Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

BUDAPESTI FORGÁCSOK LV.

Prusi 2018.11.30. 17:58

HOGYAN LETTÜNK MAGYAROK?

Talán pontosabb lenne a cím, ha az állampolgárság megszerzését kérdeznénk, de remélhetőleg így sem lesz zavaró a két ténybeli különbség egységes kezelése.

Apai nagyapám családja – felmenői is – pozsonyiak voltak, de nem magyarok. Valamiért (talán gazdasági okokból, ki tudja már) letelepedtek a kellemes városban, és a lábbelikészítést művelték: cipő, csizma került ki a kezük alól, és éltek békés osztrákként a barátságos városban. Otthon németül beszéltek, gyermekeik magyar iskolába jártak, és a szomszéddal tótul is megértették egymást. Megjegyzem, ez a „tót” egyáltalán nem sértő szó, tessék Mikszáth Kálmán kedves „Tót atyafiak” kötetére gondolni, ugye. Egyszóval a városban mindenki mindenkit megértett.

bp_forgacs_20181130.jpg

POZSONYI LÁTKÉP 1915-BŐL. ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Aztán jött az első világháború.

Nagyapámat már korábban besorozták (betöltötte a 21. életévét) és a háború kitörésekor az olasz frontra vezényelték, ott vett részt a harcokban mint szanitéc tizedes, majd később őrmester. Golyózáporban, srapneltűzben, jeges sziklák és szakadékok szélén kötözte és segítette a sebesülteket. Az elesett katonákat a front mögötti temetőbe vitték. Doberdó és Isonzó poklában nagyapám megállta a helyét, mert bronz és ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Aztán, mivel egész idejét a fronton töltötte, a Károly-csapatkeresztet is megkapta.

Szerencsés ember volt, túlélte az öldöklést.

Trianon, mint tudjuk, szétbomlasztotta a Monarchiát (Magyarországot is), a lakosság pedig tépelődhetett a jövőjén. A békeszerződés szerint az újonnan megalakított államok fennhatósága alá került polgárok (ilyenek voltak a pozsonyiak is, hiszen a Magyar Királyság területén éltek, Pozsony magyar város volt!), választhattak, hogy cseh-szlovák állampolgárok lesznek-e, vagy ún. optálással választhatnak más állampolgárságot, nagyapám esetében a magyart. Nos, ez történt: nagyapám magyar állampolgár maradt, és – mert ez kötelező volt – elköltözött az új határok közötti Magyarországra, Győrbe. Az ottani katonai kórház főtörzsőrmestereként tevékenykedett tovább.

Feleségével, három gyermekével együtt költözött Pozsonyból Győrbe.

Az unokák, velem együtt, már mind Budapesten születtek.

Címkék: Nagybátyám írásai

SZUBJEKTÍV REZSICSÖKKENTÉS

Prusi 2018.11.24. 17:38

A valódi problémákat nem oldották meg, annál több kérdést generáltak a diszkriminatív „téli rezsicsökkentéssel”. Lesz-e valaha arányos támogatási rendszer?

20181124_illusztracio.jpg

Tegnap kaptam kézhez a legújabb számlát a fővárosi távhőszolgáltató vállalattól, amelyben többek között arról tájékoztatnak, hogy „a rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. január 1-je óta összesen 268 838 Ft”, s csak ebben az elszámolt időszakban 4358 Ft. Mindeközben: idén először „a téli rezsicsökkentés keretében egyszeri természetbeni támogatást nyújt Magyarország Kormánya azoknak, akik rezsicsökkentésben korábban nem részesültek, mert a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot használnak”. Ez a „téli rezsicsökkentés” 12 ezer forintot jelent majd az igénylőknek, plusz hivatali ügyintézés és kiszállítási díj…

Eddig nem igényeltem, mégis alanyi jogon kaptam az elmúlt közel hat évben összesen 268 ezer forint – tehát évi átlagosan 45 ezer forint – kedvezményt a távfűtéssel rendelkező állandó lakcímemre, de – idén először – 12 ezer forintnyi támogatást kellett volna külön igényelnem, csak azért, mert fával és/vagy brikettel fűtök a – nem budapesti – tartózkodási helyemen.

Természetesen örülök annak, hogy Magyarország kormánya hat év után rádöbbent arra: akadnak ám ebben az országban a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot használó háztartások is. De mielőtt ezen néhány család nevében is felteszem a költői kérdést – „Lesz-e valaha arányos támogatási rendszer?...” –, megnézem a hőmérőt, s örömmel konstatálom: napi két csomag, azaz 20 kiló tölgy- és bükkfabrikett felhasználásával, 1800 forint értékben ma este is kényelmes 22-23 °C uralkodik a lakás kályhával fűtött részében, a többi helyiséget – természetesen szintén nem ingyen – elektromosan „tuningoljuk”.

Az állami rezsicsökkentést nem vettük igénybe, számításaim szerint ezért – időjárástól függően – közel egy hónapig kell majd 22-23 °C helyett átlagosan 19-20 °C fokon kibírnunk itthon, ha „bújtatva” mégis élni szeretnénk a lehetőséggel. Mivel sokat dolgozom otthon, legfeljebb két pulóvert veszek majd fel. Volt már erre példa a távfűtött kispesti lakásban is a „korszerűsítés” előtti években: emlékszem, a leghidegebb időszakban 18 fokban dideregtem a harmadik emeleti panellakásban – a távhőszolgáltató vállalat mérései szerint persze akkor is minden rendben volt, papíron biztosították az „otthon melegét”.

Már-már unalmas leírni, hogy megint hülyének néznek, hogy igazságtalan a rendszer, s hogy a csillagokat is lehazudják az égről – ismerjük a mesét.

A valódi problémákat nem oldották meg, annál több kérdést generáltak a diszkriminatív „téli rezsicsökkentéssel”. Mielőtt megfagyunk, köszönettel tartozunk ezért is.

PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Szubjektív

ŐSZI TÚRA A NAGY-KEVÉLYRE

Prusi 2018.11.18. 17:25

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

 

Címkék: Hazai tájakon

BARANGOLÁS AZ ŐSBORÓKÁSBAN

Prusi 2018.11.12. 18:35

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

Címkék: Hazai tájakon

KÖDFÁTYOLBAN AZ URAK ASZTALÁNÁL

Prusi 2018.11.11. 17:55

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

Címkék: Hazai tájakon

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

Prusi 2018.11.10. 18:57

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Címkék: História Hazai tájakon

MAGYARORSZÁG KÖZEPÉN

Prusi 2018.10.29. 05:49

A kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén fekvő kis zsákfalu, Pusztavacs külterületén található Magyarország földrajzi értelemben vett közepe. Kátyús, tengelytörő aszfaltút vezet az időjárás viszontagságait és a vandalizmust egyre nehezebben viselő jeltoronyhoz, amelynek környezete hűen tükrözi az ország jelenlegi állapotát.

Magyarország földrajzi középpontját 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában, Pusztavacs külterületén jelölte meg. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a falu központjától egy kilométerre északkeletre, a homokpusztai gyeppel borított hatalmas rét közepén állította fel az ország közepét jelző, Kerényi József Ybl-díjas építész által tervezett tornyot. Az avatásra 1979. december 22-én, a téli napforduló idején került sor, ezzel is hangsúlyozva, hogy az építmény a természet ritmusát meghatározó csillagászati jelenségek megértését szolgálja.

A 11 méter magas, nyolcszögű, gúla alakú építmény vázát alkotó vasbeton állványokat vörösfenyő lécek borítják. A torony közepén fekvő, kör alakú betontömbbe Magyarország térképét vésték a koordinátákkal együtt. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs, Fekete Tamás szobrászművész alkotása jelöli a pontot.

A jeltorony éveken keresztül megrongált állapotban állt, majd fából készült borítása teljesen leégett, így sokáig csak a vasbeton állványok jelezték az ország közepét. A helyi önkormányzat 2004-ben felújította az építményt, de a rongálások és az időjárás okozta állagromlás következtében mostanra újabb renoválás vált esedékessé. Az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte egy faragott tölgyfa oszloppal, amely szintén méltatlanná vált funkciójához.

Az ország középpontja melletti nagyréten 1982–1984 között a Képes Újság hetilap nagy béketalálkozókat rendezett, amelyeken a résztvevők száma minden hazai rendezvényt felülmúlt, több százezren vettek részt a rendezvényeken. A mindenféle infrastruktúra nélküli területen táborozók, éjszakázók évente mértéktelen károkat, pusztítást okoztak. Az 1984-es pusztavacsi fesztivál a korszak népszerű zenekarainak fellépése mellett egy brutális tömegoszlatás miatt is emlékezetessé vált a résztvevők számára. Napjainkban is gyakran tartanak itt különféle rendezvényeket, és a környező erdőkbe induló túráknak is népszerű kiindulópontja az egykor szebb napokat látott építmény.

Címkék: Hazai tájakon

ŐSZI SÉTA A CSÉVHARASZTI ERDŐBEN

Prusi 2018.10.16. 18:54

A Budapesttől 30 kilométerre, mintegy 10 ezer hektáron elterülő Pótharaszti-sétaerdőben a NEFAG Zrt. Monori Erdészete és a Pest Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban újította fel a turistaútvonalakat. A szabadon látogatható természetvédelmi terület a több mint százéves erdőőri lakkal, a mellette kialakított esőbeállóval és annak tűzrakó helyével, a pihenőpadokkal és erdei játszótérrel, valamint a három kapcsolódó, ismeretterjesztő táblákkal ellátott sétakörrel igazi erdei élményeket nyújt a látogatóknak. Az alföldi sétaerdő bemutatja a helyi élővilágot, az itt megfordult híres embereket és irodalmi alkotásaikat, az ország első természetvédelmi emlékeit és a manapság romantikus homályban élő, de egykor rémisztő betyárok életét.

Címkék: Hazai tájakon

BUDAPESTI FORGÁCSOK LIV.

Prusi 2018.10.02. 12:10

RIKKANCS

Az értelmező szótár szerint a rikkancs „mozgó újságárus, aki a nála lévő lapokat kiabálva ajánlja”. Ilyen újságárus már nincs.

Persze sok minden nincs, ami régebben volt, érdemesnek látszik erről a foglalkozásról egy kicsit emlékezni. Kiegészítésként megemlítem, hogy valójában rikkancs is volt a sarki újságos, hiszen a bódéja előtt álldogálva harsány hangon kínálta a reggeli vagy délutáni lapot a járókelőknek – de nem mozgott, mint egy igazi rikkancs. De mindkettőjük hangja szenzációs volt: öblös, borízű, átható, telente néha rekedt és – ha a korabeli vicc igaz volt – bátor is. Írásban nehéz visszaadni azt a szöveget, amelyet kicsit elnyújtott hangsúllyal, a végén kérdőjellel szoktak idézni: „Szabad Nép... aaa... Magyar Nemzet?!”

A rikkancs egy-egy forgalmas útkereszteződésben fel s alá sétálva kínálta portékáját, persze ha nem volt az állandó standdal rendelkező újságárus embere, akkor éles harc alakulhatott ki közöttük, de valahogy megoldották a helyzetet. Például úgy, hogy a rikkancs felugrott a villamosra és ott harsogta az utasok fülébe a fantasztikus érdekességet, vagyis a „szenzációóó!!!”-t. E tevékenység fölöttébb nehéz volt a közlekedési csúcsforgalom idején, de egy rátermett rikkancs nem ismert lehetetlent. Egy időben a napilapok ára 60 fillér volt, egyforintosból nehéz visszaadni 40 fillért, pláne a zsúfolt és imbolygó villamoson, ezért a rikkancs borravaló gyanánt ezzel is gazdagodott. A rikkancs általában fiatalember volt, idősödve utánpótlást jelentett az állandó stand létesítésére/folytatására, ami valamilyen megélhetést biztosított az ínségesebb időkben.

bp_forgacs_20181002.jpg

MOZGÓ ÚJSÁGÁRUS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT BUDAPESTEN.
FORRÁS: FORTEPAN

A 70-es évek egyik legzseniálisabb rikkancsával a Nyugati pályaudvarról induló vonaton találkoztam, aki berobbant a mit sem sejtő utasok közé, és fülrepesztő hangon kínálta a „Fantasztikus érdekes történetek a mindennapokból!” vagy a „Horgászok a viharos és veszedelmes szélben!” témaköröket a „Lányok, asszonyok” című szovjet propagandalapból, de talált szenzációt a „Szovjetunió” folyóiratban is, hogy megtudja az utazóközönség, „Miért omlott le a hatalmas külszíni fejtés?” Tudni érdemes, hogy abban az időben mindkét propagandalap a szovjet kiadvány magyar nyelvű megfelelője volt, amit a hazai gyárak öntudatos munkásai és alkalmazottai – a helyi üzemi pártszervezet javaslatára (!) – előfizettek. A rikkancsi zsenialitás abból fakadt, hogy a valahogy megszerzett (általában soha el nem olvasott) folyóirat borítólapját kihajlítva lengette meg az utasok előtt, akik gyanútlanul bedőltek a bulváros ajánlatnak és vettek – az egyébként nem drága, (természetesen) dotált – lapból. Megnyugtatásul írom, hogy a Szovjetunióból semmiféle megrázó érdekességről nem tudósítottak, mert ugye ha valaki beleolvasott a szép kiállítású kiadványba, megtudhatta, hogy a külszíni fejtés oldalfala azért omlott le, mert a szovjet mérnökök tervszerű robbantással megkönnyítették a vasérc kitermelését...

Rikkancs már régen nincs. Újságosbódé sem túl sok létezik már, de újságot azért lehet kapni, még ingyeneset is.

Címkék: Nagybátyám írásai

CÖLÖPSÉTÁNY A LÁPERDŐBEN

Prusi 2018.09.10. 19:49

Magyarország egyik legérdekesebb tanösvénye a Tata melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál kialakított, fából épült sétány, amely a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között kalauzol végig. A szigorúan védett természetvédelmi területen áthaladó, 18 állomással rendelkező ökoturisztikai tanösvény a lápvidék különleges állat- és növényvilágát mutatja be.

A „vizek városaként” ismert Tatán hajdanán több tucat forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A Fényes-fürdő területén lévő láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A források enyhén szénsavas, tiszta vizét már több mint száz éve élvezhetik fürdésre is az idelátogató vendégek: a karsztvizekre épült, 1913-ban kialakított fürdő a mai napig működik a forrásvidék északi végében.

A szigorúan védett természetvédelmi területen – amely 2006 óta a világ legértékesebb vizes élőhelyeit védő nemzetközi Ramsari Egyezmény helyszínei közé tartozik – 2015-ben épült ki az 1350 méter hosszú cölöpsétány, melyen számos információs tábla segít megérteni a forrásvidék látnivalóit, páratlan állat- és növényvilágát, a különböző tavakat, forrásokat, természeti jelenségeket. A tanösvény leglátványosabb része a közel négyhektáros, mesés láperdőben, a Nagy-Égeresben kiépített szakasz a kilátótoronnyal: A nyílt vízfelületű lápból kikandikáló fatörzsek, égerfák elképesztően varázslatossá teszik az egyedülálló tájat.

Címkék: Hazai tájakon

SÉTA A TATAI GEOLÓGUS KERTBEN

Prusi 2018.09.09. 18:57

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. Az Európában példa nélküli geológiai és botanikai látványosságokat, százmillió év kőbe vésett történetét bemutató Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán szakvezetésével tekintettük meg.

A tatai Kálvária-dombon elhelyezkedő, 3,5 hektáros természetvédelmi területet 1976-ban nyitották meg a természettudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára, 1991-től Szabadtéri Geológiai Múzeumként is működik. Az egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti érdekességekkel, látványosságokkal rendelkező terület 1994-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezelésébe. Az egyetem a Környezetvédelmi Alap támogatásával 1995–1997 között fejlesztette tovább, ekkor bővült a tanösvény útvonala és a kőpark bemutató gyűjteménye. A védelem alatt álló földtani alapszelvényeket pályázati támogatás segítségével 2014–2015-ben rekonstruálták.

A természetvédelmi terület több százmillió év geológiai eseményeit, élővilágát, valamint botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti látnivalókat mutat be. Fontos szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben, a hazai geológus, térképész, geofizikus, meteorológus, geográfus, környezetvédelmi szakemberképzésben. Fennállása óta számos földtani szakmai, ősrégészeti rendezvénynek, valamint természet- és környezetvédelmi módszertani bemutatóknak adott otthont. A Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjteményt évente közel hatezren látogatják.

Címkék: Hazai tájakon

FÉL ÉVSZÁZAD A HONVÉDBAN

Prusi 2018.09.08. 15:48

Éppen 50 évvel ezelőtt, 1968-ban kezdett el futballozni a Budapesti Honvéd Sportegyesületben, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is itt tevékenykedik Szurgent Lajos. A Honvéd egykori játékosa, majd ötszörös edzője, másodedzője, utánpótlásedzője, játékosmegfigyelője, jelenleg elnöki tanácsadója igazi élő legenda. Szurgent Lajossal – akit nemcsak a Honvéd-pályán, de szerte az országban „klubhűségesként” emlegetnek – pályafutásának főbb állomásairól, a sportsikerekhez vezető út titkairól és Kispest népszerű futballklubjáról beszélgettünk.

20180908_illusztracio.jpg

Címkék: Sajtóarchívum

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.08.31. 17:15

JÚNIUS 9. – LEVÉLTÁRI PIKNIK BUDAPESTEN

A Magyar Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára június 8–9-én – a nemzetközi levéltári naphoz kapcsolódóan – idén is megrendezte a Levéltári Pikniket, amelyen „Digitalizálj!” címmel az Arcanum Adatbázis Kft. tartott élő bemutatót munkájukról, szolgáltatásaikról. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé és kereshetővé múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A jelenleg közel 18 millió oldalt tartalmazó adatbázisban tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények legjava érhető el.

 

JÚNIUS 25. – HÚSZÉVES A WINDOWS 98

Húsz éve, 1998. június 25-én jelent meg a boltokban a Windows 98, éppen amikor az internetezés világszerte terjedni kezdett, és ebben az operációs rendszerben már alapból minden összetevő megvolt ahhoz, hogy feltárcsázzuk a netszolgáltatónkat. A Microsoft-vezér Bill Gates április 20-án élőben mutatta be a rendszert Chris Capossela alelnökkel, és ez lett minden idők leghíresebb rendszerleállása – olvasható az Index összeállításában. A Windows 98 volt az első olyan Windows-verzió, amelyet kifejezetten otthoni felhasználóknak terveztek: leegyszerűsödött a számítógépen és az interneten való keresés művelete, gyorsabban lehetett megnyitni és bezárni az alkalmazásokat, támogatta a DVD-lemezek olvasását és az USB- eszközöket.

 

JÚLIUS 17. – SZÁZ ÉVE SÜLLYEDT EL A CARPATHIA

Kereken száz éve, 1918. július 17-én kora délelőtt – alig több mint hat évvel a Titanic hullámsírba merülése után – a könyörtelen végzet a legendás óceánjáró túlélőit megmentő, és emiatt világhírűvé vált Carpathia gőzöst is utolérte. A Titanic tragikus történetének hőse, a Carpathia nemcsak az egyetemes, hanem a magyar tengerhajózás történetébe is mindörökre beírta nevét – olvasható az Origo összeállításában.

 

JÚLIUS 18. – FÉL ÉVSZÁZADOS AZ INTEL

Ötven évvel ezelőtt, 1968. július 18-án alakult a világ egyik legfontosabb mikroelektronikai gyára, az Intel. Az Andrew Grove, Robert Noyce és Gordon E. Moore által Integrated Electronics Corporation néven alapított cég elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988–2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. A magyar származású, 1956-os menekült, Andrew Grove (Gróf András) 1968-tól 1997-ig, majd 1997–2005 között az igazgatótanács elnökeként azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen. A cég részvénye jelenleg egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

 

AUGUSZTUS 4. – REGIOMONTANUS EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL

20180804_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 7. – SAJTÓBEJÁRÁS A SHOPMARKBAN

20180807_illusztracio.jpg

Kreatív „ujjlenyomatozás” az átalakítás alatt álló Shopmark, a volt Europark sajtóbejárásán. A tervek szerint októberben nyitja meg újra kapuit az addigra teljesen modernizált, átépített kispesti bevásárlóközpont. Fotó: Erdős László

 

AUGUSZTUS 19. – NEHEZÍTETT „KRESZ-VIZSGA”

Időnként elég sajátságosan tartatja be a rendőrség a sebességhatárokat. Ma hajnali 04:45-kor a 11-es úton, Dunabogdány és Tahitótfalu között értem egy rendőrautó mögé, és Szentendre belvárosáig esélyem sem volt megelőzni. Lakott területen belül következetesen 40-45 km/h-val, lakott területen kívül 80-85 km/h-val, 70-es korlátozású szakaszokon 60-65 km/h-val haladt – egyértelműen szándékosan nem a megengedett legnagyobb sebességgel, de éppen annyival alatta, hogy az esetleges előzők biztosan bírságot kaptak volna. Közel húsz kilométeren át (!) haladtam a rendőrök mögött, és egy nehezített KRESZ-vizsgán éreztem magam a sötétben. Már azt hittem, soha nem lesz vége a felesleges cammogásnak, amikor a szentendrei kapitányságnál végre lekanyarodtak, és vezethettem tovább normális, életszerű és szabályszerű tempóban. Itt egyértelműen az előzés miatti bírságolás lett volna a cél – de miért kell ilyen idegőrlő módszerrel szívatni és provokálni az autósokat, tényleg ez az „elrettentő erő” a gyorshajtókkal szemben?...

Címkék: Kaleidoszkóp

„MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EGYETLEN ÚT AZ UNIÓS TAGSÁG”

Prusi 2018.08.06. 17:43

A rendszerváltás idején kapcsolódott be a kispesti közéletbe Zupkó Gábor, aki az első önkormányzati ciklusban alpolgármesterként töltötte hivatali idejét, 1994-től 1998-ig az első közvetlenül megválasztott polgármesterként irányította a kerületet. Kispesten és a Fővárosi Közgyűlésben végzett munkájának befejezése után a diplomáciai pályát választotta. Jelenleg az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, nemzetközi szinten is számos szakmai sikert és elismerést tudhat magáénak. Kispest egyik új díszpolgárával kerületi kötődéseiről, az önkormányzati rendszer kialakulásáról és Magyarország uniós tagságát érintő témákról beszélgettünk.

20180806_illusztracio.jpg

Címkék: Sajtóarchívum

BUDAPESTI FORGÁCSOK LIII.

