Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

AZ ELSŐ PESTI SERFŐZDE MOZAIKJA

2013. március 26. - Prusi

„A Sörház utca Pest szabad királyi város első és legrégibb serfőzőházáról kapta nevét. A mai Újvárosháza helyén állott serfőzőházban a város 1698-tól 1825-ig tartotta fenn serfőzői jogát.” Egy évszázados utcanév, egy erősen megkopott mozaikberakásos emléktábla és a fenti néhány soros magyarázó szöveg: csupán ennyi emlékeztet Pest egyik első és legrégibb intézményére, a pontosan 117 évig fennálló serfőzdére.

20130326_illusztracio.jpg

A mai Váci utcai Újvárosháza helyén álló épületben még a törökök nyitottak „serfőző házat” – ahogy ők nevezték, Bóza Khánét –, amely 1687-ben került a korábban tábori felcserként szolgáló Proberger Jakab tulajdonába. A városszerte jól ismert épületet a Duna felől kissé megtört vonalvezetésű házsoron, a mai Sörház utcán lehetett megközelíteni. Nem esett messze a malátaőrlésre is berendezkedett malmoktól, a Duna közelsége pedig megkönnyítette a dereglyékből kirakodott árpa és komló szállítását. Proberger Jakab gyorsan fel is újíttatta az épületet, és – törtető, erőszakos ember lévén – már az építkezés során perbe került a mellette lakó iparossal, mert akkora tetőt húzatott a házra, hogy az átnyúlt a szomszédságba. Azért ebben az időben még elég népszerű volt, városbírónak is megválasztották, 1688-ban kamarási tisztséget nyert. Ám az a tény, hogy egymaga zsebelte be a serfőzés hatalmas hasznát, olyannyira nem tetszett polgártársainak, hogy ellenségei még e jogának megvonását is követelték. Évekig áskálódtak Proberger ellen, mindhiába.

Az egykori tábori sebész időközben tekintélyes polgára lett Pestnek, a törökök által alapított serfőzde pedig egyre ismertebbé és népszerűbbé vált a marhakereskedők, szőnyeg- és dohányárusok, halászok, tímárok, örmény és görög gabonatőzsdérek által sűrűn lakott városrészben. A lajtorjás sereskocsikról óriási termetű, markos legények gurították le az akós hordókat, a pesti míves műhelyekbe pedig fürge inasfiúk hordták a nagy dupla pintes korsókat: a derék mesterlegényeknek dukáló délelőtti „seresporciót”. Egyre gyakoribbá vált, hogy a jómódú pesti és a nyugalomba vonult vidéki serfőzőmesterek a város eme fertályán, közel a sörházhoz vettek maguknak házat, és telepedtek le.

A serfőzőház Proberger Jakab 1711-es halála után özvegyére szállt, majd 1815-ig mint Városi Serház működött tovább. Így volt elég ideje meggyökeresednie a máig érvényes elnevezésnek, amely még akkor is jelölte a híres épületet, amikor falai között már régen nem csapolták az ősi nedűt. A házat 1869-ben lebontották, így napjainkban csak az utca neve és az 1943-ban állított tábla őrzi emlékét, az egykori serfőzőházat ábrázoló kis színes mozaikképpel.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. ÁPRILIS 20-I SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása