAN