Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

LÁTOGATÁS A RÁDAY GYŰJTEMÉNYBEN

Prusi 2012.10.13. 20:18

A teológia és a társadalomtudományok szakirodalmát, a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos iratait és családi letéteket, valamint a református egyházművészet emlékeit mutatja be a könyvtári, levéltári és múzeumi egységekből álló Ráday Gyűjtemény, amelynek kiemelkedő muzeális értéke a Ráday család egykori magánkönyvtárának különgyűjteménye és a család teljes fennmaradt irattára.

A Ráday Könyvtár alapja, a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye a Ráday család főúri magánkönyvtára. Bár hagyományosan Ráday Pált tekintik alapítónak, valószínűleg már a 17. században is tekintélyesebb könyvgyűjtemény lehetett a család birtokában. Ráday Pál – a maga korában szokatlan módon – a magyar nyelvű irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A könyvtár fennmaradt állományának túlnyomó többségét Ráday Pál fia, Ráday Gedeon gyűjtötte össze a 18. században, külföldi aukciókon és hazai forrásokból. A család péceli kastélyában – amelyet Ráday Gedeon jelentősen átépíttetett – reprezentatív könyvtárterem készült a gyűjtemény számára.

Ráday Gedeon kimagasló tudományos és irodalmi felkészültségével a tudományterületek legfontosabb köteteinek beszerzésére törekedett. Gyűjteményében kiemelkedő arányban található meg a francia felvilágosodás és a protestáns teológia irodalma, valamint a 18. század második felének tiltott röpirat-irodalma. A gyarapítás szakértelme is megkülönbözteti a szokásos 18. századi magánkönyvtáraktól.

A könyvtár természetesen sok értékes könyvritkasággal rendelkezik. A legrégibb mű Bessarion Adversus calumniatorem Platonis című ősnyomtatványa 1469-ből. Az 1608-ban Hanauban kiadott ún. Rákóczi-Biblia I. Rákóczi György fejedelem bejegyzéseit tartalmazza; ám ezen kívül is számos ritka Biblia-kiadás található a gyűjteményben. Az unikumok közé tartozik Ráday Pál Lelki hódulás című művének első kiadása 1710-ből, amely Ráday Pál saját példánya volt.

Ráday Gedeon halála után a család több ízben megkísérelte értékesíteni a könyvtárat, de a teljes gyűjteményre évtizedekig nem akadt vevő. 1855-ben alakult meg a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiája. Török Pál püspök javaslatára az egyházkerület úgy döntött, hogy megvásárolja a gyűjteményt az új oktatási intézmény jövendő könyvtárának alapjául. Anyagi fedezet híján országos közadakozás segítségével, 1861-ben köthették meg a vételi szerződést; a Ráday család a megállapított érték ötven százalékának elengedésével támogatta az ügyet.

Újabb ötven év telt el, míg az időközben más adományokkal és hagyatékokkal rohamosan növekvő könyvtár megfelelő elhelyezést kapott: 1912-ben költöztették a teljes állományt jelenlegi helyére, a Ráday utca 28. számú épülettömb földszinti részébe. 1913-tól a nagyközönség is használhatja, azaz kezdettől fogva nyilvános egyházi könyvtárként működik. A jelentősebb adományozók közé tartozott Fáy András, Szemere Pál, Heckenast Gusztáv, Árokháty Béla, Darányi Ignác és Szilassy Aladár. Miután a Ráday család utolsó férfitagja 1939-ben elhunyt, a teljes családi levéltár is az egyházkerület birtokába került; ma ez az egység a Ráday Levéltár egyik legjelentősebb értéke, egyúttal a könyvtár történetének is a legfontosabb forrásanyaga.

A második világháborúban a könyvtár nem szenvedett kárt. Az államosítás idején – a református egyház és az állam közötti szerződés értelmében – egyházi tulajdonban maradhatott, de az ezt követő évtizedekben jelentős fejlesztésekről, gyarapodásról nem lehetett szó. Az 1980-as évek közepén a könyvtárnak otthont adó épülettömböt bővítették és átépítették; ennek során a könyvtár és a levéltár területe gyarapodott ugyan, de az elavult architektúra a mai szakmai követelményeknek és az olvasói, kutatói igényeknek sajnos nem felel meg maradéktalanul. A nyolcvanas évek végén nyílt meg a könyvtár mellett a Biblia Múzeum és a kecskeméti egyházművészeti Ráday Múzeum.

A könyvtár teljes anyaga 6500 mű, 12-15 ezer kötetben; a korra jellemzően enciklopédikus jellegű, azaz valamennyi tudományágat felöleli a természettudományoktól az akkori szépirodalmi újdonságokig. A könyvtár napjainkban elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja.

SZÖVEG: RÁDAY GYŰJTEMÉNY HONLAPJA

Címkék: História Könyvtár–információ

süti beállítások módosítása