Prusi 2018.08.05. 20:15

A HALF ÉS A BEKK

Néhány napja egy tévés műveltségi vetélkedőben kiderült, hogy a magasan képzett fiatal felnőttek nem tudnak Csallóközről, teljes tanácstalansággal néztek a műsorvezetőre. Tényleg nem tudják, hol van Csallóköz? – kérdezte hitetlenül a velük nagyjából egykorú szakember, de sajnos igaz volt a tudatlanság. Ebből arra következtettem, hogy ha egy ilyen fogalom terén teljes a sötétség, vajon mi lehet az 50-es, 60-as években használt angol futballszakszavak esetében, amely szavakat a hétvégi mérkőzéseken versenyt ordítottuk a felnőttekkel, és eszünkbe sem jutott, hogy azok jelentésével esetleg mások nincsenek tisztában. Nos, így utólag is leszögezhetem, hogy tribünön semmi félreértés nem volt... Na miben is? Erről lesz szó az alábbiakban.

Amikor a half előrerúgta a labdát a centernek, de sajnos a center már ofszájdon állt, akkor a bíró lefújta a helyzetet.

A half mai szóhasználatban a „fedezetet” jelöli, volt jobb- és balhalf. Center csak egy volt, a középcsatár, az ofszájd pedig nem más, mint a les. Természetesen az ofszájd ellen az érdekeltek hangosan tiltakoztak, fütyültek, a tréner (vagyis az edző) pedig a fejét fogva esett kétségbe. A sípszót az a taccsbíró kezdeményezte, aki belengette zászlójával a lest. A „taccs” a partvonal volt, vagyis ha a labda taccsra került, elhagyta a pályát. Ezt is a taccsbíró (később partjelző elnevezéssel) jelezte.

A játékosok többsége jól driblizett, vagyis ügyesen cselezett, ami fontos készség a futballban.

Ha az egyik játékos lerúgta a másikat, az a fault. Mi ugyan gyerekkorunkban „u” nélkül ordítottuk a pályán, de ettől a fault még fault maradt, ami a „szabálytalan vagy durva lökés, taszítás, rúgás” meghatározása. Az ellenérdekelt szurkolótábor persze gyakran illette durva jelzőkkel a bírót, még a legfinomabb bekiabálás a „Szétfújja a meccset!” volt. A meccs is angol szó, mérkőzést jelent.

bp_forgacs_20180805.jpg

FERENCVÁROS–ÚJPEST MÉRKŐZÉS 1965-BEN A NÉPSTADIONBAN.
ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN, NAGY GYULA

A bekk (hátvéd) természetesen hátul játszott, megakadályozta az ellenfél csatárának kapura törését/lövését. A bekknek nagyon fontos volt a feladata, hibája súlyos következményekkel járhatott. Egy luft (magyarul „lyukat rúgott”) gólt is okozhatott, de a hibát kijavítani igyekező bekk – ha szerencséje volt – becsúszó szereléssel még elrúghatta a labdát a támadó elől. Ilyenkor néha megesett, hogy a bekk stoplis cipője nyomott hagyott a csatár lábán. A stopli a cipő talpából kiálló bütyök, aminek segítségével a játékos jobban tud kapaszkodni a vizes – korábban sáros – pályán. Ha a labda elhagyta a pályát – és nem taccsdobás következett –, akkor korner, vagyis szögletrúgás járt az ellenfélnek.

Aki nézte a labdarúgó vb-t, láthatta a legmagasabb szintű meccseket, ahol a kapusok a könnyebb labdákat lábbal stoppolták. Stoppolták, vagyis „lekezelték”. Régebben inkább kézzel fogták meg a kapusok a bőrt, nekik ugye ezt szabad. Ha más ért a labdához kézzel, akkor „hands!” -et (ejtsd: henc) ordított a lelátó, ami kezezést jelent, és szigorúan tilos.

A kapusok látványos vetődését robinzonádnak hívták, az egykori angol kapus, Robinson neve után.

Címkék: Nagybátyám írásai

DOKUMENTUMREGÉNY A KOZMIKUS KAPCSOLATFELVÉTELRŐL

Prusi 2018.07.28. 10:50

Sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozásának részleteit és eredményeit, egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című dokumentumregényében. A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetét július 24-én mutattuk be a FSZEK kispesti könyvtárában.

FOTÓK: ERDŐS LÁSZLÓ

Címkék: Szubjektív Idegen Zóna

SZÁZTÍZ ÉVES A WEKERLETELEP

Prusi 2018.07.25. 06:52

Száztíz évvel ezelőtt, 1908-ban kezdődött a kispesti állami munkástelep építése Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére.

20180725_illusztracio.jpg

A KÓS KÁROLY TÉR ÉS WEKERLE KELETI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL.
FOTÓ: RUZSA ISTVÁN

A 19. század utolsó negyedében, az iparosodással párhuzamosan Budapest lakossága két és félszeresére nőtt, ám a lakásépítések nem tudtak lépést tartani a népességnövekedéssel, és a fővárosban munkát vállaló vidékiek nem találtak maguknak lakhatási lehetőséget. A századfordulóra a probléma már olyan mértékűvé vált, hogy állami beavatkozásra lett szükség. Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére az állam 1908-ban megvásárolta a Sárkány család eladó birtokát Kispesten, hogy ott – a Ferenc József által 1908. július 20-án szentesített, július 25-én kihirdetett 1908. XXIX. tc. alapján – munkástelepet hozzanak létre.

Az 1908 és 1930 között felépült telepen 20 ezer ember jutott lakhatáshoz, a munkások 80 százaléka állami vállalatoknál dolgozott. A kiviteli terveket Győri Ottmár főmérnök, a telep első gondnoka készítette, az építkezés irányítását – a főtér beépítésére kiírt külön pályázatot is elnyerő – Kós Károly, majd 1913-tól Tornallyay Zoltán végezte.

