DECEMBER 4. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 19. SZÁMA
A Körmendi Kulturális Műhely szervezésében bemutattuk a Körmendi Figyelő 19. számát a Batthyány-kastély aulájában. A Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt a rendezvényen, tanulmányaink idén először kaptak helyet a Körmendi Figyelő hasábjain. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. A remek hangulatú eseményen többek között megismerkedhettünk a Körmendi Figyelő szerzőinek munkáival, és csodálatos baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.
JANUÁR 1. – EGYEDÜLÁLLÓ ERDŐGAZDÁLKODÁS
Fél évszázaddal ezelőtt, 1969. január 1-jén alakult meg a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság. Első igazgatója Madas László volt, aki 1983-ig töltötte be a posztot. 1977-től 1981-ig a társaság főépítészeként dolgozott Makovecz Imre. Az alapítók célja a korban egyedülálló volt: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek gazdasági alapját a korabeli megfogalmazás szerint a „korszerű erdő- és vadgazdálkodás” volt hivatott biztosítani. Az elképzelés megvalósításának sikerét jelzi, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. fél évszázad elteltével 65 ezer hektáron gazdálkodva évi 25 millió látogatót fogad. Az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt. „Az erdészeket joggal nevezhetjük ökoszisztéma-menedzsereknek, hiszen miközben megélhetést biztosítanak az erdőkből, integrált természetvédelmet valósítanak meg, környezetbarát faanyagot termelnek, kezelik a vadvilágot, és az erdei turizmusra, valamint a társadalmi szerepvállalásra is fókuszálnak” – írja A Mi Erdőnk 2019/5. száma.
JANUÁR 21. – MÉRFÖLDKŐ A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN
Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1959. január 21-én számolt be az Esti Hírlap az első magyar elektronikus számítógép – korabeli szóhasználattal: „számológép”–, az M-3 elkészültéről. Ez igazán kerek évforduló, a magyar informatika születésnapja. Az ünnepelt gép közel tíz évig működött, Budapesten, majd Szegeden, ahol végül 1968-ban leselejtezték. A magyar technikatörténet unikális értékének fontos darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Kiállításán, további darabjai pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában; a gép leírása, műszaki adatai, története jól feldolgozott az NJSZT Informatikatörténeti Adattárában is. A még élő munkatársak közül Dömölki Bálinttal, Németh Pállal és Szelezsán Jánossal, a magyar informatika kiemelkedő alakjaival Képes Gábor beszélgetett.
FEBRUÁR 5. – ELKEZDŐDÖTT A DISZNÓ ÉVE
A kínai holdnaptár szerint február 5-én vette kezdetét az új év, amely a Disznó éve lesz. A disznó a jólét és a szerencse szimbóluma a helyi kultúrában. A kínai újévet, más néven tavaszünnepet nemcsak Kínában, de több kelet-ázsiai országban is megtartják. A világ népességének egynegyede számára ez az év legnagyobb ünnepe. A kínai asztrológia szerint a Disznó éve a hivatás és az anyagi bőség időszaka, a Disznó évében született személy a legnyitottabb és legegyenesebb az állatövben.
FEBRUÁR 14. – KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT AZ ÍRÓGÉP FELTALÁLÓJA
Kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás megalkotója. Az írógépet a történelem során számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült a gyakorlatban is használható és kereskedelmileg sikeres masinát terveznie – írta a HVG.
