A mai digitális zajban és a mesterséges intelligencia korában szinte felfoghatatlan az a szellemi eufória, amely 1925. december 1-jén kerítette hatalmába az országot. Pontosan száz évvel ezelőtt, stúdióavató ünnepséggel és hangverseny-közvetítéssel indult el a rendszeres rádiós műsorsugárzás Budapesten.
AZ ELSŐ RÁDIÓSTÚDIÓ ERŐSÍTŐSZOBÁJA 1925-BEN. FORRÁS: POSTAMÚZEUM
Jeles évfordulóhoz érkezett a magyar polgári védelem: 90 évvel ezelőtt, 1935-ben alakult meg a jogelődjének számító hazai légoltalom. Bár a szervezet felépítése és feladatrendszere az évtizedek során folyamatosan módosult, alapvető rendeltetése változatlan maradt: az emberi élet megóvása katasztrófahelyzetekben és fegyveres konfliktusok idején.
GÁZÁLARCOS INTERJÚ EGY HONVÉDELMI ÉS POLGÁRI VÉDELMI VERSENYEN 1973-BAN. FORRÁS: FORTEPAN / MHSZ
A 20. század elején még a legismertebb magyar orvosok között emlegették dr. Lengyel Árpádot, aki nem egy felfedezéssel, hanem megfeszített, szinte emberfeletti munkájával vívta ki a világ tiszteletét. Az elsőként a helyszínre érkező Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 utasának életét mentette meg, miután korának legnagyobb óceánjáró utasszállító gőzhajója 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, és a hullámsírba veszett. A Kresz Géza Mentőmúzeum új időszaki kiállítása bemutatja a példamutatóan helytálló orvos életét és munkásságát, akinek sorsa örökre összeforrt a legendás óceánjáró tragédiájával.
DR. LENGYEL ÁRPÁD ÉS A LIVERPOOLI TÚLÉLŐK ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT OKLEVÉL
Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.
A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.
A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.
Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.
Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.
Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.
A 100. születésnapját ünneplő budapesti Gellért szállót és az első világháborús fürdőéletet mutatják be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum márciusig látogatható időszaki kiállításai.
Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.
Száztíz évvel ezelőtt, 1908-ban kezdődött a kispesti állami munkástelep építése Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére.
A KÓS KÁROLY TÉR ÉS WEKERLE KELETI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL.
FOTÓ: RUZSA ISTVÁN
A nyári napfordulót követő hétvégén, június 23–24-én a XV. Ősi Magyar Szer Találkozót rendezték meg a tiszaalpári Várdombon. Első alkalommal vettünk részt a hagyományőrző rendezvényen, amelyről maradandó élményekkel tértünk haza.
Puskás Tivadar zsenialitásának köszönhetően a telefonhírmondó feltalálása és bevezetése révén hazánk világelső volt a kommunikáció területén a 19. század végén. Puskás ezzel a találmányával gyakorlatilag megteremtette az elektronikus médiát és egyúttal a világ első rendszeres műsorszolgáltatását is.
KONCERT A TELEFONHÍRMONDÓ STÚDIÓJÁBÓL 1901-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA
Az Őrség legimpozánsabb várkastélya, a Batthyány család birtokközpontja az Őrség kapujában, Körmenden található. A 18. században épült, jelenleg felújítás alatt álló épületegyüttesben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításai kaptak helyet.
Augusztus utolsó hétvégéjén a Börzsönyben tettünk tartalmas kirándulást: éjszaka a 800 éves nagybörzsönyi Szent István-templom közelében sátraztunk, másnap a szlovákiai Ipolyság érintésével jutottunk el Drégelypalánkra. Innen gyalogoltunk fel hazánk történelmének egyik legszentebb helyére: a 444 méter magas sziklaormon álló, 1285 előtt épült Drégely vára a 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György kapitány másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. századi irodalmi művek tették a nemzeti emlékezet részévé.
Éppen tizenöt évvel ezelőtt érettségiztem a közelmúltban alapításának 145. évfordulóját ünneplő józsefvárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, amelynek Horánszky utca 11. szám alatti épületét 1874-ben emelték. Az iskola történetét – középiskolai tanulmányaim végén – az „Itt élned” című VMG-s diáklapban foglaltam össze, eredetileg több részletben jelent meg.
A HORÁNSZKY UTCA 11. SZÁM ALATTI ISKOLAÉPÜLET FELÚJÍTOTT HOMLOKZATA. FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT
„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek…”
Ady Endre
Hatvan évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki a sztálinista terror elleni forradalom és szabadságharc. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének fontosabb budapesti történéseit még középiskolásként, egy diákoknak kiírt pályázatra beadott tanulmányban foglaltam össze.
A SZTÁLIN-SZOBOR MARADVÁNYA A MAI ÖTVENHATOSOK TERÉN. FOTÓ: FORTEPAN / ADOMÁNYOZÓ: RÁTONYI GÁBOR TAMÁS
Ötödik alkalommal adott otthont Bugac a Kurultaj magyar törzsi gyűlésnek, amelyet idén augusztus 12. és 14. között szervezett meg a Magyar-Turán Alapítvány. A program célja, hogy az ősmagyar szokások bemutatásán túl megismertesse a látogatókat azoknak a népeknek az ősi kultúrájával, akikkel a népvándorlás során a magyar törzsek kapcsolatba kerültek. Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényén 15 országból 27 nemzet képviselői vettek részt.
A mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca kereszteződésében a 19. század elején két régi épület állt. A Magyar utca felé eső részt az a lakóház foglalta el, amelynek második emeletén lakott Petőfi Sándor 1844 októberétől 1845 januárjáig (itt írta meg a János vitézt is), a Kiskörút felőli egyemeletes, saroktornyos épületben pedig a Zrínyi fogadó, a korabeli Pest legnépszerűbb és leghírhedtebb helye működött. E két ház helyén 1913 márciusában nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melynek névadója az akkori idők egyik legsikeresebb üzletembere, a német származású Jakob Astor volt.
AZ ASTORIA SZÁLLÓ AZ 1920-AS ÉVEKBEN. FORRÁS: MKVM
A mai Kálvin tér, az egykori Széna piac két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületéhez tartozott, s az Alföld felől érkező országutak találkozási pontja lévén, környéke tele volt híres, sőt hírhedt kocsmákkal, szállókkal és vendéglőkkel. Közülük a legnevezetesebb a Két Oroszlán volt, melyet főként a környékbeli nemesség vett igénybe.
A Batthyány téren, a vásárcsarnok vörös téglás épületének szomszédságában egy kicsi, megszürkült épület húzódik meg, jó néhány lépcsőfokkal az utca mai szintje alatt. Kevesen gondolnák, hogy ez a szerény palota – amely ma fővárosunk egyetlen számottevő rokokó műemléke – úgy két és fél évszázaddal ezelőtt még Buda egyik legismertebb fogadója volt.
AZ EGYKORI FEHÉR KERESZT FOGADÓ ÉPÜLETE A 19. SZÁZAD VÉGÉN.
FORRÁS: MKVM
A 18. század nyolcvanas éveiben a megnövekedő átutazóforgalom miatt szükségessé vált, hogy egy új budai vendégfogadót nyissanak. Ám a tanács hiába próbálta erre ösztönözni a polgárokat, azok nem álltak kötélnek, s a város vezetői bizony még a Vörös Sün akkori tulajdonosát, Nepauer Mátyást is hasztalan győzködték, hogy nagyobbítsa meg házát, és készíttessen nagyobb bejáratot az istállóhoz. Így történt, hogy végül a tanácsra maradt a nemes feladat: egy új fogadónak a megnyitása. A város 1784-ben 14 756 forintért megvette a mai napig is Fortunának nevezett házat, s azt mint városi vendégfogadót hamarosan bérlet útján értékesítette.
AZ EGYKORI FORTUNA VENDÉGFOGADÓ ÉPÜLETÉBEN 2006-TÓL ÚJRA SZÁLLODA MŰKÖDIK. ILLUSZTRÁCIÓK: SZALLAS.HU
Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben.
A mai Múzeum körút 7. számú háza csupán egyike volt a pesti adófizetők sorában előkelő helyen álló Unger Henrik bérpalotáinak. A kétemeletes épületet több mint 160 évvel ezelőtt, 1852-ben adták át, elsőként Ybl Miklós pesti romantikus alkotásai közül. Az Unger-ház engedélyezési terveit mégsem Ybl, hanem a kivitelezést irányító Wagner János építőmester írta alá. Ennek magyarázata, hogy a Károlyi grófok uradalmi építészeként működő Ybl Miklós csak 1863-ban kapta meg a céhes mesterjogot, vagyis a korábban beadott terveken felelősségvállalást jelentő aláírása sem szerepelhetett.
