Az elmúlt 24 hónapban – közalkalmazotti státuszom kezdetétől – minden hó elsején a számlámon volt az aktuális fizetés. Munkahelyem fenntartóváltása előtt biztos lehettem volna abban, hogy nem lesz ez másként 2013. február 1-jén sem.
Ma elérkezett a „nagy nap”, és „természetesen” nem kaptam meg a fizetésemet. De mégis mikorra várhatom?... Ezt szerettem volna megkérdezni új munkáltatómtól, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Mint a sajtósuktól megtudtam – akit meglepő módon azonnal sikerült elérni –, ebben az ügyben az illetékes tankerületi vezetőnél kell érdeklődnöm a honlapjukon megadott mobilszámon. Az üzenetrögzítőig már eljutottam.
FIZETÉS KÉT RÉSZLETBEN
Ennek fényében még cinikusabbnak tűnik a tegnap napvilágot látott legújabb kormányzati elképzelés, miszerint akár két részletben is érkezhetne a fizetés… Ma reggel felhívtam a számlavezető bankomat, és naivan megkérdeztem: náluk mennyit kamatozna a fél fizetésem fél hónap alatt? „Az éves kamat 0,05%, a napi kamat ennek a 365-öd része” – válaszolta a kedves ügyintéző. A közalkalmazotti fizetésem fele – írd és mondd – 35 370 Ft. Ha ez a szédületes összeg egy évig a bankban maradna, akkor 17,68 Ft-tal növekedne. De ha csak 14 napot hagynám bent, akkor ezen idő alatt ‒ felfelé kerekítve ‒ 68 fillért kamatozna. Vajon a Magyar Államkincstár mekkora kamattal „csábítja” majd potenciális ügyfeleit, köztük a teljes havi minimálbérből is csak úgy-ahogy tengődő közalkalmazottakat?...
VAGYONTALANSÁGI BEVALLÁS
Hiszen a jelenlegi közalkalmazotti (C1) alapfizetésből, azaz 70 740 Ft-ból már három évvel ezelőtt sem (!) lehetett volna megélni. Ráadásul időközben, 2011 utolsó negyedévében – az előző év hasonló időszakához viszonyítva – átlagosan közel havi 20 000 Ft-tal nőtt a rezsi, amely nagyrészt a távhőtámogatás folyamatos megvonásának „köszönhető”.
Az alábbi diagram az én átlagos havi kiadásaimat – pontosabban azok legalapvetőbb elemeit – mutatja. Sajnos a korábbi időszakokról nem áll rendelkezésre elegendő adat, pedig azokat sem titkolnám el. Nem igazán lenne mit...
Egyedül élek egy 52 négyzetméteres XIX. kerületi panellakásban. Az adott időszakból (2010. április–2012. december között) minden közüzemi számlát feldolgoztam – áram, távfűtés, víz, melegvíz, gáz, csatorna, szemétszállítás, közös költség –, és ezeket negyedévente átlagoltam. Szintén állandó havi kiadás a BKV-bérlet, valamint az internet. Havonta egységesen 3000 Ft-ot számítottam telefonálásra, és a kábeltévé-előfizetést is tartalmazza az összesítő. Egyedül utóbbi három tétel tekinthető „luxusnak”.
A „kosztpénz” 2011-ben átlagosan havi 27 020 Ft, míg 2012-ben 30 640 Ft volt, amely részben betudható az 5,7%-os inflációnak. Három évre visszamenőleg az összes élelmiszer-vásárlási blokkot megőriztem (!), és ezeket átlagoltam. Semmilyen egyéb kiadással nem számoltam – pl. ruházkodás, gyógyszerek, különböző „fogyóeszközök” –, és minden mást is a „luxus” kategóriába soroltam, azaz szintén nem összesítettem.
Ez a táblázat tehát egyfajta szubjektív „ajánlás” is lehetne a szó szerint vett és elvárható minimálbérre vonatkozóan, amely kizárólag a létszükségletek fenntartásához elegendő.
Ezzel szemben a valóság havi 70 740 Ft, amely 2012-ben – a bérkompenzáció miatt, írd és mondd – 191 Ft-tal több „fizetésemelést” jelentett az előző évhez képest, és önmagában a költségek és kiadások lehető legnagyobb lefaragásával sem volt elegendő a létminimum fenntartásához.
Úgy érzem, nem nekem kell szégyenkeznem, hanem azoknak, akik komolyan gondolják, hogy – még csak nem is 47 ezer, hanem − 70 ezer forintból meg lehet élni ma Magyarországon. Ez a diagram az ő szegénységi bizonyítványuk. És egy ideig még az is marad.
NÉMI KÖNNYEBBSÉG
Természetesen a pozitív döntésekről sem szabad megfeledkezni. Ha a mai napon megkaptam volna a fizetésemet, bizonyára örömmel számolhatnék be arról, hogy – a minimálbér emelése miatt – nettó 3930 Ft-tal kaptam többet a „megszokottnál”. Hiszen a 390/2012. (XII. 20.) kormányrendelet értelmében „a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114 000 forint”. Elhiszem, mihelyst megkapom…
A 10%-kal csökkentett összegű rezsiszámlák is majd csak februárban érkeznek. Így – az elmúlt évi átlagfogyasztásom alapján – az áramért átlagosan havi 652 Ft-tal, a gázért havi 985 Ft-tal, míg a távhőért 1491 Ft-tal ‒ együttesen havi 3125 Ft-tal ‒ kell majd kevesebbet fizetnem, mint az elmúlt évben.
A minimálbér-emelés és a rezsicsökkentés tehát összesen mintegy havi 7000 Ft-tal segíthet, azaz 74 670 Ft bevételre jut majd 83 139 Ft kiadás. Már „csupán” tízezer forint hiányzik a létminimum alsó szintjének lehető legnagyobb jóindulattal történő megközelítéséhez, s akkor igen finoman fogalmaztam.
