Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

FÜLKÉBEN A VÁROS FELETT

2015. augusztus 07. - Prusi

Ötven métert mászik felfelé azért, hogy munkába állhasson. Ki az? Sokaknak találós kérdés, a toronydaru-kezelőknek azonban a megélhetést jelenti az építőanyagok mozgatása a több tonnás szerkezetek irányítófülkéjéből. Tériszony kizárva.

20150805_illusztracio_1.jpg

Toronydaruk. Megtévesztően kecses, fémből, acélból azsúrozott technikai műalkotások. Vízimadár könnyedségét mímelik, miközben tíz tonnával is elboldogulnak. Segítségükkel egymás után emelkednek ki a földből az újabb és újabb toronyházak, bevásárlóközpontok és lakóparkok. Egy város fejlődésének sajátos mércéje, hogy éppen hány toronydaru magasodik a tetők fölé. És persze hány olyan szakember dolgozik a 40-50 méter magas fülkékben, akiknek a feladata a daruk kezelése, az építőanyagok, épületelemek áthelyezése egyik helyről a másikra. Mérnöki precizitással.

 

Magaslati vizsga

Az emelőgépeknek számtalan válfaját különböztetik meg. E területen a műszaki színvonal egyik csúcsát – mind magasságukkal, mind teherbírásukkal – a több tízmillió forint értékű toronydaruk tartják. Legnagyobb példányaik 100 méter magas törzsön 75 méterre kinyúló gémet mozgatnak, emelőképességük pedig a 16-20 tonnát is elérheti.

20150805_illusztracio_2.jpg

– Ahhoz, hogy valakiből toronydaru-kezelő lehessen, először le kell tennie a nehézgépkezelői vizsgát, vagy ahogy az építőiparban mondják, megszerezni a „sárga könyvet” – avat be a szakma rejtelmeibe Fülei László, a TDH Építőipari Gépesítő Kft. ügyvezető igazgatója, az Építőgépész Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke.– A több hónapos tanfolyamon csak azok vehetnek részt, akik már elmúltak 18 évesek, legalább szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek, és megfeleltek az orvosi vizsgálaton. Itt elsősorban azt vizsgálják, hogy az illető alkalmas-e a magasban történő munkavégzésre. A darukezelőnek kiváló fizikai kondícióval kell rendelkeznie: jó látással, kéz- és szemkoordinációval.

Ezt követően teszik le a típusvizsgát – minden darutípusra külön-külön. Annak ellenére, hogy az avatatlan szemek számára minden daru egyformának tűnik, a kezelőfülkében ülőknek becsukott szemmel is tudniuk kell, hogy az egyes típusokon melyik irányítókar vagy nyomógomb pontosan mire való. Nem engedhetik meg maguknak, hogy hibázzanak, mert az mások életébe kerülhet.

20150805_illusztracio_3.jpg

A szakmai gyakorlat során legalább 80 órát kell eltölteni a darufülkében, felügyelet mellett, s csak a képesítés megszerzése után állhatnak munkába az újdonsült darukezelők.

A darusoknak jól kell kommunikálniuk az építkezésen dolgozó csapat tagjaival, hogy megértsék, mit várnak tőlük a terhek egyik helyről a másikra történő mozgatása során. Alapfeltétel a rugalmasság, hiszen egyéb munkák elvégzésére is felkérhetik őket, amikor a daru nem működik. Tudniuk kell, mennyi anyag emelhető biztonságosan, emellett – a kijelzők, berendezések és szintek ellenőrzésével – arról is gondoskodnak, hogy a monstrum használható állapotban legyen.