A kormány pályázatán nyertes építészek családi házakat, bérházakat és egyedülállók számára „garzonházakat” terveztek. A lakóházak 48 különböző típusterv alapján épültek, a telep színvonalas ellátását pedig az 1910-es évek elejétől egyre több középület – kereskedelmi, kulturális, egészségügyi és oktatási létesítmény – biztosította. A telep tervezésekor fontos szempont volt, hogy ne akarják bérházakba kényszeríteni a vidéki embereket, inkább olyan környezetet tervezzenek, amely ismerős számukra, ahol otthonra találhatnak. Ez az elképzelés jól illeszkedett a 19. század második felében Angliából indult kertvárosi mozgalomhoz, sőt, a Wekerletelep a központilag tervezett és felépített európai kertvárosok egyik legnagyobb méretű és legjobban sikerült példája lett.

Címkék: História

PARADIGMAVÁLTÁS A SETI-KUTATÁSBAN

Prusi 2018.07.07. 17:56

Dr. Almár Iván csillagász–űrkutató nevét mindenki ismeri hazánkban, aki egy kicsit is érdeklődik az égbolt tudománya iránt. Neve összeforrott a magyarországi űrkutatás történetével, közérthető és élvezetes ismeretterjesztő cikkeinek, előadásainak köszönhetően sokan kerültek közelebb a világűr titkaihoz. A nemzetközi hírű tudóssal – egyetemi szakdolgozatom témájához kapcsolódóan – az űrkutatási és csillagászati információforrások hitelességéről, valamint a SETI-kutatás jövőjéről, ufóészlelésekről és a Mars-utazás lehetőségeiről beszélgettünk.

20180706_illusztracio_1.jpg

Címkék: Könyvtár–információ Álhírdosszié

KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2018.07.04. 10:55

Túraútvonal: Dobogókői panoráma – Pilismarót – Miklós deák-völgy – Millenniumi emlékmű – Miklós deák-völgyi halastavak – Hamvas-kői-rét – Hirsch-orom – Pilismarót

Címkék: Hazai tájakon

BUDAPESTI FORGÁCSOK LII.

Prusi 2018.06.29. 18:16

OLDTIMER KERÉKPÁROK: MOTORRAL VAGY ANÉLKÜL

Ifjúkoromban ugyan nem kerékpároztam, hanem bicikliztem, motorbicikliket bámultam, de ez az idő már elmúlt.

A kerékpárok használatának súlypontjai megváltoztak. Míg régebben a kerékpárt (motorral vagy anélkül) kifejezetten napi munkára fogták, ma már inkább mindkettő „élvezeti cikk” lett, kivéve ha valaki villamos/buszbérlet helyett használja a gépét, de azt hiszem, ez a ritkább. Száguldanak a dübörgő motorral, nyomják felfelé a hegyen a pedált, sisakkal, teljes komolysággal – így kell ezt csinálni, legalábbis tavasztól télig.

A régi kerékpárok masszív gyártmányok voltak, a kisiskolás alig tudta lecipelni az emeletről az utcára. Vastag fémcsőváz, komoly kontrás fék.

Én egy csendes budai utcában tanultam meg biciklizni: szerencsém volt, mert egy női gépet kaptam használatra, amin sokkal könnyebb volt a tanulás, mint a férfi géppel, mert – a nyeregből nem érte el a 6 éves kisfiú lába a pedált – a váz alatt bebújva féloldalasan kellett a járművet hajtani. Tessék kipróbálni! (A női gépen természetesen középen nem volt váz, ez okozta a könnyebbséget.)

Valószínűleg nem sokan emlékeznek arra, hogy a külvárosi poros (föld)utakat olajozták (!), ha jól tudom, fáradt olajat engedtek egy tartálykocsiból az úttestre, így az olaj összefüggő réteggel borította be az úttest felületét. Ez ugyan büdös olajszagot eredményezett, de legalább nem porzott az utca. Nem rossz módszer, ugye?

bp_forgacs_20180628.jpg

BUDAPESTI FIATALOK CSEPEL KERÉKPÁROKKAL AZ ÖTVENES ÉVEKBEN.
ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN / SÁNDOR GYÖRGY

Az egyszerű polgári, Csepel márkájú biciklik mellett létezett a cseh Favorit versenykerékpár is, de erről ne is beszéljünk – kinek volt pénze ilyen csodagépre? (Persze volt, aki ilyenen rázatta magát a kockaköveken a hegyes nyeregben, irigyelni ezt nem volt érdemes, de azért irigyeltük.)

A motorbiciklik szélesebb választékot kínáltak. Egyrészt a háború előttről itt maradtak a régi gépek, túlnyomórészt német gyártmányok (BMW, NSU, DKW, Zündapp), egy-két nagy angol motor (Ariel, Velocette, BSA), kevés olasz rakéta (Moto Guzzi, Gilera), az osztrák Puch és a régi, valamint az újraindult magyar gyártású motorok (Csepel, Mátra, Méray-Puch) és a cseh Jawa.

Az egyik régi Csepel 100-as motort „Kecskének” becézte a nép, igen kedves, megbízható jószág volt. Biciklipedállal kellett tekerni, amíg beindult a kis kétütemű. Sajnos hátsó ülése nem volt, így (apró gyermek voltam) az ismerős motoros a tankra ültetett maga elé, és úgy pöfögtünk elegánsan. Nekem ugyan nem volt annyira kényelmes, de megérte.

Később már elkezdődött a békeidők ipari termelése, és iparunk nagyobb motorokat is gyártott, külföldről pedig beérkeztek az egykori ún. szocialista országokból szállított kétkerekűek. De ez már egy másik történet.

Címkék: Nagybátyám írásai

MAGYAR HAGYOMÁNYŐRZŐ NAP TISZAALPÁRON

Prusi 2018.06.24. 20:16

A nyári napfordulót követő hétvégén, június 23–24-én a XV. Ősi Magyar Szer Találkozót rendezték meg a tiszaalpári Várdombon. Első alkalommal vettünk részt a hagyományőrző rendezvényen, amelyről maradandó élményekkel tértünk haza.

