Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

IDEGEN NÖVÉNYEK A FÖLDÖN

2015. november 05. - Prusi

A Föld különböző pontjain felfedezett növények rendszerezése gyakran még a biológia avatott szakértőinek is problémát okoz. Bár egyes „mutáns” növények jellemzői a megtévesztésig hasonlítanak a földi élőlényekéhez, mintha nem tudtak – vagy nem akartak – volna kellőképpen alkalmazkodni az itteni viszonyokhoz. Az ezzel kapcsolatos esetekről, rejtélyekről olvasva jogosan merül fel a kérdés: létezhetnek-e intelligens idegen életformák a Földön – növények formájában?

20151105_illusztracio_1.jpg

Különleges növények népesítették és népesítik be a Földet, amelyek életünk nélkülözhetetlen részesei, mégsem tudunk róluk túl sokat. Egykor mondák és népmesék születtek csodálatos fákról, virágokról, indákról és gyökerekről, amelyek „lelkében” a primitív népek máig hisznek, és az is közismert, hogy minden ősi műveltség legendáiban és mítoszaiban megemlékezett olyan történelem előtti látogatókról, akik különböző növényeket hoztak a Földre, és gazdálkodásra tanították az embereket.

Napjainkban már komoly kutatások foglalkoznak a növények ismeretlen biológiai tulajdonságainak feltérképezésével. Az 1960-as évek első felében orosz tudósok kezdték el az első kísérleteket, amelyekkel a növények „intelligenciáját” és érzékenységét vizsgálták. „Egyre kevesebb kétség lehet afelől, hogy valóban kimutatható valamilyen kapcsolat az emberek és a növények között. Ha a növényeknek nem lenne semmiféle érzékszervük, nem lenne olyan információ-kibocsátási és -befogadási eszközük, amely saját nyelvükön és memóriájukból működik, akkor pusztulásuk elkerülhetetlen lenne” – vélekedett az akkori kutatásokat vezető Vlagyimir Karamanov. Azóta is számos vizsgálat tárgyát képezi, hogyan reagálnak a növények az emberi hangra és hangszínre, illetve annak az embernek az érzelmeire, aki szoros kapcsolatban áll velük, s továbbra is kérdéses, hogy a növények reakciói pusztán fizikai visszahatások, vagy az állatok idegrendszerének eddig még fel nem fedezett megfelelőjének reakciói. Esetleg egészen más magyarázat áll a háttérben?

20151105_illusztracio_2.jpg

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a növények rendelkeznek egyfajta telepatikus képességgel, amely közvetlen kapcsolatban állhat egy másik dimenzió vagy idegen civilizáció előttünk láthatatlan lényeivel. Egy New York-i kutatócsoport vezetője, Graham Hovrin úgy véli, a Földet rendszeresen látogató idegenek alapvető érdeke, hogy akkor is megfigyelés alatt tartsák az emberiséget, amikor fizikailag tőlünk akár több száz fényévnyi távolságra tartózkodnak. Erre a legegyszerűbb lehetőséget a növények nyújthatják, amelyek nemcsak a környezet – az időjárás vagy a légkör összetételének – változásait érzékelik, hanem a közelükben tartózkodó emberek gondolatainak vételére és továbbítására is képesek. „Felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy minden növény képes telepatikus kommunikációra, ám egyre biztosabb vagyok abban, hogy egyes fajok nem a földi evolúció során fejlődtek ki, hanem évmilliókkal ezelőtt, más módon kerültek a Földre. Elképzelhetőnek tartom, hogy az idegenek telepítették őket, ezzel ültetve el az élet csíráját. De az is lehetséges, hogy ezek a növények egy adott civilizáció legfejlettebb egyedei, amelyek az eltelt évezredek alatt folyamatosan beépültek a földi élővilágba, és megpróbáltak alkalmazkodni az itteni viszonyokhoz, ám ez nem minden esetben sikerült teljes mértékben” – nyilatkozta Hovrin.

Az evolúciós rejtélynek tartott vadsóska kiváló példája a növények titokzatos tulajdonságainak. Az árnyékos területeket kedvelő növény a napfényben hamarosan elszáradna és elhalna, viszont rendelkezik egy beépített védelmi képességgel: tűző napsütésben gyorsan összehajtja leveleit, így a fény csak a levelek alját éri. Más növényekkel ellentétben leveleinek ezen az oldalán lila bevonat található klorofil helyett. Ez a növény általában indákkal együtt fejlődik ki, amelyek összekötik őket. Ha egyikük bajba kerül, „segítségért kiált”, és a többiek vizet kezdenek neki pumpálni. Mindez azért is érdekes, mert amíg az evolúció létrehozta volna a bevonatot – és azt a képességét, hogy leveleit felhajtsa –, a sóska réges-rég kihalt volna.

Egy másik különleges növény, a bambusznád – amely a világon szinte mindenütt megtalálható – 50-100 évente egyszer virágzik, utána elhal – de az összes bambusznád a világon egyszerre pusztul el. Azután folytatódik a körforgás, új hajtások sarjadnak, és a bambusz tovább él. Vajon hogyan lehetséges ez? Hogyan halhatnak el a bambuszok egyszerre, amikor egymástól több ezer kilométerre nőttek?

20151105_illusztracio_3.jpg

Noha a növények látszólag nagyon sebezhetőek, mégis rendkívül hatékonyan képesek megvédeni magukat. Bizonyos módszereik az emberi tevékenységre emlékeztetnek, míg mások jóval kifinomultabbak vagy fejlettebbek. A tűz elfojtására vagy a tűzoltók ruháinak elkészítésére használt azbesztszövet például viszonylag új találmánynak számít, pedig a természet már régen kialakította a tűz elleni védekezés módjait. Dél-Afrika nemzeti virága, a Protea cynaroides megtermékenyülésekor a magját azonnal kemény, azbesztszerű rostfonalak fedik be. Miután a bozóttűz leperzselte ezt a takarót, a mag sértetlenül előbukkan.

Az emberiség legendáiban újra meg újra felbukkanó egyik leghőbb vágya, hogy felfedezze az örök ifjúság varázsitalát. Bizonyos növények már megtalálták ezt, de – mint Faust történetében – nagy árat kellett fizetniük érte. A balzsamfenyő bizonyos mutációi például úgy riasztják el kártevőket, hogy a rovarlárvák kifejlődését – s így az adott rovar szaporodását – megakadályozó hormont választanak ki, amely még akkor is megőrzi hatását, amikor a fából már papír készült.

20151105_illusztracio_4.jpg

Hosszan lehetne sorolni a fentiekhez hasonló példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy „hallgatag társaink” sok esetben az emberire emlékeztető gondolkodásra, tevékenységre, kommunikációra képesek, figyelmen kívül hagyva az evolúciós elméleteket. Az észak-skóciai Findhorn közösség tagjai figyelemre méltó eredményeket értek el azzal, hogy – korábban terméketlen talajon – növényeket és zöldségeket termesztettek gondolathullámok segítségével. Meglátásuk szerint a komposzt nemcsak fizikai anyag, hanem médium, amelynek segítségével kapcsolatba tudnak lépni a növényekkel és más dimenziók lényeivel egyaránt. Jagadis Chandra Bose indiai fizikaprofesszor az igénybevételnek kitett fémek és az izmok reakciói között fedezett fel megdöbbentő azonosságokat, miután megépített egy olyan berendezést, amellyel a legkisebb mértékű növényi mozgást is több ezerszeresre fel tudta nagyítani. Ezzel kimutatta, hogy a különböző növények az izmokhoz és a fémekhez hasonlóan reagálnak, és felfedezte, hogy a növényeket ugyanolyan könnyű érzésteleníteni, mint az állatokat és az embereket: a kloroform „elkábítja” őket, de a friss levegő segítségével magukhoz térnek.

Ha jobban megismerjük a növények rejtett tulajdonságait, talán nemcsak a telepatikus kommunikációt tanulhatjuk meg tőlük, hanem segítségükkel bárki kapcsolatba léphet más civilizációkkal is. Azokkal a lényekkel, akik számára éppen ez a pillanat szolgál majd bizonyítékul arra, hogy az emberiség érett a hivatalos kapcsolatfelvételre.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ UFÓMAGAZIN 2015. OKTÓBERI SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása