Ma délelőtt erre sétáltam, és szerencsémre nyitva volt a szerb templom kertje, mert éppen misét tartottak. Rendkívül érdekes, különleges hely, az 1688-ban épült templommal és a több száz éves sírkövekkel együtt. Kevesen ismerik, pedig a város kellős közepén található, a Kálvin térről gyalog néhány percre. Egyszer írtam róla egy kis cikket a Népszabadság Budapest mellékletébe, most előkerestem, 2002. április 3-án jelent meg. Már akkor is megfogott a hangulata.

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte nem volt olyan budapesti ember, aki meg ne állt volna fél percre a Műegyetem Múzeum körúti épülete előtt, és össze ne igazította volna karóráját az árkádok alatt ketyegő, mindig pontosan járó órával. Ezt a vasrácsokkal védett, egyszerű órát mindenki kedvelte, és bizonyos tisztelettel nézett rá, mert az egyetlen hiteles és tökéletesen megbízható szerkezetnek tekintették a fővárosban.