A festői környezetben fekvő Tiszaalpáron együtt lehettünk azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak magyarságunkról és ősi hitünkről. A Barcsik Edit Mária által szervezett hagyományőrző rendezvény vendégei között voltak táltosok, regősök, tudók, dobosok. A női szertartást és a Lélekzengető zenekar fellépését követően Fehérholló Öskü tartott kötetlen beszélgetéssel egybekötött előadást őseink hitvilágáról, majd – közös dobolás és éneklés keretében – bemutatkoztak az ország különböző pontjairól érkezett dobkörök, dobosok és érdeklődők. Napközben lehetőség nyílt íjászkodásra és lovaglásra, a kézműves vásáron hatalmas bográcsokban rotyogott az ebédre készített szürkemarhapörkölt. Délután a Bársony Lovasudvar tartott csikós bemutatót, ezt követően Németh László Tibor vezetésével tűzszertartáson vehettünk részt. Napnyugtakor a táltosok, regősök, tudók, vezetők, dobkörök egységével közös szert rendeztek, amelyet reggelig tartó virrasztás követett. Megtisztulva, feltöltődve és a helyszínen vásárolt dobokkal tértünk haza – találkozunk a Kurultajon!

Címkék: História

VÁNDORKIÁLLÍTÁS AZ ÜLLŐI ÚTRÓL

Prusi 2018.06.03. 06:37

Üllői út, ami összeköt címmel nyílt meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény és a Tomory Lajos Múzeum közös helytörténeti tárlata Budapest leghosszabb sugárútjáról a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Budapest egyik legfontosabb, 16 kilométeres sugárútja a Kálvin tértől Üllő felé haladva a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületeken át egészen a főváros határáig húzódik, házsorának legvégén a 871. számmal. A XIX. század végétől az Üllői út mentén élőket a helyi érdekű vasút, később a villamos kötötte össze. A három gyűjtemény anyagából készült kiállítás azt mutatja be, hogy villamosra szállva mit is láthattak az utasok az 1900-as évektől az 1980-as évek közepéig a Kálvin tértől a Szarvas csárdáig. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött vándorkiállítás június 9-étől Kispesten, később Pestszentlőrincen lesz látható.

Címkék: Retrospektív

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.05.31. 05:57

MÁRCIUS 17. – „NAGYKORÚ” LETT AZ ELSŐ CIKKEM

20180317_illusztracio.jpg

Az akkor még fekete-fehér Népszabadság Budapest mellékletében 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első írásom. A 16 évesen (!) írt elsőt azóta több mint 1500 újságcikk követte a legkülönbözőbb lapokban, témákban és műfajokban. Az immár 18 évet átölelő statisztikában több ezer szerkesztett és/vagy korrektúrázott újságoldal és mintegy 500 blogbejegyzés is helyet követel: utóbbiakat eddig összesen 760 ezren olvasták.

 

MÁRCIUS 24. – VILÁGOKON ÁT

20180324_illusztracio.jpg

Egy rendkívül érdekes és értékes sorozat az utolsó időkből, amikor a Magyar Televízió még valóban értéket közvetített: a Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával, 1999–2005 között készült „Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában” 12 része az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, s ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével, filozofikus hangvételben tolmácsolja a spirituális létszemlélet alapfogalmait. Az „összefüggések tudománya” meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését. Az ismeretterjesztő sorozat közreműködői által megfogalmazott világszemléleti alternatívák egyaránt merítenek ősi kultúrkörök tudáskincséből és a modern, kísérleti tudomány sokszor merész hipotéziseiből. – A műsor szakértője és állandó közreműködője, Dúl Antal teológus–könyvtáros 2018. február 11-én elhunyt.

 

MÁRCIUS 31. – EGYRE TÖBB A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓ

A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent, azóta viszont – ha csekély mértékben is, de – emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel – írja a Népszava.

 

ÁPRILIS 1. – ÖT SZÁZALÉK

– Figyelj már, barátom, kérdezhetek valamit? – szólalt meg mellettem egy rekedtes férfihang, és egy dülöngélő alak lépett a látóterembe.
– Most nem érek rá, ne zavarjon – feleltem határozottan, rezzenéstelen arccal, fel sem pillantva. Éppen a jegyvásárlással voltam elfoglalva a KÖKI-n.
Mihelyst a MÁV automatája kiadta a jegyemet, megfordultam.
– Barátom, figyelj már, az a helyzet, hogy… – kezdte újra.
– Ez inkább kérés, mint kérdés – vágtam a szavába, és a kezébe nyomtam hatvan forintot.
Éppen annyit, amennyit az automatás jegyvétellel megspóroltam.
Ezeknek nyilván szerződésük van a MÁV-val – konstatáltam.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A 2001: ŰRODÜSSZEIA

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regényének amerikai filmváltozatát, melyet Stanley Kubrick rendezett. A 2001: Űrodüsszeiát – eredeti címe: 2001: A Space Odyssey – a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mély értelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. A történet szerint négymillió évvel ezelőtt egy idegen civilizáció segített elindulni az emberré válás útján, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A felszínre került monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy programozási hiba miatt úgy ítéli meg, hogy a legénység veszélyt jelent az expedíció sikerére, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

 

ÁPRILIS 3. – CÍMLAPON AZ INDEXEN

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor a legnépszerűbb hazai hírportál címlapon ajánlja egy-egy blogbejegyzésemet, erre az elmúlt héten kétszer is volt példa. Az Index kiajánlásának is köszönhetően – ráadásul 24 órán át volt a címlap tematikus felületén – közel 30 ezren (!) kattintottak a KÖKI állapotáról szóló posztomra, amely ezzel a harmadik legolvasottabb jegyzetté avanzsált a blogomon. A bizonnyal még sokáig megdönthetetlen rekordot az 1987-es nagy havazásról készített összeállításom tartja 208 ezer letöltéssel, és – számomra meglepő módon – 186 ezres letöltéssel nem sokkal marad el az „Elfeledett metróállomás Kőbányán”. A blog 2012-es indításakor nem gondoltam volna, hogy a közlekedéssel kapcsolatos bejegyzéseim viszik majd a prímet. Ez azonban a jövőben sem jár semmilyen elkötelezettséggel – soha nem keresem a témákat, a témák találnak meg engem.

