Egyedülálló balatoni panoráma tárul elénk a közelmúltban megújult Szaplonczay sétányról. A fonyódi löszfal pereméről, mintegy 70 méteres magasságból páratlan látványt nyújtanak a kékeszöld magyar tenger mögött sorakozó tanúhegyek, tiszta időben Keszthelytől Tihanyig ellátni.

A Keszthelytől 10 kilométerre, Balatonederics határában található Afrika Múzeum és Állatkert áprilistól októberig várja a látogatókat. Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából. A családi kúriából kialakított múzeumot árnyas park és állatkert veszi körül, remek kikapcsolódást nyújtva a család minden tagja számára.

Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelye tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén, ahol édesvízi mészkőrétegekbe zárva maradtak meg az ősember mindennapi életének nyomai. Vértesszőlős leghíresebb lelete Samu, akinek tarkócsontját 1965-ben Vértes László régész találta meg.

Borongós kora őszi időben, szemerkélő esőben látogattunk el Magyarország legjelentősebb római katolikus zarándokhelyére. A csodálatos természeti környezetben, csendes völgyben fekvő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem hívőként érkeznek ide.

Nem mindennapi látványt nyújt a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva völgyében, Tar község határában emelt, vakítóan fehér buddhista Békesztúpa. A mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén kialakított Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban megtekinthető a világhírű tibetológus életművét bemutató kiállítás, és itt található hazánk egyik legjelentősebb buddhista temploma is.

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló halmok, a kurgánok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a halmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, sokukra ráépítettek. Egykor 40 ezer kurgán állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes halmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közötti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres ingókövet még billegtetni is tudjuk.

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Feleségemmel és kutatótársainkkal közösen április első hétvégéjén ismét visszatértünk Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című, 2018-ban bemutatott dokumentumregényének helyszínére. Immár ötödik alkalommal jártunk itt a sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozáshoz kapcsolódóan.

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.