SZEPTEMBER 11. – GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT 9/11
Húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én követték el minden idők legnagyobb számú áldozattal járó merényletét az Egyesült Államokban. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák. A támadásokban csaknem 3000 ember vesztette életét, amikor a repülők becsapódtak a World Trade Center épületébe, a Pentagonba, illetve Pennsylvania állam területén egy mezőbe. A támadások kitervelőjét, Oszáma bin Ládent csaknem tíz év hajtóvadászat után, 2011. május 11-én ölte meg pakisztáni otthonában az amerikai haditengerészet egyik kommandós alakulata. A Kaliforniai Chapman University felmérése szerint az amerikaiak több mint fele úgy hiszi, hogy a különféle, egymást követő kormányok titkolják a terrortámadással kapcsolatos, valós információkat.
SZEPTEMBER 12. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STANISLAW LEM
Éppen száz évvel ezelőtt született Stanislaw Lem (1921–2006), a keleti blokk első, nemzetközileg elismert science-fiction-írója. Bár orvosnak tanult, és kutatóként kezdett dolgozni, már a negyvenes évek végétől íróként tört magának utat. Munkáiban gyakran bocsátkozott filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatta be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. A hatvanas-hetvenes években születtek legnépszerűbb munkái, mint a Kiberiáda című, robotok között játszódó, kíméletlen humorú filozofikus történetfüzér vagy a Solaris című kisregény. A bolygónyi nagyságú idegen lénnyel, egy különös óceánnal való kapcsolatfelvételi kísérletekről szóló történetből Andrej Tarkovszkij készített filmtörténeti mérföldkőként számon tartott mozit. Stanislaw Lem könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Utolsó regényét 1987-ben publikálta, 2006-ban bekövetkezett haláláig már csak esszéket írt, és jövőkutatással foglalkozott. Nevét a Naprendszer kisbolygóövében található, 3836-os számú aszteroida is őrzi.
SZEPTEMBER 15. – ÖTVEN ÉVE KEZDETT NYOMOZNI COLUMBO
Az amerikai NBC televíziótársaság 1971. szeptember 15-én vetítette az Ahogy a könyvben meg van írva című krimit, a Columbo-széria első rendes részét, két pilot, azaz kísérleti, bevezető epizód után. Peter Falk (1927–2011) attól a naptól azonosult a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági ügyosztályának nyomozójával, és rövid úton a maga képére formálta a karaktert. A tévésorozatok talán legismertebb, de mindenképpen legkedveltebb nyomozója, a szakadt ballonkabátos, folyton szivarozó, rozoga járgánnyal közlekedő Columbo 35 éven át küldte rács mögé Amerika legagyafúrtabb gyilkosait. Szokatlan kérdéseivel, problémáival és kitartásával őrölte fel a gyanúsítottak idegeit, és a legapróbb hibát is megtalálta a csaknem tökéletesen kivitelezett gyilkossági ügyeknél. A Columbo sorozatból összesen 69 epizód készült 1968 és 2003 között tíz évadon át, de nem folyamatosan, és az évadok sem követték a naptári éveket.
OKTÓBER 15. – HARMINCÉVES A MAGYAR INTERNET
Hat évvel az internet első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor megszületett az első .hu-ra végződő internetes cím. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu indulása után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a Budapesti Műszaki Egyetem által 1993-ban indított bme.hu volt. A bővülés 1996 elején indult meg igazán, ekkor év elején 400, áprilisban pedig már több mint 500 domainnév üzemelt hazánkban. Mindez persze mai szemmel nézve elenyésző: jelenleg mintegy 700 ezer domain van bejegyezve a .hu alá, és ez a szám napi átlagban 350 új címmel bővül. Az első olyan internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg.
OKTÓBER 15. – BELFÖLDI LÉGI FORGALOM MAGYARORSZÁGON
Hetven éve született újjá magyar polgári légi forgalom: 1946. október 15-én szállt fel Budaörsről a Maszovletnek, a Malév jogelődjének két első belföldi járata Szombathely, illetve Debrecen irányába. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok. Ezt a közlekedési eszközt a gyorsaságon kívül az ára is vonzóvá tette, hiszen a repülőjegyek csak kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek. Egyre sikeresebbnek bizonyultak az 1954-től indított körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi forgalmat, a légitársaság ezután már csak a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére összpontosított.
OKTÓBER 20. – NYITÁSKOR A PESTI JÉGBÜFÉBEN
A márka 1952 óta ugyanaz, a helyszín nem véletlenül nem ismerős...