Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

IZLANDI PÉLDAMUTATÁS AZ OLVASÁSBAN

Prusi 2016.05.15. 18:15

Napjainkban Izlandon a legmagasabb a világon az egy főre jutó könyvolvasók száma, és az e-könyvek megjelenése sem csökkentette a hagyományos könyvet olvasók számát. Ez megfelel annak a ténynek is, amely szerint az országban gyakorlatilag száz százalékos az írás- és olvasástudás. Izland az egy főre jutó publikált könyvek listáján is világelső, minden tizedik lakosa adott már ki saját könyvet.

20160515_illusztracio_1.jpg

A 100 ezer négyzetkilométer területű Izland lakosainak száma 300 ezer. A világ kulturális örökségét két, izlandi nyelven a 12. és a 13. században írt elbeszélés, Az izlandiak sagája és az Eddák gazdagítja. A művek keletkezésének idején Izland volt az egyetlen skandináv ország, ahol az irodalmi tevékenységhez a saját nyelvüket használták, mivel annyira távol helyezkedett el a többi lakott földrésztől. Az embereket évszázadokon keresztül az írástudás és az olvasás szeretete hozta össze, az ősi nyelvet és a hagyományokat pedig szinte változatlan formában sikerült a mai napig megőrizniük. A nyelv egyik sajátossága, hogy jóformán nincsenek tájnyelvek és nyelvjárások, bár a lakosok elég szétszórtan élnek. [1]

Az erős irodalmi hagyomány hozzátartozik az izlandiak identitásához, az írástudás és történetmesélés része Izland kultúrájának és önazonosságának. Az esti időtöltés évszázadokkal ezelőtt a „kvöldvaka”, azaz a történetmesélés volt, amely közben kötöttek, gyapjút fontak vagy szerszámokat készítettek, és egymás után többen találták ki a sorokat. Az ilyen esték alkalmával a gyermekek is sokat tanultak: írtak, olvastak, megismerték a történelmet és a földrajzot, miközben a sagákat és más történeteket hallgatták.

Az OECD és az UNESCO által végzett, az olvasási képességeket felmérő kutatás végeredménye szerint [2] napjainkban Izlandon a legmagasabb a világon az egy főre jutó könyvolvasók száma, és az e-könyvek megjelenése sem csökkentette a hagyományos könyvet olvasók számát. Ez megfelel annak a ténynek is, amely szerint az országban gyakorlatilag száz százalékos az írás- és olvasástudás. Izland az egy főre jutó publikált könyvek listáján is világelső, minden tizedik lakosa adott már ki saját könyvet, és olyan komolyan veszik az írást, hogy saját mondásuk is van erre a jelenségre: „Ad ganga med bok I maganum”, azaz „mindenkinek van egy könyv a gyomrában”. A helybéliek a gyerekkönyvtől az erotikus fikcióig minden műfajban szeretik kipróbálni magukat, a legnagyobb könyvrobbanás mégis a krimik területén figyelhető meg: Izlandon kétszer több krimi fogy, mint bármelyik északi szomszédjuknál. [3]

Az izlandiak hagyományból ajándékozzák egymást könyvekkel karácsony estén, a szokást Jolabokaflodnak, karácsonyi könyváradatnak nevezik. Ennek köszönhetően az izlandi még a magyarnál is sokkal inkább karácsonyközpontú könyvpiac, ahol az ünnep előtti hetekben minden egyes izlandi háztartásba eljuttatott katalógus – benne az összes, az adott évben kiadott könyv listájával és rövid leírásával – elengedhetetlen részévé vált az év végének. A szeptembertől decemberig tartó időszakban minden új könyv beszélgetési téma, a médiában is rendszeresen hangzanak el könyvismertetések, viták és értékelések. [4]

 

Irodalomkultusz Izlandon

Az izlandiak irodalomkultusza elsősorban nem tudatos olvasás-népszerűsítési törekvések eredménye, sokkal inkább történelmi okokkal magyarázható adottság. A világtól elszigetelten működő társadalom építészeti öröksége alig néhány száz évre tekint vissza, népzenéje és népművészete alig maradt meg, a történelem viharai pedig inkább elkerülték, mint átformálták. Ezzel szemben az izlandi nyelv alig változott valamit az utóbbi ezer évben, a híres középkori sagák pedig máig nem csupán a mindenkitől elvárt általános műveltség részét képezik, hanem az átlagos izlandiak napi olvasmányának számítanak. Így a nemzet emlékezete, közösségalkotó ereje, identitásának legmélyebb alapja szinte kizárólag az érintetlenül megmaradt nyelv. Emellett a szomszéd szigeteken élő keltáktól átszivárgó kifogyhatatlan mesélőkedv adja az alapját az izlandi irodalomkultusznak, ami egyben azt is eredményezi, hogy az irodalom intézményrendszere és a közönséggel való viszonya viszonylag kevés innovációra szorult rá az utóbbi években. Erre kiváló példa a Reykjavíki Irodalmi Fesztivál [5] programja, amelynek fő attrakciói – az egyes meghívott külföldi szerzőkkel való félórás pódiumbeszélgetéseken túl – az esti felolvasások: ezeken az alkalmakon öt-hat külföldi és izlandi szerző olvas fel egymás után, mindenki a saját anyanyelvén.

20160515_illusztracio_2.jpg

Reykjavík város kezdeményezéseként az UNESCO City of Literature [6] projektje a skóciai Edinburgh, az ausztráliai Melbourne, az amerikai Iowa City, az írországi Dublin és az angliai Norwich után az első nem angol nyelvű városként az izlandi fővárost is bekapcsolta az UNESCO által koordinált irodalmi városok közösségébe. Ez a státusz – amit az izlandi főváros 2011-ben nyert el – nem jár semmilyen anyagi támogatással, legfeljebb a szakmai tapasztalatcsere lehetőségével, viszont ennek kapcsán Reykjavík egész területén jelen van az irodalom: nemcsak a híres írók egykori lakhelyeinek falán olvasható információs táblák, hanem a betonra felfújt versek, a parkok padjaira erősített QR-kódokról lehívható irodalmi részletek, vagy éppen a Keflavíki Nemzetközi Repülőtér üvegfalaira felragasztott idézetek formájában.

 

Felmérések az olvasási szokásokról

Az elmúlt években több felmérés is tartalmazott az izlandi olvasási szokások vizsgálata szempontjából érdekes eredményeket. A Bifröst Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy az izlandiak 50%-a évente több mint nyolc könyvet olvas el, 93%-uk pedig több mint egyet. Izlandon évente háromszor annyi könyv jelenik meg, mint Svédországban és Norvégiában, és kétszer annyi, mint Dániában vagy Finnországban. Tavaly pedig több könyv jelent meg, mint eddig bármikor. Újdonság, hogy az utóbbi időben megnőtt a papírkötéses könyvek száma, korábban több keménykötésűt adtak ki. [7]

A tanulási képességzavarokkal foglalkozó Journal of Learning Disabilities című szaklapban 2014-ben közölt tanulmányból kiderül, hogy Izlandon ugyanannyi az olvasási nehézségekkel küzdők aránya, mint bárhol máshol a világon: kb. 10% annak ellenére, hogy minden lehetséges támogatást és oktatást megkapnak. Ennek tudatában különösen tiszteletre méltó, hogy a felnőtt lakosság minden országot megelőz a rendszeres olvasással. [8]

20160515_illusztracio_3.jpg

A connecticuti CCSU egyetem a World’s Most Literate Nations elnevezésű felmérésében nem csupán arra volt kíváncsi, hogy a különböző olvasási teszteken hogyan teljesítenek az egyes országok tanulói, de azt is megvizsgálta, hogy olvasnak-e újságot, használnak-e számítógépet, és milyen a háztartások lefedettsége, járnak-e könyvtárakba, és állami szinten mennyit költenek az oktatásra. A szakemberek összesen 200 ország adatait vizsgálták – ezeket például az UNESCO-tól és a PISA-tesztekből merítették –, végül megfelelő statisztikai adatok hiányában csak 61 ország került bele a jelentésbe. Az összeredmények alapján az amúgy is hatékony oktatási rendszerükről híres finnek végeztek az élen, a dobogón a norvégok és – harmadik helyen – az izlandiak fértek fel mögöttük. [9]

Az Európai Bizottság 2011-es tanulmánya arról ad átfogó képet, hogy az egyes országok milyen intézkedésekkel próbálják az emberek olvasási készségét fejleszteni, és melyek azok a területek, ahol lemaradás tapasztalható. A 31 országot – azaz az EU tagállamait, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Törökországot – lefedő tanulmányból kiderül, hogy az országok többségükben előrelépést tettek ugyan az írási-olvasási készségfejlesztésre irányuló törekvéseik terén, de nem mindig sikerül a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítaniuk. Az Eurydice-hálózat által készített tanulmány a pedagógiai megközelítésekre, az olvasási nehézségek leküzdésére alkalmazott módszerekre, a tanárképzésre és az iskolán kívüli olvasás népszerűsítésére fókuszál. A tanulmány szerint csupán nyolc országban – Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban – alkalmaznak olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban. [10]

 

Könyvtárak és olvasókörök

Az első olvasókör 1790-ben alakult Izlandon, a képzett személyekből álló klub tagjai együttes erővel vásároltak külföldi könyveket, amelyeket aztán egymás között cseréltek. 1880 és 1920 között mintegy 200 olvasókör alakult, céljuk az életfeltételek és az oktatás színvonalának javítása volt.

Az izlandi Nemzeti Könyvtár alapítását 1818-ban külföldi látogatók kezdeményezték. Támogatásuk és lelkesedésük nyomán Európa-szerte gyűjtötték az adományokat a könyvtár megnyitásához, amire 1825-ben került sor, a megnyitó idején az állomány 1545 kötetet tett ki. A könyvtárat 1881-ben átköltöztették a parlamentbe, önálló épületét 1909-ben nyitották meg, és az Egyetemi Könyvtárral történt összevonásáig itt működött. A Nemzeti Könyvtár alapítása után nem sokkal az izlandi kiadványok letéti könyvtára lett, majd az 1886. évi kötelespéldány-törvény értelmében minden publikációból két példányt kell kapnia és őriznie. Ez az állomány szinte teljesnek mondható, 1534-től találhatók itt nyomtatott művek. Különgyűjteményei között jelentős helyet foglalnak el a kéziratok és a könyvtárnak adományozott magángyűjtemények.

Az Egyetemi Könyvtár először a parlament épületében kapott helyet, majd az egyetem önálló, 1940-ben átadott épületében már saját területe lett. Az Egyetemi Könyvtár is megkapta a letéti könyvtár státust, így a kezdetektől minden izlandi kiadvány egy példánya itt is megtalálható. A jelenleg is működő könyvtárat 1994-ben nyitották meg egy új és tágas épületben, bár a két könyvtár egyesítéséről már az 1950-es években szó volt. A parlament 1974-ben hozott döntést arról, hogy új könyvtárépülettel emlékezzenek meg az ország 1100 éves fennállásáról. Az építkezés húsz évig tartott, és finanszírozásához a parlament külön adót vezetett be. Az új épület területe 13 ezer négyzetméter, és mintegy 700 olvasó befogadására alkalmas. [11]

20160515_illusztracio_4.jpg

A Nemzeti és az Egyetemi Könyvtár összevonásakor mindössze egy egyetem volt az országban. Számuk azóta nyolcra nőtt, emellett mintegy félszáz kutatóintézeti könyvtár is működik Izlandon. A közkönyvtárak a régi olvasókörök alapján jöttek létre, jogi szabályozásukra először 1955-ben került sor. Rendelet mondta ki, hogy az országot 30 könyvtári körzetre osztják, és minden közösségnek – csekély mértékű állami támogatás mellett – könyvtári szolgáltatást kell nyújtania. A közkönyvtárak az utóbbi években jelentős fejlődésnek indultak, korszerű elhelyezést és felszerelést kaptak. A legnagyobb közkönyvtár a Borgarbókasafn, a Reykjavíki Városi Könyvtár, amelyet 1923-ban nyitottak meg, hat fiókkönyvtárat és egy mozgókönyvtárat működtet.

A Nemzeti és Egyetemi Könyvtár a régi izlandi anyagok digitalizálásával és az interneten elérhetővé tételével tette le a Nemzeti Elektronikus Könyvtár alapjait. Az ország bármely lakosa bármely számítógépről elérheti a könyvtárak központi katalógusát, és az országos licencszerződésekkel megvett elektronikus forrásokat. Ez a világon egyedülálló lehetőség azt jelenti, hogy az emberek még akkor is hozzáférhetnek a tudományos információk gazdag tárházához, ha nem kötődnek sem egyetemhez, sem kutatóintézethez. [12]

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PRUSINSZKI ISTVÁN

RÉSZLET AZ ELTE BTK INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS BA SZAK
HALLGATÓJAKÉNT KÉSZÍTETT CSOPORTMUNKÁBÓL

 

HIVATKOZÁSOK

[1] JOHNSON, Michelle: Investigating the Icelandic Book Flood: A Q&A with Alda Sigmundsdóttir. Elérhető: http://www.worldliteraturetoday.org/investigating-icelandic-book-flood-qa-alda-sigmundsdottir [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[2] Who Knew – Literacy and Reading Habits. Elérhető: https://www.lrs.org/ [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[3] GOLDSMITH, Rosie: Iceland – Where one in 10 people will publish a book. Elérhető: http://www.bbc.com/news/magazine-24399599 [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[4] JOHNSON, Michelle: Investigating the Icelandic Book Flood: A Q&A with Alda Sigmundsdóttir. Elérhető: http://www.worldliteraturetoday.org/investigating-icelandic-book-flood-qa-alda-sigmundsdottir [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[5] Elérhető: http://bokmenntahatid.is/previous-festivals/english/ [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[6] Elérhető: http://bokmenntaborgin.is/en/ [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[7] Iceland: books and Björks. Elérhető: http://www.mhpbooks.com/iceland-books-and-bjorks/ [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[8] The Adult Reading History Questionnaire (ARHQ) in Icelandic: Psychometric Properties and Factor Structure. In: Journal of Learning Disabilities Vol. 47(6). (2014) p. 532–542. Elérhető: http://www.academia.edu/18596400/The_Adult_Reading_History_Questionnaire_ARHQ_in_Icelandic_Psychometric_Properties_and_Factor_Structure [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[9] Elérhető: http://www.ccsu.edu/wmln/rank.html [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[10] Elérhető: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-846_hu.htm [Letöltés ideje: 2016. április 24.]

[11] HANNESDÓTTIR, Sigrún Klara: Library development in the electronic environment: Iceland 2005. In: IFLA Journal, 31. köt. 2. sz. 2005. p. 151–161.

[12] HANNESDÓTTIR, Sigrún Klara: Library development in the electronic environment: Iceland 2005. In: IFLA Journal, 31. köt. 2. sz. 2005. p. 151–161.

Címkék: Könyvtár–információ

süti beállítások módosítása