Megépítésekor a lipótvárosi Wurm-udvar a város legnagyobb bérháza volt. A mai Apáczai Csere János utca 15. számú hatalmas klasszicista épület alapozását 1814-ben ifj. Zitterbarth Mátyás elképzelései szerint kezdték el, de a második emeletet már Pollack Mihály tervei alapján fejezték be 1821 telén.

A WURM-UDVARBÓL LETT DOROTTYA-PALOTA NAPJAINKBAN.
FORRÁS: FANINFO.HU

„A Duna-part legújabb háza három oldalról szabad tekintetet mutat, és négy kapukon való bejárás által a külső és belső képpen igen tsinos alkotását szembetünőbbé teszi – méltatta az épületet 1824-ben a Hazai s Külföldi Tudósítások. – Kiváltképpen ékesíti ezen roppant házat a Dunára néző homloka, melly különös ékességekkel díszeskedő lapos oszlopokkal vagyon felkészítve, középen pedig colossális nagyságú két faragott képpel vagyon felékesítve, mellyek közűl az egyik az Iparkodás képét minden attributumaival, másik pedig a Kereskedés Istenét tulajdon jeleivel mutatja.” Persze nem véletlen, hogy éppen a kereskedők és az iparosok jelképeit ábrázolták az új épület homlokzatán, lépcsőházában és a jókora szobákban elhelyezett művészi alkotások. Az építtető Wurm família ugyanis évszázadok óta vaskereskedéssel foglalkozott (a család abban az időben is több felvidéki és délvidéki vasfeldolgozó tulajdonosa volt), csak a 18. század végén telepedett le Pesten, és szerzett magyar nemességet. Ezzel egyidejűleg, az 1820-as évek derekán változtatták nevüket Almayra, majd nem sokkal ezután kértek és kaptak jogot kávéház nyitására a hatalmas Duna-parti házban.

Nem telt bele sok idő, és az új kávéház városszerte ismertté vált. A Honművész egyik 1835-ös számának cikkírója meg is jegyzi: „Pest városának belseje se szükölködik csinos vendéglő s mulattató helyek nélkül. Méltán emlitjük itt a Wurm-ház s a Magyar király fogadója kávéházait, mellyeknek eleje élő s virágzó fákkal és csemetékkel (edényben) ékesittetett.” A Wurm kávéház főleg a pesti bankárok és pénzváltók körében lett kedvelt, akik ezután rendszerint itt tárgyaltak, kötöttek üzleteket, és bizonyára nemegyszer döntöttek az ország jövőjét meghatározó kérdésekről is. Népszerűségét tovább növelte, hogy 1840-ben földszintjén tartották az első magyar sakkversenyt. „A Wurmban játszott Erkel Ferenc, a nagy magyar zeneköltő, aki 29 éven át volt a Pesti Sakk-kör elnöke. Gyakran megfordult itt dr. Récsi Emil, az akkori idők kitűnő teoretikusa és Grimm, a neves grafikus, aki a Kossuth-bankó rajzait készítette – tudhatjuk meg egy 1949-ben kiadott emlékkönyvből. – Grimm 1849-ben Törökországba menekült, és hozzá hasonlóan Lőventhal is emigrálni kényszerült, és a londoni versenyen már Amerika képviseletében szerepelt, de magyar mivoltát sohasem tagadta meg, és sikerei nyomán azt a külföldi lapok is kiemelték. Ő érte el a korán letűnt sakkzsenivel, Morphyval szemben a legjobb eredményt, mint szakíró pedig termékeny és eredményes volt. A nagyszombati remete, Pongrácz Arnold a feladványköltészet terén tett szert világhírnévre, frappáns szerzeményei bejárták a külföldi rovatokat és sakklapokat.”

A WURM-UDVARBÓL LETT DOROTTYA-PALOTA NAPJAINKBAN.
FORRÁS: KRULLUNG.HU

A kávéház históriájának egyik legemlékezetesebb fejezete az a „levelezési mérkőzés” volt, amelyet az itteni sakkozók a legjelesebb európai csapattal, a párizsi Café de la Régence sakk-körével játszottak 1843-45-ben. A pestiek nyertek, az első játszma pedig az 1952-ben Londonban megjelent 500 Master Games of Chess című rangos kiadványban is helyet kapott. Bár a Pesti Sakk-kör az 1860-as években a Velence kávéházba tette át székhelyét, a Wurm kávéház nem szűnt meg: az épület négyemeletessé bővítésével, 1867 után is kereskedők és bankárok maradtak a leggyakoribb látogatói a gyönyörű virágokkal díszített, igényesen kialakított hatalmas helyiségeknek. Bevilaqua-Borsody Béla pest-budai kávéházakról szóló tanulmányából megtudhatjuk, hogy a Svájcból bevándorolt és az ózdi nemesi közbirtokosság vasüzleteit lebonyolító Malvieux család egyik bankártagja egy itt kötött sikeres üzletet követően alapította meg pesti bankházát az 1830-as években. Később ebből a bankházból alakult ki az 1893-ban megnyílt és még a két világháború között is a Wurm-udvarban működő Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank. (Érdekesség, hogy a bank nevének kezdőbetűit ma is őrzi a Dorottya utcai kapu egyik kovácsoltvas díszítése.)

A korabeli fényképek tanúsága szerint a Wurm-ház az ostrom során súlyos sérüléseket szenvedett, ezeket az 1940-es évek végén, az ötvenes évek elején állították helyre. A két évszázadot megélt, hatalmas épület később a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnak adott otthont, majd 1994-ben külföldi vevőnek adták el. 2009-ben Zoboki Gábor tervei alapján 86 lakásból álló luxusbérházzá építették át az egykori Wurm-udvart, amelynek földszintjén elegáns kávéház és étterem nyílt, az új neve pedig Dorottya-udvar lett.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2001. DECEMBER 18-I SZÁMÁBAN