Napjainkban irodák találhatók a Csokonai utca 3. számú házban, de a közelmúltban még a Színházak Központi Műtermei működtek itt, korábban pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei. Az utca túloldaláról és a Blaha Lujza térről egyaránt jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya, innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez.
FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT
Az építményt 1895-ben Kauser József tervezte, aki több pesti középület, klinika és templom terveit készítette. Itt kapott helyet a kazánház, innen indult ki a színház gőzfűtésének csővezetéke és a színpadi zápor vízvezetéke is. Az épületet a Nagykörút alatt titkos alagút kötötte össze a színházzal, amelyben a második világháború alatt és 1956-ban veszélyben lévő embereket bújtattak. Az alagutat azóta betemették, a Nemzeti Színházat pedig 1965-ben – a metró építése miatt – felrobbantották.
A negyvenhét méter magas torony legtetején helyezkedett el a hatalmas, szegecselt víztartály, amelyet egy szűk folyosón lehetett körbejárni. Alatta a toronyszárban körlépcső futott, körülölelve egy henger alakú magot. Ebben a magban – amely régen a le-föl menő vízcsöveknek adott helyet – ma lift közlekedik, a tartály helyén pedig tárgyalótermet alakítottak ki, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra.
PRUSINSZKI ISTVÁN
EREDETILEG MEGJELENT
A VII. KERÜLETI HELYI TÉMA
2007. AUGUSZTUS 29-I SZÁMÁBAN
