A József Attila utca 24-es számú házának sarkán, az első emelet magasságában különleges, színes mozaikkép vonja magára a gyanútlan szemlélődők figyelmét. Rajta arannyal bevont ruhát viselő angyal nyújtja óvó kezét egy asszony és kislánya fölé, a mozaik két oldalán pedig egy-egy életnagyságú női fejszobor tekint szomorúan a távolba.

Talán a környékbeli idős lakók közül is kevesen tudnának választ adni arra, mióta ékesíti a közelmúltban felújított sarokház homlokzatát a gyönyörű mozaik és a két, füzéres díszítéssel körbefont szobor, és miért éppen ezen az épületen helyezték el őket. Pedig még az 1940-es évek elején is több ezren fordultak meg abban a földszinti gyógyszertárban, amely a második világháború idején zárta be örökre kapuját, s egészen addig a sarkon látható őrangyal mozaikját használta cégéréül.

Bár a patikáról csak néhány szűkszavú – és ma már nehezen ellenőrizhető – adattal szolgálnak a régi gyógyszerészévkönyvek, szinte bizonyosra vehető, hogy 1805-ben ezen a helyen nyílt meg Pest kilencedik patikája, a Magyar Király. Spetz József, a korabeli városi gyógyszerészek egyike ugyanis 1804-ben kért és kapott engedélyt a Helytartótanácstól az apothéka megnyitására a Marokkói-udvarnak nevezett kétemeletes barokk bérházzal átellenben, az akkori Három Korona és Marokkói utca sarkán. Az 1840-es évek derekára elkészült a patika berendezése is: a biedermeier stílusú, diófagyökérrel gazdagon furnérozott bútorzatot gyönyörűen faragott pénztárasztal, ülőgarnitúra és kisasztal egészítette ki.

Az évtizedek során kisebb-nagyobb üzletek váltották egymást az időközben Gyógyszerészházként ismertté vált épületben: 1868-tól például az országos hírű Táborszky és Parsch-féle könyvkereskedés működött itt, elfoglalva a földszint egy részét. A közkedvelt patikának pedig – amely megnyitásának centenáriumát már a szecessziós stílusban újjáépített sarokházban ünnepelte – egyre nőtt a jelentősége: itt alakult meg 1918-ban a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete, az elegánsan bútorozott helyiségekben nem egyszer fordultak meg neves magyar és külföldi gyógyszerészek.

A Magyar Király majd’ fél évszázadon át, a világháborúig működött a háromemeletes lipótvárosi bérház falai között. S bár az épület azóta többször átalakított földszintje jelenleg bankfióknak ad helyet, az első emeleti sarokhomlokzat színes mozaikja ma is őrzi az egykori hírneves lipótvárosi patika emlékét.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁJUS 28-I SZÁMÁBAN