 

ÁPRILIS 21. – ADIGZSI, A TUVA SÁMÁN

20180421_illusztracio.jpg

Egyedülálló néprajzi dokumentumfilm díszbemutatóján vehettünk részt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kanalas Éva „Adigzsi, a tuva sámán” című filmje az archaikus és napjainkban is élő tuva sámánhagyományt, az égi eredetű, örökölt tudású Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenységét mutatja be a belső-ázsiai, dél-szibériai hegyláncok között élő őslakos tuva családok körében. A díszbemutatón a film főszereplője is részt vett.

 

ÁPRILIS 25. – CSILLAGÁSZATI ELŐADÁS SZENTENDRÉN

20180425_illusztracio.JPG

Kiss László csillagász „Exobolygók: karnyújtásnyira az idegenek?” címmel tartott előadást a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Lebilincselő előadásában betekintést adott a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve – kissé szabadon eresztve a fantáziát – megpróbált választ adni a címben feltett kérdésre.

 

MÁJUS 11. – TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓRÓL A CORVINUSON

Első alkalommal rendezett konferenciát a tudománykommunikációról a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete, illetve a Tud.Com tudománykommunikációs kutatócsoport. A konferencia lehetőséget biztosított a tudománykommunikáció különböző értelmezéseinek, elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseinek összevetésére, valamint konkrét elemzések felmutatására. A különféle diszciplínákat kutató, hetvennél is több résztvevő három plenáris, 40 szekció- és 15 poszterelőadás formájában dolgozott együtt. Több érdekes, a szakdolgozati témámhoz szorosan kapcsolódó előadást hallgattam meg: Velics Gabriella, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centrumának egyetemi docense „Breaking news? A tudomány hírértéke”, Sipos Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, tudománykommunikációs referense „Múzsa vagy béklyó? A tudományos ismeretterjesztés kontextusa”, Kiss László, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója „csillagaszat.hu: Tapasztalatok egy tudományos ismeretterjesztő hírportállal”, Frey Sándor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „Az Űrvilág hírportál 15 éve”, Falyuna Nóra, az ELTE BTK és az MCC PhD-hallgatója „A(z ál)tudományos stílus: terminológia és érvelés” címmel tartott előadást.

 

MÁJUS 31. – TITOKBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ URÁNIÁT

A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban leszerelték, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. Az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt – írja a Magyar Narancs. Immár csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÖLTŐDÉS AZ ATTILA-DOMBON

Prusi 2018.05.19. 10:56

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

Gróf Blaskovich Ernő (1834–1911), a tápiószentmártoni ménes alapítója Priszkosz rétor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos újkőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar és honfoglalás kori használati és dísztárgy került felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy már Kr. e. 4-5 ezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

A Kincsem Lovaspark lapos síkságából néhány méter magasan kiemelkedő Attila-domb nemcsak az Aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik. A világhírű csodakanca, Kincsem kifutója éppen az Attila-dombon volt: többen ezzel magyarázták egyedülálló sikersorozatát.

A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, ezáltal segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében. A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatást gyakorol az erre kirándulók közérzetére.

Nagy Béla geológus korábban Marx György (1927–2002) fizikussal együtt megvizsgálta az Attila-dombnak tulajdonított csodatévő hatást, és konkrét méréseik során igen gyenge radioaktivitást észleltek: „A megszokott háttérsugárzás másfélszeresét, kétszeresét tapasztaltuk amőbaszerű foltokban” – nyilatkozta az mta.hu-nak 2010-ben a geológus. Az MTA doktora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kérdőíves felmérést is végeztek 300 ember bevonásával arról, érezték-e az Attila-domb bármilyen jótékony hatását. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az oda zarándokló emberek meggyőződéssel vallják, nekik jót tett az ott tartózkodás. A geológus nem vonja kétségbe, hogy a jó közérzet elérésében a gyenge radioaktivitás is segíthet, hiszen sokan állítják, hogy éreznek bizonyos sugárzást: „De ez inkább a belső nyugalom, a béke érzése, mert nem létezik semmiféle általános földsugárzás” – fogalmazott Nagy Béla. Az Attila-dombon sekélyfúrásokat végeztek, fél méter mélységben egy napig mérték az érzékelő berendezések a talajlevegőt. A kiértékelt eredmények pedig a már említett minimális sugárzást mutatták, hangsúlyozta a geológus annak a véleményének is hangot adva, hogy egyes vizsgálatok szerint ez éppen az a radioaktív tartomány, amely esetleg valóban alkalmas lehet gyógyításra.

Címkék: Misztikus Zóna Hazai tájakon

KILENCVENÖT ÉVE A KISPESTIEKÉRT A KMO MŰVELŐDÉSI HÁZ

Prusi 2018.05.14. 09:03

Nagyszabású programsorozattal ünnepelte 95. születésnapját a KMO Művelődési Ház, amely a kezdetektől Kispest kulturális életének meghatározó szereplőjeként, a helyi közösségek aktív formálójaként, komoly népszerűségnek örvendve működik. A KMO Teleki utcai épülete 1923 óta várja vendégeit kulturális programjaival, melyek minden korszakban követték a művelődési igényeket. Gábor Ilonával, a művelődési ház igazgatójával az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Kispest életében elfoglalt helyéről és a falai között zajló szakmai munkáról beszélgettünk.

20180514_illusztracio_1.JPG

Címkék: Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása