Az elmúlt években több mint harminc rejtélyes eltűnést és gyilkosságot jelentettek különböző luxus-óceánjárókról, amelyek a közelmúltban a nemzetközi rendőri szervek figyelmét is felkeltették. A titokzatos bűncselekmények felderítése azonban nem éppen egyszerű feladat. Mivel a luxushajózás hatalmas üzlet, a hajózási társaságok elképesztően magas összegeket áldoznak arra, hogy a kínos incidensek kárvallottjai és tanúi tartsák a szájukat…

Az óceánjárókon történt titokzatos eltűnésekre vonatkozó pontos számadatok azt követően kerültek nyilvánosságra, miután az Egyesült Államok kongresszusa bizottságot hozott létre annak megvitatására, hogy az amerikai állampolgárokat milyen veszélyek fenyegetik a luxushajós nyaralások során. Christopher Shays, a bizottság elnöke így foglalta össze megállapításait: „Egyre több bejelentés érkezik megmagyarázhatatlan eltűnésekről, megoldatlan bűntényekről és törvénytelen cselekményekről, amelyeket a nyílt tengeren követnek el. Napjainkra bizonyossá vált, hogy az óceánjárók fedélzetén is történnek bűncselekmények, de ezeket a hajótársaságok minden eszközzel megpróbálják eltitkolni a nyilvánosság elől.” Shays a „tökéletes gyilkosság tökéletes helyszínének” nevezte az óceánjárókat, hiszen az árulkodó nyomok – az áldozattal együtt – a tengerbe hajítva örökre eltüntethetők.

Rémálom a vakáción

A vietnami háború utolsó napjaiban, 1975 áprilisában Hue Pham és felesége, Hue Tran egy menekültektől túlzsúfolt konténerszállító hajón szökött meg a háború sújtotta országból. Miután két hétig élelem nélkül hánykolódtak a Dél-kínai-tengeren, végül csodával határos módon megmenekültek. Az Egyesült Államokba emigrált házaspár rövidesen új életet kezdett. Harminc évvel a kalandos szökést követően, 2005 májusában befizettek egy karib-tengeri luxushajó-utazásra. A Carnival Destiny nevű álomhajó éppen a Barbados és Aruba közötti szakaszon szelte a hullámokat, amikor a házaspárnak örökre nyoma veszett… Michael Pham, a házaspár fia szülei eltűnését követően megalapította a Luxushajók Nemzetközi Áldozatai (International Cruise Victims) nevű csoportot, ahol a hasonló helyzetbe került emberekkel együtt keresi a választ a megoldatlan rejtélyekre. Pham és sorstársai immár harmadik éve gyűjtik a világtengereken lezajlott titokzatos halálesetekről szóló beszámolókat.

Ashley Barnett és barátja, James Gordon 2005. október 14-én a kaliforniai Long Beachen szállt fel a Carnival Cruise Line társaság Paradise nevű luxushajójára, hogy egy háromnapos álomutazás során ünnepeljék meg a lány 25. születésnapját. A felhőtlennek ígérkező kikapcsolódás azonban rövidesen életre szóló rémálommá változott. James hajnalban tért vissza a kabinjukba, amikor a korábban fejfájásra és kimerültségre panaszkodó Ashley már az igazak álmát aludta. Miután magához tért, megpróbálta felébreszteni barátnőjét is, de a lány meg sem moccant. A megrémült fiatalember azonnal értesítette a hajóorvost, de Ashley életét már ő sem tudta megmenteni.

„Miután a lányom holtteste megérkezett az Egyesült Államokba, az FBI nyomozást indított az ügyben – elevenítette fel a történteket Ashley édesanyja. – Csak hetekkel később tudtuk meg, hogy pontosan mi okozta a halálát: metadonmérgezésben hunyt el. Ashley soha nem fogyasztott kábítószert, és ezt az orvosi vizsgálatok is alátámasztották. A barátja szerint a hajó orvosi személyzete összekevert két gyógyszert, és fájdalomcsillapító helyett a drogmegvonás tüneteinek enyhítésére használt metadont adták be neki. Ennek ellenére az FBI nyomozói megoldatlanul zárták le az ügyet, és azóta sem hozták nyilvánosságra a lányom halálával kapcsolatos dokumentumokat.”

Minden pénzt megér?

Mivel a luxushajózás évente több milliárd dolláros bevételt jelentő üzlet, a hajózási társaságok elképesztően magas összegeket áldoznak arra, hogy a kínos incidensek kárvallottjai és tanúi tartsák a szájukat. Az amerikai George Allen Smith és újdonsült felesége 2005. június 30-án Barcelonában szállt fel a Royal Caribbean Cruises társaság Brilliance of the Seas nevű luxushajójára. A földközi-tengeri utazás hetedik napján, Görögország és Törökország között a férfinak rejtélyes módon nyoma veszett. A szakértők vérnyomokat találtak a hajó egyik mentőcsónakját borító műanyag takarón, de nem indítottak vádeljárást az ügyben. A fiatalember teste a mai napig nem került elő.

A későbbi vizsgálat számos olyan hibára derített fényt, amelyek befolyásolhatják a nagy vihart kavart ügy kimenetelét. A hajó személyzete például elfelejtett említést tenni arról, hogy közvetlenül az eltűnés előtt hangos veszekedés hangjai szűrődtek ki Smith kabinjából, s hogy az utasfülkében is találtak vérnyomokat. A rejtélyek számát növeli, hogy a fiatal feleséget az eset után eszméletlenül találták a hajó egyik folyosóján, ráadásul a hölgy nem emlékezett a vita részleteire, s arra sem, hogyan került oda.

Smith családja 2006 júniusában keresetet nyújtott be a világhírű hajótársaság ellen, amely peren kívüli megállapodásra jutott az eltűnt férfi feleségével. A 2007 januárjában nyilvánosságra hozott információk alapján a Royal Caribbean Cruises egymillió dollárt utalt át az ifjú özvegy számlájára, és visszatérítették a 110 ezer dolláros perköltséget is. Jennifer Hagel Smith elmondta, hogy az egyezség elérése nem jelenti a nyomozás megszüntetését, sőt, lehetővé teszi számára, hogy az ügy során először betekintést nyerjen a hajótársaság irataiba, és megismerheti a szemtanúk vallomásait is.

Az amerikai kongresszusi bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott beszámolója szerint az óceánjárók utasait nem csak titokzatos eltűnések és halálesetek tartják rettegésben. Az elmúlt öt évben több mint kétszáz esetben jelentettek nemi erőszakot luxushajókról. Geoff Furlong, aki két hajózási társaságnál is teljesített biztonsági szolgálatot, arról számolt be, hogy „a női utasokra a legénység egyes tagjai falkákba verődve vadásznak”. Mivel a hajókon nincs rendőrség, az ilyen ügyekben rendszerint a kapitány ítélkezik: a következő kikötőben kirakja a bűnösöket, a sérelmet szenvedett utassal pedig – a hajótársaság üzleti érdekeit szem előtt tartva – megpróbál peren kívüli egyezséget kötni. Furlong szerint a bántalmazott hölgyeknek „pezsgőt és ingyen utat adnak, és elmagyarázzák, milyen kínos következményekkel járhat, s mekkora szégyent hozna családjukra, ha bíróság elé kerül az ügy.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2008. MÁJUSI SZÁMÁBAN

Pokoli nyaralás

A titokzatos eltűnések mellett egyéb veszélyek is leselkednek azokra, akik tengeri nyaralásról álmodoznak. 2005 novemberében az Indiai-óceán afrikai partjaitól 150 kilométerre kalózok próbálták megostromolni a Seabourn Spirit nevű luxushajót. Az állig felfegyverzett terroristák támadását a legénység csak nagy hatótávolságú hangfegyverrel tudta visszaverni. 2006 márciusában egy utas meghalt és tucatnyian füstmérgezést szenvedtek abban a tűzben, amely a Karib-tengeren hajózó Star Princess fedélzetén söpört végig. 2007 decemberében öten meghaltak és ketten megsérültek, amikor kigyulladt egy francia turistákat szállító kirándulóhajó a Níluson. Más hajókon a rendkívül veszélyes norovírus tette pokollá az utasok nyaralását. A súlyos bélgyulladást okozó fertőzés 2006 novemberében az Olaszországból Floridába tartó Liberty nevű luxushajó hétszáz utasát betegítette meg. Egy hónappal később a világ legnagyobb tengerjárója, a Freedom of the Seas csaknem négyszáz utasát és a személyzet több tagját támadta meg a gyorsan terjedő vírus, amely feltehetően egy utas szervezetében került a cirkálóra.

Lázadás a luxushajón

Két évvel ezelőtt, 2006 januárjában zendülés tört ki a világ második legnagyobb luxushajója, a Queen Mary 2 fedélzetén, amikor – az egyik hajócsavar meghibásodása miatt – a Floridából Rio de Janeiróba tartó óceánjáró nem tudott kikötni a Karib-tenger turistaparadicsomaiban. Az utasok azonban ebbe nem törődtek bele, és addig nem hagyták el kabinjaikat Rio de Janeiróban, amíg a társaság nem fizette vissza a kihagyott megállókért járó részvételi díjat. A Queen Mary 2 előélete sem volt mentes incidensektől. Amikor 2003 novemberében a francia gyár alkalmazottainak családtagjai engedélyt kaptak, hogy körülnézzenek a szinte teljesen elkészült hajón, a még dokkban tartózkodó tengerjáró kikötőhídja leszakadt. A 30 méteres zuhanásban tizenhatan életüket vesztették, és huszonnyolcan súlyosan megsérültek. A tragikus balesetért felelős alkalmazottakat – a várt szigorú börtönbüntetés helyett – 2008 februárjában felmentették, a hajóépítő társaság pedig mindössze 50 millió forintnak megfelelő pénzbírságot kapott.