Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN