MÁRCIUS 15. – „EZ AZ AUTÓ A TIÉD IS!”
Március idusa alkalmából egy régi emléket szeretnék feleleveníteni édesanyám elmondása alapján egy 1985-ben tartott állami vagy pártrendezvényről. Az eseménynek a Nemzeti Múzeum adott otthont, de nem zárták le a kertet, csak parkolt néhány autó az Arany János-szobor mellett. Míg a résztvevők a múzeumban voltak, a sofőrök kint álltak a kocsijuk mellett, és beszélgettek, nézelődtek. Én mint kétéves kisfiú felfigyeltem az autókra, hiszen nem volt jellemző, hogy járművek álltak bent a kertben. Főleg nem csillogó, nagy autók. Egészen közel akartam menni, anyukám próbált visszatartani, amikor az egyik autó sofőrje így szólt hozzám: „Gyere csak, ez az autó a tiéd is!” Sőt, még be is ültetett a sofőrülésre. Jólnevelt gyermekként rövid idő után kiszálltam, és mentünk tovább. Vajon napjainkban melyik politikus engedné meg, hogy egy kisfiú beüljön az autójába, és melyik politikussofőr mondaná azt, hogy „ez az autó a tiéd is”?...
ÁPRILIS 12. – GAGARIN ŰRREPÜLÉSE ÉS A COLUMBIA
Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok–1 űrhajóval egy óra negyvennyolc perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. Egyfajta tisztelgés volt a nagy vetélytárs, az USA részéről, hogy napra pontosan húsz évvel Gagarin repülése után, 1981. április 12-én indult első útjára – az űrkorszak új fejezete nyitányaként – a Columbia űrrepülőgép. A 2011-es leállásig az első, többször felhasználható űreszköz mérlege: 135 indítás és két katasztrófa. A remélt siker, az űrrepülés olcsóvá és mindennapivá változtatása nem következett be, viszont óriási mennyiségű hasznos teher űrbe juttatása történt, és hatalmas volt a szerepe a ma is üzemelő Nemzetközi Űrállomás felépítésében.
ÁPRILIS 26. – MINDEN TRABANT ÉS WARTBURG VETERÁN
Mostantól hivatalosan is veterán autó minden Trabant és Wartburg: 1991 áprilisában gyártották le az utolsó darabokat belőlük. A Trabantok Zwickauban, a Wartburgok Eisenachban készültek. Ezeket a gyárakat a német egyesülés után bezárták, ám Zwickauban a Volkswagen-csoport, Eisenachban pedig az Opel telepedett meg. Az egykori Kelet-Németországban épül a Tesla gyára is, és a BMW is üzemeltet ezen a területen gyárat. Magyarországon egyébként a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2019-ben több mint tízezer Trabant volt forgalomban, míg a Wartburgok száma elérte az ötezret. Mára teljesen megváltozott a két márka státusza, bár néha még lehet néhány tízezer forintért is rossz állapotban lévő Trabantot vagy Wartburgot kapni, de egyre gyakoribbak a milliós áron kínált, megkímélt állapotú példányok – írja a hvg.hu.
MÁJUS 1. – „HALLÓ, ITT PUSKÁS TIVADAR BESZÉL!”
Budapesten – az akkori Fürdő, ma József Attila utca 10. szám alatt – 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A budapesti telefonközpont nemcsak a hazai telefonálásnak volt a kiindulópontja, hanem a világ egyik legkülönösebb, legzseniálisabb feltalálójának is. A magyar főváros távbeszélőközpontjában kapta első állását Nikola Tesla (1856–1943). A szerb nemzetiségű fizikus, mérnök, feltaláló később Puskás Tivadar ajánlásával a zsebében utazott tovább az Egyesült Államokba. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya, a Telefonhírmondó, amely a rádió elődje volt.
MÁJUS 8. – SZÁZHUSZONÖT ÉVES A KISFÖLDALATTI
A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a 20. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.
