Egy-egy luxushotel vonzereje nem csupán az exkluzív szolgáltatásokban és a csodálatos környezetben rejlik. Egy nevezetes esemény, híres személyiségek látogatása vagy egy titkos föld alatti bunker éppen úgy vonzza a vendégeket, mint az egykori tulajdonosokkal, illetve a visszajáró kísértetekkel kapcsolatos történetek. A mítoszokkal és legendákkal övezett épületek múltja természetesen a lakosztályok árait is jelentősen megemelheti, de a jómódú utazók többsége nem riad vissza egy kis borzongástól.

A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.

Éppen három évtizede annak, hogy a kecskeméti református könyvtárban rendkívül érdekes kézírásos könyvre bukkant Bognár András író, kutató. A mindössze egyetlen példányban létező (!), vegyes tartalmú könyvet bizonyos F. Z. monogramú ismeretlen szerző írta Sárospatakon, 1811 decemberében, s – „Vizsgálódás arról, hogy laknak-é a Holdban emberek” cím alatt – harminc oldalon keresztül bizonygatja: a szomszéd égitesten földi élet van.