Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA