Buda elfoglalásának évében, 1541-ben a sárvári nyomdában jelent meg az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester János Újtestamentum-fordítása. Az 1536-ban alapított nyomda másik fennmaradt kiadványa a Grammatica Hungarolatina, Sylvester latin nyelven írt magyar nyelvtana, amelyben elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává nyelvünket. A XVI. század első felének egyetlen magyarul nyomtató műhelyének anyagi fedezetét Nádasdy Tamás biztosította, aki tehetséges politikusként a kultúra pártolását is kiemelt feladatának tekintette. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeit mutatja be a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2013-ban nyílt időszaki kiállítása, amit – dolgozatom anyaggyűjtéséhez kapcsolódóan – személyesen is megtekintettem.

SYLVESTER JÁNOS EMLÉKPADJÁNÁL A SÁRVÁRI VÁRKERTBEN

 

SYLVESTER JÁNOS ÉLETÚTJA

Sylvester János a XVI. század első évtizedében, feltehetően 1504-ben született a mai Romániához tartozó Szinérváralján, kisnemesi családból. Lehetséges, hogy családneve Erdősi volt, és a kor humanista, reneszánsz szokása szerint ezt latinosította Sylvesterre. [1] A kelet-magyarországi mecénás Perényi család támogatásával iratkozott be 1526-ban a híres krakkói egyetemre, „s a boltozatos, tornácos járdáiról, szobrocskákkal díszített, mély kapuiról, finom merítőkútjairól, meredek, süveges háztetőiről híres városban csakhamar szerepet játszó személyiség lett belőle. A barettet viselő, zsinóros mentéjű, hegyes felkunkorodó cipőben járó s fokost lóbálgató magyarországi hallgatók csoportja őt választotta elnökének, szeniorának”. [2] Krakkóban megismerkedett a humanista tudós, Rotterdami Erasmus gondolataival, valamint a nyomdászattal. Egyetemi tanulmányaihoz tartozott a klasszikus latin mellett a görög és a héber nyelv tanulmányozása is. E három, szentnek tartott nyelv ismeretét akkoriban elengedhetetlennek tartották a Biblia tudományához.

Krakkóban működött a Bécsben is nyomdászati tevékenységet folytató Vietor könyvnyomtató műhelye. Több olyan munka jelent meg nála, amelyben Sylvester János is közreműködött, példamondatokat fordított a latin nyelvtanhoz. Heyden Sebald korabeli német teológus Gyermeki beszélgetések című munkájához ő fordította a dialógusok magyar nyelvű részeit, és latin nyelvű ajánlóverset is írt: „Gyűjtsd a tudást, elméd élét sose rontsa henyélés, / Szellemed isten adá, s célod ezért a tudás. / Gyűjtsd a tudást folyvást, s ne feledd, hogy majd ez a könyv is / Mindvégig társad lesz, ha belőle tanulsz. / Gyűjtsd a tudást, mert látod, pusztul minden e földön, / És csak a szellemi kincs élheti túl a halált.” [3]

A Vietor nyomda által kiadott két nyelvkönyvhöz – amelyek korábban már megjelentek latin, német és lengyel szöveggel – Sylvester készítette el a magyar értelmezéseket. Így látott napvilágot ismét, ezúttal már négy nyelven 1527 nyarán a Rudimenta, majd nem sokkal később a Puerilium colloquiorum formulae. E két könyv az első olyan nyomtatvány, amelyben magyar szöveg található.

Sylvester János 1528 körül megnősült, és hamarosan megszületett Theodor nevű fia. Hozzá írta a Sárváron megjelent magyar nyelvtanának ajánlóversét. Feleségéről semmit nem tudunk, de leveleiben szót ejt gyermekeiről, testvéreiről. Bornemisza Péter híres prédikátor egyik írásában valószínűleg a boldogtalan férjről emlékezik meg, akiről 1556 táján szerzett tudomást: „Hallottam Bécsbe egy Sylvester Jánost, az ki először magyarul fordította az Újtestamentumot, hogy feslett felesége miatt sokat szenvedett.”

Fia születését követően nem sokkal, 1529 júliusában beiratkozott a németországi Wittenberg egyetemére, ahol a reformáció nagy alakjai, Luther Márton és Philipp Melanchton határozták meg az oktatást. Sylvester János érkezése idején az egyetem túl volt aranykorán, de a megérkező magyar tudóst még mindig lenyűgözte Melanchton egyénisége. Nem sok időt tölthetett azonban az egyetemi városban, mert a későbbi forrásokból már egy elszegényedett tudós képe bontakozik ki. [4]

A harmincas éveiben járó, művelt Sylvestert egy egri egyházi személyiség ajánlotta Nádasdy Tamás figyelmébe 1534 tavaszán: „Rábeszélésemre és tanácsomra Nagyságodhoz utazik Sylvester János mester. Nemrégiben ugyanis arról értesültem, hogy Nagyságod valami tudós embert szeretne maga mellé venni. Úgy gondoltam tehát, hogy ő alkalmas és mindenben meg fog felelni Nagyságodnak. Nemcsak tudása, hanem szelíd erkölcse is igen ajánlja.” [5]

A SÁRVÁRI VÁR TORNYA A VÁRKERTBŐL NÉZVE

A Nádasdy Tamás szolgálatába álló tudós Sárváron lelt új otthonra, ahol mintegy fél évtizedig szolgálta támogatóját, valamint a magyar kultúra fennmaradásának és továbbélésének fáradságos ügyét. Dévai Bíró Mátyással együtt 1536-ban megalapította a sárvári városi iskolát, amelynek diákjai először hallgathatták Sylvester János tolmácsolásában az Újtestamentum szavait, a rímes és pergő hangzású magyar verseket, és a mester nekik taníthatta először az első rendszeres magyar nyelvtant.

Patrónusa nemcsak nevelői, hanem irodalmi terveinek megvalósításában is támogatta: munkáinak kiadására 1536-ban könyvnyomtató műhelyt állíttatott a Sylvester által Újszigetnek nevezett Sárváron. Itt jelent meg 1539-ben a Grammatica Hungarolatina, az első – latin nyelven írt – magyar nyelvtan, majd 1541-ben az első, Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester János Újszövetség-fordítása.

Sylvester ezt követően nem maradt Sárváron. A nyomda feltehetően megszűnt, ő pedig Gógánfára költözött, ahol a Nádasdytól kapott haszonélvezeti birtokán próbált gazdálkodni. De a gazdálkodáshoz nem értett, ezért 1542 őszén Bécsbe utazott. A következő évben a héber nyelv professzora lett, később görögöt és történelmet is tanított az ottani egyetemen. A török veszedelemről írott könyvét 1544-ben adta ki. Ebből az időszakból ismert még néhány latin nyelvű verses és prózai írása, a legkésőbbi 1551-ben kelt. Gógánfai birtokát 1550-ben örökjogon megkapta Ferdinánd királytól, Nádasdy azonban ettől megfosztotta, 1550 októberében – feleségét és gyermekeit elűzve – visszafoglalta a birtokot.

Sylvester János 1552-ben hunyt el, sírhelye ismeretlen. Május 6-án Bécsben készítettek jegyzőkönyvet a hagyatékáról. Két fia és egy lánya született. Theodor nevű fia 1536-ban a sárvári iskola tanulója volt. Sylvester testvére, Mihály Sárváron maradt az iskola tanítójaként.

Sylvester János emlékére a Várparkban 1937-ben emlékpadot és -táblát avattak; 1972-ben a városi könyvtár, 1990-ben az egyik általános iskola is az ő nevét kapta. Az evangélikus templom kis utcája egy évszázada viseli a nevét. [5]

 

NÁDASDY TAMÁS, A NYOMDA MECÉNÁSA

Az 1536-ban alapított sárvár-újszigeti nyomda a XVI. század első felének egyetlen magyar nyelven nyomtató műhelye volt. A hírnevét kultúrapártolással, katonai és politikai tevékenységével megalapozó arisztokrata, Nádasdy Tamás nyugat-magyarországi birtokközpontján létesített tipográfia egyúttal az első főúri nyomdaalapítás. Nádasdy feltehetően elsősorban azzal a szándékkal alapította a nyomdát, hogy kiadhassa Sylvester János Újtestamentum-fordítását. Bár a neves humanista nyelvész sem tulajdonosa, sem nyomdásza nem volt ennek a műhelynek, szellemi vezetője és a nyomtatási munkák eszmei irányítója is ő volt. [6]

A XVI-XVII. századi Magyar Királyság egyik legbefolyásosabb családjának hírnevét Nádasdy Tamás (1498–1562) alapozta meg, aki köznemesi sorból a magyar politika legmagasabb pozíciójába, a nádori tisztig jutott. Karrierjét egyaránt köszönhette műveltségének és házasságának, de annak is, hogy sikeresen tudott alkalmazkodni a mohácsi csatát követő évtizedek megváltozott körülményeihez.

Itáliai egyetemeken folytatott tanulmányai után 1523-ban tért haza Rómából Cajetano bíboros kíséretében. A bíboros ajánlotta be az uralkodónál, és a következő évben Nádasdy Tamás már II. Lajos királyi titkáraként tevékenykedett. 1526 nyarán a király őt küldte Habsburg Ferdinándhoz, majd a Speyerben összegyűlt német rendekhez, hogy tájékoztatást adjon a török hadak veszélyes közeledtéről, és segítséget kérjen ellenük. Mire hazaérkezett, a mohácsi csatasíkon 1526. augusztus 29-én az uralkodó, valamint a magyar egyházi és politikai elit jelentős része is elesett.

NÁDASDY TAMÁS. HORVÁTH MIHÁLY KÖNYVÉNEK ILLUSZTRÁCIÓJA, 19. SZÁZAD

Ezt követően I. Ferdinánd oldalán küzdött az ország egységének helyreállításáért, de Buda ostrománál 1529-ben Szulejmán szultán fogságába esett, és csak úgy menekülhetett meg, ha a szintén magyar királlyá választott és koronázott Szapolyai János oldalára állt át, akinek udvarában is meghatározó szerepet vállalt. Végül 1534-ben hosszas tárgyalások után visszatért Ferdinánd hűségére, és ezt követően országos tisztségeket töltött be. Az 1554-ben megnyílt országgyűlés megválasztotta nádornak. Munkássága és nézetei évtizedekre meghatározták a rendi politizálás kereteit.

Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534 és 1535 fordulóján kötött házassága egy 36 éves feltörekvő köznemes és egy hatalmas vagyonnal bíró 14 éves leány egybekelését jelentette. Orsolyát mind I. János, mind I. Ferdinánd fiúsította, így örökölhette az egyik legnagyobb magyar birtokegyüttest. E házasságnak köszönhetően Nádasdy Tamás az ország egyik leghatalmasabb nagybirtokosa lett, mecénási tevékenységének köszönhetően pedig Sárvár beírta magát a magyar történelembe. [7]

Nádasdy – aki a tanulmányai során széles körű műveltségre tett szert – „legfontosabb állami teendői közt is kerített magának időt a tudományokkal való foglalkozásra. Épp ez okból a tudományt másokban is meg tudta becsülni. A segítségre és pártfogásra szoruló tudósok mindenünnen hozzá folyamodtak, s nála meleg felkarolásra és biztos menedékre találtak. (…) Mikor a közügyektől, és különösen a hadakozástól rövid időre visszavonulhatott sárvári várába, egész erővel és buzgalommal a hazai művelődés előmozdításán, s azoknak az eszméknek a foganatosításán fáradozott, melyeket a reformáció terjesztett és ápolt.” [8] Udvarában otthont adott a magyar irodalmi műveltség neves személyiségeinek – Sylvester Jánosnak, Abádi Benedeknek, Tinódi Sebestyénnek, Dévai Bíró Mátyásnak –, ezzel és az általa létesített nyomdával hatalmas szolgálatot tett a magyar kultúrának.

 

AZ ÚJSZIGETI NYOMDA TÖRTÉNETE

A neves teológus, Philipp Melanchton 1537. október 7-én Nádasdyhoz írt, Sylvestert ajánló levelében nemcsak az újonnan épült sárvári iskolával kapcsolatban fejezte ki elismerését, hanem az itt berendezett nyomda felett is. Gratuláló megjegyzéseiből villan elénk az újszigeti nyomda célja: kollégiumi sajtónak tervezték, fő feladata elsősorban az oktatáshoz szükséges könyvek előállítása volt. [9]

Az 1536-ban berendezett műhelyt egy bécsi fametsző, Johannes Strutius kezdte felszerelni a megfelelő eszközökkel. Feltehetően nem Sárváron készítette el a szükséges betűket, hanem azokat Nádasdy Tamás költségén még Bécsben vásárolta. Strutius nem tanult meg magyarul, Sylvester folyamatosan panaszkodott arra, hogy nem látja el kellően feladatait, ráadásul a magával hozott betűk is meglehetősen kopottak, elhasználtak voltak, és ez meg is látszott a Grammatica Hungarolatina kiadásán.

KORABELI NYOMDAGÉP REKONSTRUKCIÓJA A SÁRVÁRI NÁDASDY FERENC MÚZEUM KIÁLLÍTÁSÁN

„Strutiussal szüntelen baj volt: a betűbélyegzők nem készültek el idejében, s ha elkészültek, Strutius felrándult Bécsbe, hogy üzérkedjék velük. Sylvester rég megírta a kiszedendő kéziratokat, maga rajzolta hozzájuk az illusztrációkat, magyar szedőket alkalmazott, köztük öccsét, Mihályt, miközben igyekezett ráncba szedni a Németországból szerződtetett fegyelmezetlen nyomtatólegényeket, tárgyalt a bécsi Singrenius nyomdával a felszerelés kiegészítéséről, s közben teltek az évek, a nyomda pedig nem termelt. Az első könyv, a latin-magyar grammatika, mely előszava szerint 1536 októbere óta hevert a nyomdában, csak négyévnyi huzavona után, 1539-ben jelent meg. Addigra Nádasdy, megelégelve Sylvester kifogásait, elcsapta Strutiust.” [10]

Az új betűket viszonylag könnyen sikerült beszerezni, de az új nyomdász szerződtetése már nem volt egyszerű. Végül a szintén Wittenbergben tanult evangélikus prédikátor és egyházi szerző, Dévai Bíró Mátyás közreműködésével 1540-ben a Krakkóban tapasztalatot szerzett Abádi Benedeket sikerült Sárvárra csábítani, aki Sylvester kiadójánál, a Vietornál sajátította el a nyomdászmesterséget. Érkezésekor az Újtestamentum nyomtatásának egy része már elkészült, de a munkát végül ő fejezte be, és alig másfél év alatt elkészítette a korabeli nyomdászat csúcsteljesítményének számító kötetet.

Nádasdy „nem könnyen találhatott volna Abádinál szakavatottabb mestert. Mihelyt elfoglalta állását, első dolga volt a már kiszedett részt tüzetesen átnézni, amennyire még lehetett, a sajtóhibáktól kitisztítani, és a saját rendszere szerinti hangjelöléseket alkalmazni. Vasszorgalmának lett is eredménye. E munkában fehér holló a sajtóhiba, és helyesírási rendszere a szövegben szigorú következetességgel van keresztülvíve.” [11]

Abádi így emlékezett vissza „A könyv nyomtató isteni kedvet kiván annak, a ki ezt olvassa” című utószavában: „Ha valahol a nyomtatásban való vétekre találsz, azért én tőled bocsánatot kérek. Mert hogy megértsed: e könyvet nem én kezdettem el, hanem más, kit a jó úr sok ideig nagy költséggel itt tartott. És mikoron nagy későn hozzáfogott volna, s látták volna, hogy az nehezen érhetne véget: úgy hivata engemet hozzája, hogy a könyv mennél hamarabb a keresztyének kezébe juthatna. Mikoron azért láttam volna a betűt, hogy nagy késedelem nélkül nem mi vélhetni véle: aminő hamarsággal lehet, ugyanazon betűt megigazítám – egynéhányat hozzá is csinálván –, hogy szapora lenne a dolog, s hamarabb végét érhetnők.” Abádi nem saját tetszése, ízlése szerint adta ki a könyvet, inkább feláldozta a művészi kivitelt azért, hogy minél előbb megjelenhessen: „Mert jobbnak tetszik, hogy a könyv hamar kikelhetne, noha nem igen szép betűvel volna, semhogy szép betűre erőlködnénk nagy késedelemmel, amely dolog a keresztyéneknek igen káros volna.” [12]

ABÁDI BENEDEK 2008-BAN FELAVATOTT SZOBRA A SZEGEDI HONVÉD TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM ELŐTT

Nyilatkozata szerint ezután már szebb kivitelű nyomtatványok kerültek volna ki sajtója alól. „De alighogy elkészült az Újtestamentum, fegyverzaj verte fel Sárvár és Újsziget környékét. Az újszigeti tipográfia elpusztult, nyomdászainak menekülniük kellett. Abádi Benedek másfél esztendős bolyongás után Wittenbergbe került. Jeles műveltségének bizonyítéka, hogy már 1544-ben pappá szentelték, és mindjárt el is eresztették missziós útjára, Magyarországra. A magyar tipográfia ezen úttörőjének további életsorsáról csak annyit tudunk, hogy előbb Eperjesen, majd Szegeden volt lelkipásztor. Mikor is költözött el az élők világából, merrefelé nyugszanak a csontjai: alig is lehetne többé megállapítani.” [13]

Az újszigeti nyomda rövid működése ellenére is bizonyára több könyvet adott ki, ám ezekből csak kettő maradt fenn az utókorra: az 1539-es Grammatica Hungarolatina és az 1541-es Újtestamentum. „De abból a körülményből, hogy a reformáczió terjedése közben a hívők használatára nagy buzgalommal igyekeztek a hitterjesztők a szükséges könyvekről gondoskodni; hogy 1537-től 41-ig csupán három munkának kinyomtatása ilyen gazdagon fölszerelt nyomdán alig hihető: bátran föltételezhetjük, hogy e nyomdának még több kiadványa is lehetett, csak hogy korunkig nem maradtak fönn.” [14]

Az első mű, amelynek eredeti kiadása elveszett, de bizonyosan a sárvári sajtó alól került ki, Dévai Bíró Mátyás magyar nyelvtana, az „Ortographica Ungarica. Azaz igaz irás módjáról való tudomány. Magyar nyelven irattatott”. Dévai ezen munkája – az első nyomtatott, a magyar helyesírással foglalkozó könyv – az 1549-es krakkói kiadásból ismert. „Kétségkívül Erdősi János nyelvtana előtt kellett megjelennie, mert abban említést tesz róla. Erdősi nyelvtana pedig 1539-ben jelent meg. Dévai 1535-ben Sárvárott írta latin nyelvű magyar nyelvtanát; ott élt és működött akkor Nádasdy Tamás védelme alatt. Hogyan gondolhatni tehát, hogy Dévai, mikor munkájával elkészült, máshová küldte volna sajtó alá. A körülmények összevetéséből azt következtethetjük tehát, hogy Dévai nyelvtanának első kiadása Sárvárott került ki a sajtó alól, mégpedig 1538-ban vagy 1539 elején.” [15]

 

A GRAMMATICA HUNGAROLATINA

Sylvester János első önálló munkája, a magyar nyelv rendszerét és törvényszerűségeit latin nyelven összefoglaló Grammatica Hungarolatina 1539 nyarán jelent meg. Iskolai tankönyvnek készült, ajánlásában – amely 1536. október 15-én kelt – kifejezetten a sárvári iskola növendékeihez szól. Sylvester 12 nyelvtani formában foglalta össze, és két nyelven 24 mondatba foglalva tanította meg minden sárvári diáknak, hogy „az tudós tanár tudós tanítványokat teszen”. [16]

Sylvester szerint minden tudomány helyes elsajátítási módja a grammatika, a nyelvtan szabályainak megismerésével kezdődik: „A többi nemzet is, az elemi szabályokat ilyenképpen a saját nyelvén bemutatva lépésről lépésre vezeti a zsenge ifjúságot a magasabb tudományok felé, és mintegy előre megrágott táplálékot nyújt neki. Nem tűri, hogy feljebb lépjen, míg tisztességesen el nem sajátította mindazt, amit alapfokon kell megtanulnia. Hogy evvel mennyire használnak az igaz tudománynak, az önmagáért szól.” [17]

A GRAMMATICA HUNGAROLATINA CÍMLAPJA. DÍSZÍTÉSI MÓDJA A KORABELI TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOKHOZ HASONLÓ, CÍMÉT FAMETSZETES KERET FOGJA KÖRÜL

A Grammatica Hungarolatina lényegében az Újtestamentum fordítása során tett megfigyelések rendszerezett gyűjteménye. „Ides az hazának szerelme” – ez a Grammatica első magyar nyelvű mondata, s ennek a szelleme szólal meg latin nyelvű fejtegetéseiben is. Sylvester János kimondott törekvése volt, hogy bebizonyítsa, nemcsak a klasszikus nyelvek – görög, latin, héber –, hanem anyanyelvünk is szabályok rendszerébe foglalható. A magyar nyelvre vonatkozó szabályait nem pusztán a latin nyelvtan magyarázataként, hanem mintegy önálló szerkezeti egészként illesztette művébe, azaz olyan magyar nyelvi jelenségeket – így a névelőt, a birtokos személyragokat és a tárgyas igeragozást – is rendszerezett, amelyeknek nincs megfelelője a latinban. Sylvester latin grammatikája tehát egyúttal az első magyar nyelvtan is. [18]

Műveinek tudományos jellege arra kötelezte Sylvestert, hogy a magyar nyelv sajátos hangjainak megfelelő helyesírási rendszert dolgozzon ki. Az általa kialakított jelkészletet úgy szerkesztette meg, hogy abban minden hangnak külön jele legyen. Egy évtizeddel később Heltai Gáspár részben Sylvester nyomán alakította ki saját nyomdai helyesírását. Sylvester néhány hangjelölése – például az „sz” hangé – mai helyesírásunkban is tovább él. [19]

Különösen érdekesek a Grammatica magyar szakkifejezései, amelyek a nyelvészet mellett más szakterületeket is érintenek. Sylvester munkája tehát nem csupán az első összehasonlító magyar nyelvtan, hanem a magyar földrajzi, matematikai, botanikai szaknyelv első nyomtatott dokumentuma is. A Grammaticában szerepel az első magyar nyelven is nyomtatott botanikai szöveg – a hazai növényvilág ismeretére vonatkozó tanítás, illetve a botanikai kutatások igényének megfogalmazása – „De Arborum” címszó alatt. [20]

Sylvester János nyelvtani munkája megjelenése után közel két és fél évszázadig ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Napjainkban is mindössze egyetlen, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban kiállított példánya ismert, amely az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Az eltűnt Grammaticát Kazinczy Ferenc kutatta fel, majd nyomtatásban kiadta. Az 1808-ban megjelent kiadásban joggal írta Sylvester Jánosról a híres nyelvművelő: „Az ő neve örökké fog élni a maradéknál, s érdemi tiszteletben lésznek, valamig a Múzsák magyar hangon fognak énekelni.” [21]

 

SYLVESTER JÁNOS ÚJTESTAMENTUM-FORDÍTÁSA

Sylvester János Grammaticája csak mellékterméke volt az egész Újszövetség magyar nyelvre való lefordításának, illetve az ehhez készített előszónak és jegyzetanyagnak. Az 1541-ben Sárvárott megjelent vaskos kötet – „Új Testamentum magyar nyelven, mellyet az görög és diák nyelvből ujonnan fordítánk, az magyar nipnek keresztyén hütben való íppülísire” – nem csupán egy tudományos igényességű bibliafordítás, de az első magyar időmértékes vers őrzője is. [22] Az első rész 208 számozott és négy számozatlan oldalból áll, második része 158 számozott és 14 számozatlan oldalt foglal magába. Sylvester 1541. január 26-án küldte el Nádasdy Tamásnak a kötet egy példányát, s a művet I. Ferdinándnak is felajánlotta. Fizetségül Nádasdy a nyomdászoknál hagyta a példányok többségét, hogy azok eladásából fedezzék költségeiket.

Az előző évtizedben ugyan jelentek meg nyomtatásban bibliafordítások, de ezek csak újszövetségi részleteket tartalmaztak. Komjáthy Benedek Szent Pál leveleinek magyar nyelvű fordítása 1533-ban jelent meg Krakkóban, Pesti Gábor Bécsben 1536-ban kiadott fordítása pedig csak az evangéliumokat tartalmazta. [23] Sylvester János munkája a teljes Újszövetség magyarra fordítását jelentette.

AZ ÚJTESTAMENTUM CÍMLAPJA, PIROS-FEKETE NYOMÁSÚ SZÖVEGGEL. NEMCSAK A CÍMLAP NAGYBETŰIT, HANEM A CÍMSOROKAT, FEJEZETCÍMEKET IS MIND FÁBÓL, EGYEDILEG METSZETTÉK

Sylvester elfogadta Rotterdami Erasmus véleményét, amely szerint a Biblia közkeletű latin fordításában, a Vulgatában számos félreértés, pontatlanság és torzítás szerepel, ezért az eredeti kiadást is elővette saját fordításához. „Filológiai felkészültsége, a három szent nyelvben való jártassága egyaránt alkalmassá tette őt arra, hogy fordítása megfeleljen az erasmusi követelményeknek: a filológiai kritikával ellenőrzött eredeti gondolat hűséges és szabatos tolmácsolásának.” [24] A tudós fordítás kérdése elvi tekintetben is foglalkoztatta, Nádasdyhoz írt egyik későbbi levelében így emlékezett meg erről: „Különböző egyházi és világi írókból összegyűjtöttem ugyanis a helyes fordításnak mind az általános, mind pedig a speciális szabályait, és ezekből – szokásom szerint – összefoglalást készítettem, hogy ezek – ha írok, ha beszélek – mindig kéznél legyenek. E szabályok ismerete nélkül senki nem boldogulhat e tudományágban, és senki sem alkothat e századhoz méltót.” Sylvester a tudományos pontosság mellett megtartotta szamosháti „i”-ző nyelvjárását is.

Az Újszövetség fordításához kötődő kísérleteiben a humanista latin alkalmi költészet egy-egy műfaja szólalt meg magyarul. Büszkeséggel töltötte el felfedezése, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verset írni: „Melyik idegen nemzet ne csodálkoznék azon, hogy akad valaki, aki a latin és a görög nyelv mintájára magyar nyelven is tud bármiféle verseket írni? Ki hinné el, hogy ugyanezen nyelven bármelyik költői képet, nyomatékot, mértéket vissza lehet adni? Bizonyára senki” – írta 1541-ben Nádasdy Tamásnak küldött levelében. [25] Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta híressé vált, „Az magyar nípnek” címzett, „Próféták által szólt rígen néked az Isten…” kezdetű ajánlását. „Az időmértékes sorok erőltetettség nélkül, tiszta ritmusban áradnak a gondolattal, s lelkesítenek az »örök életet adó tudomány« megismerésére. Zengőn szárnyaló, erőteljes és hibátlan disztichonjaihoz foghatót a 18. század végéig nem írtak magyar nyelven.” [26]

„AZ MAGYAR NÍPNEK KI EZT OLVASSA”. SYLVESTER JÁNOS AJÁNLÁSA AZ 1541-ES ÚJTESTAMENTUM-FORDÍTÁSHOZ, AZ ELSŐ MAGYARUL ÍRT IDŐMÉRTÉKES VERS

Sylvester azokat a fogalmakat, amelyeket a szövegben nem tudott kellően értelmezni, a bibliai részek után külön fejezetekben magyarázta meg. Külön értekezéseket szerkesztett a mérőszerszámokról, a pénzekről, a betegségekről, s irodalmi szempontból is különösen érdekes a „nem tulajdon jegyzísben vett igíkrül” szóló stilisztikai fejtegetése a képes beszédről és példázatokról. [27] Az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi szöveg „Az betegsíghekről, melyekről az Evangéliumban emlékezet vagyon” című fejezet.

A Grammaticánál jóval díszesebb kiállítású, terjedelmes műben fametszetes címlapkeret, piros-fekete nyomású cím, Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya egyesített címere, egész oldalas kálváriakép, számos iniciálé és száznál több fametszet található, ezáltal a legszebben illusztrált XVI. századi nyomtatott könyv. A fametszetek többsége a bécsi fametszéssel mutat kapcsolatot, és valószínűleg Bécsből szerezték be a jellegzetes, keskeny, ún. bastard betűtípust is, amellyel az Újtestamentumot nyomtatták. A fennmaradt példányok vízjeleinek tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a kereskedőktől vásárolt papír nagyobb hányadát délnémet műhelyekben készítették, kisebb részét pedig Itáliában. [28]

NÁDASDY TAMÁS ÉS KANIZSAY ORSOLYA EGYESÍTETT FAMETSZETES CÍMERE AZ ÚJTESTAMENTUMBAN

Sylvester János munkáját egyszínű és színes címlapváltozattal nyomtatták. Utóbbiból összesen három példány ismert, melyek közül egyetlen található Magyarországon. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításán megtekinthető Újtestamentum a Kecskeméti Református Kollégium tulajdonát képezi, és Jankovich Miklós, a XIX. század elejének híres műgyűjtője ajándékozta Kecskemétre. A Sárváron kiállított kötet a címlapi bejegyzések alapján Kanizsai Orsolya tulajdona volt. Erre utal egy nemrég felfedezett levél is, amelyet Nagy István rektor professzor 1843-ban írt az egyházkerületi főjegyzőnek. A kutatók feltételezése szerint néhány száz példánynál több nem készülhetett Sylvester János fordításából. Napjainkban 23 példányt őriznek közgyűjteményekben, de ezek közül nem mindegyik teljes. [29]

 

AZ ELSŐ SÁRVÁRI NYOMDA UTÁN

Az Újszövetség kiadását követően megszűnt sárvári nyomda anyaga két évtizeden át kihasználatlanul hevert, majd egy magyar vándornyomdász kezére jutott. „Betűkészletéből ugyan már csak új betűket önthetett, a tört sarkú típus magyar szövegekben korszerűtlenné vált, iniciáléi azonban újra feltűnnek Huszár Gál kiadványaiban, s a Grammatica címlapjának Ádámot és Évát ábrázoló fametszetét is újra felhasználta az Aran Tamás tévelgésiben. Huszár Gállal egészen Debrecenig jutottak az újszigeti felszerelés maradványai, aztán Huszárral visszaindultak Komjátiba, végül pedig Semptén ugyancsak egy vándornyomdában Nádasdy másik egykori pártfogoltja, Huszár barátja és volt társa, Bornemisza Péter használta őket.” [30]

A sárvári nyomda megszűnését követően közel egy évtizedig egyáltalán nem működött nyomda Magyarországon. „A reformátorok műveik kinyomatása végett újra Krakkóhoz kényszerültek folyamodni. 1550-ben azonban új magyar nyomda keletkezett, amelyet Heltai Gáspár protestáns prédikátor állított fel Kolozsvárott.” [31]

Sárváron az első nyomda után hat évtizeddel a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér, Nádasdy II. Ferenc (1555–1604) – Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya fia – anyagi támogatásával jelentek meg újra könyvek. Az akkori nyomdász, Joannes Manlius kalandos életének csak néhány évét töltötte Nádasdy-birtokokon, a sárvárin kívül még Keresztúron (ma: Deutschkreutz, Ausztria) és Csepregen. A kiváló mesterségbeli tudással és jó üzleti érzékkel megáldott nyomdászmester Batthyány Boldizsárnak és Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős fiának szolgálatában is jelentős munkákat jelentetett meg.

* * *

Sylvester János az európai humanizmus szemléletéhez igyekezett igazítani a magyar irodalom, a magyar nyelv kiművelésének programját. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is. Újszövetség-fordítását 1574-ben újra kiadták Bécsben, és későbbi bibliafordítók is felhasználták. A magyar nyelv sajátosságairól szóló rendszerezését és az antik versformában tett kezdeményezését azonban csak a felvilágosodás korában értékelték igazán, különösen Virág Benedek és Kazinczy Ferenc, akik elődjüket, saját törekvéseik igazolóját látták Sylvesterben.

PRUSINSZKI ISTVÁN

AZ ELTE BTK INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK
HALLGATÓJAKÉNT KÉSZÍTETT HÁZI DOLGOZAT

 

HIVATKOZÁSOK

[1] HEGEDÜS Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest : Móra Kiadó, 1976. 416 p. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/sylvester.htm

[2] FITZ József: A magyar könyv története 1711-ig. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01600/01601/html

[3] Sylvester János ajánlóverse Heyden Sebald 1527-ben Krakkóban megjelent Gyermeki beszélgetések című munkájából. Berczeli A. Károly fordítása

[4] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[5] Sylvester János élete. Elérhető: http://nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=463

[6] V. ECSEDY Judit, BÁNFI Szilvia (szerk.): A kézisajtó kora Magyarországon : A Sylvester-nyomda. In: http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/sylvester.htm

[7] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[8] KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 12–13.

[9] FITZ József: A magyar könyv története 1711-ig. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01600/01601/html

[10] FITZ József: A magyar könyv története 1711-ig. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01600/01601/html

[11] KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 27–28.

[12] KERTÉSZ Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Budapest : Magyar Nyomdászok Társasága, 1941. p. 109.

[13] KERTÉSZ Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Budapest : Magyar Nyomdászok Társasága, 1941. p. 109–110.

[14] KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 29.

[15] KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 30.

[16] SZABÓ T. Attila: Az első magyar „doktori iskola” és munkásai Sárváron. In: Iskolakultúra. 19. évf. (2009) 10. sz. p. 85.

[17] Részlet Sylvester János Grammatica Hungarolatina című művének ajánlásából, melyet Tódor nevű fiának címzett. C. Vladár Zsuzsa fordítása

[18] KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 300.

[19] KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 301.

[20] SZABÓ T. Attila: Az első magyar „doktori iskola” és munkásai Sárváron. In: Iskolakultúra. 19. évf. (2009) 10. sz. p. 85–86.

[21] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[22] SZABÓ T. Attila: Az első magyar „doktori iskola” és munkásai Sárváron. In: Iskolakultúra. 19. évf. (2009) 10. sz. p. 86.

[23] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[24] KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 299.

[25] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[26] KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 301.

[27] KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 301.

[28] V. ECSEDY Judit, BÁNFI Szilvia (szerk.): A kézisajtó kora Magyarországon : A Sylvester-nyomda. In: http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/sylvester.htm

[29] A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536

[30] FITZ József: A magyar könyv története 1711-ig. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01600/01601/html

[31] KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 33.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

A HAGYATÉK. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei. Kiállítás a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban. Elérhető: http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=536 [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

BARTÓK István: A Grammatica Hungarolatina (1539) szaknyelvi jelentősége. In: Iskola-kultúra. 19. évf. (2009) 10. sz. p. 96–100.

FITZ József: A magyar könyv története 1711-ig. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01600/01601/html [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

HEGEDÜS Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest : Móra Kiadó, 1976. 416 p. Elérhető: http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/sylvester.htm [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

KERTÉSZ Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Budapest : Magyar Nyomdászok Társasága, 1941. p. 106–110.

KLANICZAY Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1964. p. 298–302.

KOVÁTS S. János (összeáll.): A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely : Bertalanffy Nyomda, 1891. p. 8–44.

SULYOKNÉ Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak : Sárvári és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Sárvár : Sylvester János Könyvtár, 1993. 239 p.

SYLVESTER János élete. Elérhető: http://nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=463 [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

SZABÓ T. Attila: Az első magyar „doktori iskola” és munkásai Sárváron. In: Iskolakultúra. 19. évf. (2009) 10. sz. p. 80–95.

SZINNYEI József (szerk.): Magyar írók élete és munkái. Elérhető: http://mek.oszk.hu/03600/ 03630/html/a/a00006.htm [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

V. ECSEDY Judit, BÁNFI Szilvia (szerk.): A kézisajtó kora Magyarországon : A Sylvester-nyomda. In: http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/sylvester.htm [Letöltés ideje: 2013. december 5.]

 

ÁBRAJEGYZÉK

I. ábra: A szerző Sylvester János emlékpadjánál a sárvári Várkertben, 2013 őszén

II. ábra: A sárvári vár tornya a Várkertből nézve. Fotó: Prusinszki István

III. ábra: Nádasdy Tamás. Perlaszka D. acélmetszete Horváth Mihály Gróf Nádasdy Tamás élete című, 1838-ban Budán kiadott művében

IV. ábra: Korabeli nyomdagép rekonstrukciója a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításán. Fotó: Prusinszki István

V. ábra: Abádi Benedek 2008-ban felavatott szobra a szegedi Honvéd téri református
templom előtt. Forrás: http://indafoto.hu/Fortissima/image/16141603-b03a6f76

VI. ábra: A Grammatica Hungarolatina címlapja. Forrás: http://www.nadasdymuzeum.hu/ tartalom.php?tart=463

VII. ábra: Az Újtestamentum címlapja, piros-fekete nyomású szöveggel. Forrás: http://www. nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=463

VIII. ábra: „Az magyar nípnek ki ezt olvassa”. Sylvester János ajánlása az 1541-es Újtestamentum-fordításhoz. Forrás: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/04/11/az_elso_idomertekes_ vers_magyarul

IX. ábra: Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya egyesített fametszetes címere az Újtestamentumban. Forrás: http://typographia.oszk.hu/html/kepek/nyomdak/sylvester/nagy/sylv08.jpg