A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a tájba illeszkedő műtárgyakat a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki.

A tavak alapvető szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, és az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. De az elmúlt évek nagy árhullámai annyira megrongálták a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet.

A legrégebbi, 1800-as évek végén épült gátnál ipartörténeti értékei miatt megőrizték a létesítmény eredeti jellegét. A rekonstrukciót követően a tórendszer ismét képes megtartani a patak vizét, így az felhőszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A patak felső és alsó folyása között kiépítettek egy megkerülő csatornát, mely a kisebb élőlények számára átjárhatóvá teszi a gátakkal szabdalt részt. A megújult terület most már különleges élővilággal, az élővilágot bemutató hat információs táblával és padokkal várja a látogatókat.

A Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű, 240 millió forint összköltségvetésű pályázat egyik része. Ennek keretében visszaszorították az erdőkben nem őshonos fafajokat – ilyen például az akác vagy a bálványfa –, valamint helyreállítottak több kisebb tavat is. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban és 2014-ben turistaház-felújítási programmal, az Országos Kéktúra 113 kilométeres útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat.

Negyed századdal ezelőtt, 1991. november 5-én jelentették be a megdöbbentő hírt, amely szerint Robert Maxwell üzletember, sajtómágnás és többszörös milliárdos eltűnt a Kanári-szigetek közelében hajózó jachtjáról, s nem sokkal később megtalálták holttestét a tengerben. Máig nem sikerült végérvényesen megállapítani, hogy Maxwell – aki a brit gazdaságtörténet legnagyobb csődjét hagyta maga után – öngyilkosságba menekült, meggyilkolták, vagy esetleg rosszul lett, s azért esett a vízbe éjnek évadján.

A mindennapi életünket végigkísérő csillogó-villogó neonreklámok és óriásplakátok mellett szinte elbújhatnak a Fő utca 10. számú épület és a Bajcsy-Zsilinszky út 3. számú lakóház apró díszítései. Pedig az alig észrevehető kovácsoltvas ékességek egy régen megszűnt, hajdan országszerte ismert cég, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár szolgáltatásait hirdetik jóval megszűnése után is. A két tekintélyes vízivárosi és terézvárosi palota lelkiismeretes tervezőinek köszönhető, hogy a méhkaptárra emlékeztető faragványok és a kapuk fölött elhelyezett monogramok az utókornak is mesélnek a híres takarékpénztár múltjáról.

Húsz éve, 1994 márciusában indult el Magyarországon a GSM-rendszerű digitális mobilszolgáltatás. Az egységes nemzetközi szabványon alapuló GSM – Global System for Mobile Communication – rendszernek számos előnye volt a korábban már működő analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben, így például a jobb minőségű beszédkódolás és a nagyobb hálózati kapacitás. Emellett a GSM tette lehetővé a nemzetközi roamingolást.

A GSM-szolgáltatás bevezetésével egy időben jelentek meg az első kisebb méretű, már zsebben is elférő mobiltelefonok, amelyek felváltották a korábban táska méretű, 4 kilogramm súlyú mobilkészülékeket – emlékeztet a Magyar Telekom és az Ericsson évforduló alkalmából készült összeállítása.

A GSM-rendszereken kezdetben még csak hangalapú szolgáltatásokat és rövid szöveges üzenet szolgáltatást (SMS) lehetett nyújtani, a csomagkapcsolt adatszolgáltatások csak az ezredforduló után indultak el. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps (kilobit per szekundum) volt, a mai legkorszerűbb 4G technológia ennél több ezerszer gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. Egy DVD-filmet az akkori technológiával 45 nap alatt lehetett volna letölteni, ma ez 10 percet vesz igénybe.

Magyarországon az analóg rádiótelefon-szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Kft., amelyet a Matáv és az amerikai US West International Holding alapított. A hálózathoz csatlakozásért akkor 75 ezer forintot kellett fizetni, a szolgáltatás havidíja 6300 forint volt, a készülékek pedig 70-115 ezer forintba kerültek.

A GSM szolgáltatásra 1993 októberében kapott koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM, továbbá a Matáv és a US West vegyesvállalata, a Westel 900. A Pannon GSM 1994. március 25-én, a Westel 900 pedig 1994. március 31-én indította el mobilszolgáltatását a 900 megahertzes frekvenciasávban. A hálózatok kiépítése Budapesten kezdődött, majd a kiemelt főútvonalakra, a Balaton térségére és a megye-székhelyekre terjedt ki.

A harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone 1999. november 30-án lépett a piacra, miután az amerikai-brit-német érdekeltségű Prímatel konzorcium – a két másik, már piacon lévő társaság mellett – koncessziós jogot nyert az 1800 megaherzes frekvenciára kiírt tenderen. Magyarországon akkor már 1,2 millió mobilkészülék volt forgalomban, ma az előfizetések száma 11,7 millió.

AZ MTI HÍRADÁSA NYOMÁN