 

Diplomás darusok

– A daruzás békés, nyugodt embereket igényel – vallja Kukucska Imre, aki évtizedek óta dolgozik a szakmában, jelenleg az Ács-Gép Kft. darukezelőinek vezetőjeként. – Hatalmas a felelősség, ezért a magasban dolgozókra óhatatlanul nagy lelki teher nehezedik – teszi hozzá. Aki azt hiszi, hogy a kezelők egész nap kényelmesen gyönyörködnek a kilátásban, hát nagyot téved. Minden idegszálukkal a rádión érkező utasításokra kell koncentrálniuk, miközben kényelmetlenül, lefelé nézve irányítják az emelőkarok mozgását.

20150805_illusztracio_4.png

20150805_illusztracio_5.png– Gondolom, a veséjük jól bírja a megpróbáltatásokat – teszem hozzá, és sejtésem beválik: a darukezelők az ebédszüneten kívül csak naponta egyszer-kétszer teszik meg a két-három perces utat fel-le, így vécére sem szaladgálhatnak félóránként. Reggelente pedig legfeljebb a boltok polcain láthatják az ötcentes keserűt – aki fennakad a szondáztatáson, elbúcsúzhat a munkahelyétől.

Efféle meggondolatlanságot azonban nem sokan követnek el. Inkább az a jellemző, hogy önszántukból igazolnak át másik céghez, majd megint újabbhoz – és végül esetleg vissza ahhoz a társasághoz, ahonnan indultak. Mint Vonhauser Olivér, az Ács-Gép projektigazgatója elmondta, sok darukezelőt csábítanak át Németországba is, ahol nem ritka, hogy valaki – a hazai 650-800 forint helyett – 5,50-6 eurót keres óránként. Igaz, mindkét számadat csalóka: míg itthon pluszjuttatásként egyebek mellett munkásszálláson lakhatnak a darusok, munkaruhát és közlekedési hozzájárulást kapnak, addig kint többnyire néhány hónapot töltenek csak el, és előfordul, hogy a darukezelés mellett a földön is dolgozniuk kell.

20150805_illusztracio_6.png

Népszerű foglalkozás-e a darukezelés? A fiatalok körében sajnos nem – állapítják meg szomorúan az általunk megkérdezett szakemberek. Nem hirdetik kellőképpen, nem forog a köztudatban, no meg a képzési lehetőségek is elég korlátozottak: csak néhány erre szakosodott szakiskolában szerezhető meg a nehézgépkezelői, majd a darukezelői végzettség. A szakma „öregjei” többnyire éveket, évtizedeket dolgoznak más munkagépeken, mielőtt elkezdenének daruzni. Akadnak köztük szakmunkás bizonyítvánnyal, érettségivel, de még mérnöki diplomával rendelkezők is.

– Előfordul, hogy többször is fel kellett adnom álláshirdetést, míg a meghirdetett állásra jelentkezett valaki – teszi hozzá Kukucska Imre –, de mostanában nem panaszkodhatom, több tucat darukezelő vár előjegyzésben.

 

Veszélyes üzem

A daru veszélyes üzemnek számít. Kezelője lezuhanhat a magasból, áramütést szenvedhet, megsérülhet leeső tárgyak vagy a daru mozgó elemeinek ütésétől. Problémákat okozhatnak a kíméletlen időjárási körülmények is: tűző napsütésben például nem sokan cserélnének a fémfülkében izzadó dolgozókkal.

20150805_illusztracio_7.png

Annak ellenére, hogy a munkavégzést szigorú szabályokhoz és rendeletekhez kötik, a balesetek 50 százaléka vezethető vissza személyi okokra, például figyelmetlenségre vagy szakszerűtlen kezelésre. A másik ötven százalék oka műszaki vagy tervezői hiba. Németországban több cég is felvállalja a balesetveszélyt, és a földről, távirányítással működtetik a magasépítkezések „lelkét”. Talán épp ez az egyik oka, hogy ott átlagosan kétnaponta történik valamilyen darus baleset, míg hazánkban szerencsére ritkábbak a sérüléssel vagy halálesettel járó tragédiák.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ ÁLLÁS ÉS KARRIER 2005. DECEMBER 1-JEI SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása