Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202106.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.08.31. 11:54

JÚNIUS 4. – MENETREND A TOLBUHIN UTCÁBAN

20140604_illusztracio.jpg

Délelőtt Martonvásáron a Tolbuhin utcában (!) szálltam fel a pesti buszra. Szerencsére nem a kint maradt 1987-es menetrend szerint (nem) érkezett...

De ki volt Tolbuhin? „Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894–1949) szovjet marsall. Szolgált a cári hadseregben. 1918-ban csatlakozott a Vörös Hadsereghez, és végigharcolta a polgárháborút. A második világháborúban előbb a krími front parancsnoka (1941–42), majd az 57. hadsereg vezetője a sztálingrádi csatában (1942–43). 1943–45 között frontparancsnok. 1943-ban a Donyec-medence több jelentős városát is visszafoglalta a németektől, majd Jerjomenkoval együttműködve felszabadította a Krím-félszigetet. 1944 májusától a 3. ukrán front vezetője, ezúttal Malinovszkij fegyvertársa, a iasi-kisinyovi nagy győzelmet követően mindketten megkapták a marsallbotot. Ezután Tito partizánjaival együttműködve részt vett a belgrádi hadműveletben. Csapatait ezt követően Magyarországra rendelték, ahol azok főszerepet játszottak Budapest bevételében és a balatoni csatában. A háború után a délkelet-európai szovjet erők, később a Kaukázusontúli Katonai Körzet parancsnoka volt” – írja a Ki kicsoda.

 

JÚNIUS 12. – MÉG NAGYOBB A NYOMOR

Tavaly 87 510 forint volt a létminimum összege, ennyi pénz kellett egy felnőttnek a létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére – közölte a KSH-ra hivatkozva a Világgazdaság. Két aktív korú felnőttnek egy gyermekkel már 210 024 forintra volt szüksége a minimális igények biztosítására, a nyugdíjasoknak 78 759 forintra. A létminimumhoz 134 ezer forintos bruttó fizetésre volt szükség. A minimálbér bruttó összege 98 ezer forint volt, ebből 64 190 forintot vihettek haza. Nyolc órás közmunkáért nettó 47 ezer forint járt, a szociális segély összege 22 800 forint. Eközben egyre nagyobb a nyomor, még a munkavállalók negyedének keresete sem éri el a létminimumot – írja a Népszava.

 

JÚNIUS 13. – MAGYARORSZÁG NAPJAINKBAN

20140613_illusztracio.jpg

 

JÚNIUS 15. – EGYENESEN TOVÁBB

– Elnézést, ez a busz elkanyarodik? – fordult hozzám egy termetes asszonyság a 181-esen.
– Hát előbb-utóbb valamerre nyilván kanyarodik majd – válaszoltam informatívan.– Miért, hová szeretne menni, az Aszódi vagy a Távíró utca felé?
– Egyenesen – hangzott az értelmes felelet, miközben a busz élesen jobbra fordult.
– Egyenesen a…?
– Hát tovább.
Ez nem komplett, mondom magamban.
– Nézze, ha úgy vesszük, az út végén végül mindenki egyenesbe kerül – vetettem oda a napi bölcsességet, és leszálltam a következő megállónál.

 

JÚNIUS 28. – ELHUNYT HEGYI IMRE

20140628_illusztracio.jpg

Nyolcvankét éves korában elhunyt Hegyi Imre karnagy, újságíró, riporter. Építészhallgatóként az alakuló Állami Népi Együttesbe került, hivatásos énekes volt, majd betanító karnagy harmincöt éven át. Pászti Miklóssal az első magyar profi oratórium-énekkart szervezte meg. A Magyar Rádióban tényfeltáró, oknyomozó dokumentumműsorokat készített 1965-től. Nevéhez fűződik a Névjegy című portréműsor és a Kovalik Mártával közösen készített Húszas Stúdió több ezer, egyórás műsora, a magyar dokumentumműfaj kiemelkedő alkotásai, mint például a Kék vér kutyabőr és a Vállalom. A Józsefváros című lap szerkesztője 1995-től volt. Az Állami Népi Együttes, a Magyar Rádió és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagja. Munkásságát egyebek mellett SZOT-díjjal, Pour l’Ensemble-díjjal, Magyar Rádiózásért díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal és többször Tolerancia-díjjal jutalmazták, megkapta a Magyar Rádió nívódíját és a MÚOSZ Aranytoll díját is. Hegyi Imrét a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. saját halottjának tekinti. A Fortepanon elérhető fotón Kovalik Márta szerkesztő és Hegyi Imre riporter a Magyar Rádió VIII. stúdiójában 1980-ban.

 

JÚLIUS 12. – PÁLOS CÍMER A REFORMÁTUS TEMPLOMON

20140712_illusztracio.JPGPilismarót református egyháza 1560 és 1590 között alakult meg, amikor is templomot emeltek a falu közepén lévő dombtetőn. A főutcáról kétszáz lépcső vezet a templomig, amelynek kőkeretes kapuját a pálos rend címere díszíti, míg a bejárat feletti évszám az 1686-os átépítésre utal. A maróti földbirtokot 1493-ban II. Ulászló adományozta a pálosoknak, és a falu közel háromszáz évig, a rend 1786-os feloszlatásáig a szerzetesi közösség tulajdonában maradt. Ezt követően, több évtizedes bujkálás és nélkülözés után szerveződött újjá a református gyülekezet. A Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt templomot 1820-ban Feigler Ferenc építőmester tervei szerint klasszicista stílusban átalakították, húsz méter magas tornya 1921-ben épült újjá egy tűzvész után.

 

JÚLIUS 30. – BABITS MIHÁLY NYARALÓJÁNÁL

20140730_illusztracio.jpg

Esztergomban található Babits Mihály (1883–1941) egykori nyaralója, emlékfalán kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírásaival. Babits közel 60 műve született a présházból átalakított előhegyi villában, amelyet 1924-ben vett meg, és egészen haláláig itt töltötte a nyarakat feleségével, Török Sophie-val.

 

AUGUSZTUS 1. – VÉRADÁS A KAROLINA ÚTON

20140801_illusztracio.jpg

Ma délután – életemben másodszor – véradáson voltam az Országos Vérellátó Szolgálat Karolina úti központjában. Kértem véradó igazolványt, a „nemes cselekedet” honoráriuma pedig egy 500 Ft-os étkezési utalvány. Évente legfeljebb ötször lehet vért adni, és két teljes véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie.

 

AUGUSZTUS 13. – ÚJ DIMENZIÓ A FOTÓZÁSBAN

20140813_illusztracio.jpgPontosan négy évet és húszezer fotót bírt ki az eddigi fényképezőgépem, és ahhoz képest, hogy a Nikon Coolpix L21 akkor a legolcsóbb kompakt gép volt, bőven kihoztam belőle a maximumot, sőt időnként még annál is többet… Most elérkezett az idő a váltásra.

Nagypapámtól kaptam 50 ezer forintos keretet, amiből három héttel ezelőtt a WestEnd Media Marktban vettem egy Sony DSC-H300 típusú gépet, de szinte azonnal bekrepált. Nem tudtam három napon belül visszavinni, így már csak javításra vették vissza. Két hetet kellett várnom az üzenetre, miszerint a fényképezőgép javíthatatlan, de kicserélik. Persze ugyanilyen típusúból addigra már nem maradt, így visszaadták a pénzt... Végül a Mammutban gond nélkül sikerült beszereznem, ráadásul kevesebb adminisztrációval, normális eladók közreműködésével. Sőt – legnagyobb meglepetésemre – pontosan ötezer forinttal, azaz 10%-kal olcsóbban! Mint megtudtam, az egyes Media Marktok árai eltér(het)nek egymástól, erre eddig nem is gondoltam. Lényeg, hogy tulajdonképpen nem is jártam rosszul!...

Ezzel egy „kicsit” jobb élmény lesz a fotózás, mint az eddigi kompakt géppel, amit a mai napon végleg nyugdíjba küldök. Fotós soha nem leszek, de „egyre jobban fotózó ember” egészen biztosan...

Címkék: Kaleidoszkóp

ELOLTHATATLAN TÜZEK

Prusi 2014.08.27. 18:35

Világszerte egyre nagyobb területeket veszélyeztetnek a föld alatti szénbányákban parázsló tüzek, amelyek megfékezése még napjainkban is szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a szakembereket. A gyakorlatilag elolthatatlan szénmezők – az értékes erőforrások elvesztésén túl – felbecsülhetetlen mértékű környezetszennyezéssel fenyegetnek.

20140827_illusztracio_1.jpg

Címkék: Tiltott Zóna

BUDAPESTI FORGÁCSOK XIV.

Prusi 2014.08.26. 20:55

CSINN-BUMM CIRKUSZ – A RÁDIÓFELVÉTEL „TITKAI”

bp_forgacs_20140827.jpgAz ötvenes évek vasárnap délelőttjeinek egyik vidám eseménye a heti rendszerességgel jelentkező Csinn-bumm Cirkusz közvetítése volt, amely a rádióból szólt. Ilyenkor a fiatalság apraja-nagyja – gyakran a szülő is – lekucorodott a világvevő (vagy a néprádió – ismeri-e még valaki ezt a különleges készüléket?) elé, és harsány nevetéssel honorálta az egyik főszereplő, Bilicsi Tivadar cirkuszi hahotáját. Most nem a Cirkusz ismert szereplőiről és a rádió által közvetített előadás hangulatáról szeretnék írni, hanem az esemény hátteréről, melynek egyik résztvevője lehettem.

Osztályfőnök nénink – mi olyan 8-9 évesek lehettünk – bejelentette, hogy a héten az egész osztály ellátogat a Magyar Rádióba (iskolánk nem volt messze a céltól), és megnézzük a Csinn-bumm Cirkuszt. Ez a program nagyszerűnek ígérkezett, izgult is mindenki, mert – természetesen – sem a Rádióban nem voltunk, sem az előadást nem láttuk még, csak hallgattuk. Mivel kisdobosok (?) voltunk, felkötöttük a kék nyakkendőt, sötétkék rövidnadrágot húztunk (szerencsére jó idő volt), és az egész osztály fantasztikus rendben, halkan masírozott keresztül az egyik Múzeum körúti átjáróházon (ld. Budapesti forgácsok VI.), majd a Múzeum körúton, és végül a Bródy Sándor utcán egészen a Rádióhoz. (A „rendben és halkan masírozás”-t elősegítette a komoly figyelmeztetés, hogy ti. aki rossz lesz, azonnal hazamegy, semmi cirkusz.)

A rádiós bejárati szertartás a szigorú fegyveres őrség láttán lelohasztotta legkisebb kihágási kezdeményt is, olyanok lettünk, mint az angyalok. Átszellemült arccal vonultunk az ismeretlen (és talán egy kicsit fenyegető) környezetben, de végül elértünk egy tornaterem nagyságú, vastribünös emelvényekkel teli – ahogy kifüleltük – „stúdióba”, és elhelyezkedtünk izgulva. Vajon milyen lesz egy igazi Csinn-bumm Cirkusz, nézve, látva az ismert szereplőkkel?

A „porond” üres térsége mikrofonállvány-erdővel volt tele, felettünk is lógtak a vezetékek – alig bírtuk ki csendben, osztályfőnök nénink szigorú emlékeztető pillantásaival kísérve.

Egyszer csak előttünk a magasban kigyulladt, majd kialudt egy nagy villanytábla, és egy fiatal bácsi elénk állva felmutatott: „Látjátok?” „Igeeen!” „Ha elkezdjük az előadást, és kigyullad a tábla fénye, tapsoltok, igen?” „Igeeen!” Arra nem emlékszem, hogy nevetni kellett-e.

És aztán elkezdődött az előadás. Sajnos a szereplők hétköznapi ruhában voltak, papírról olvasták a szövegüket, és semmiféle cirkusz nem lett. Mi tapsoltunk, amikor kellett, nevettünk is – de valahogy a rádiót hallgatva más élményt jelentett az előadás.

Így ismerkedtünk meg egy rádiófelvétel hátterével. Egy tapasztalattal okosabbak lettünk 9 éves korunkra.

Címkék: Nagybátyám írásai

A ROPPANT NAGY HÁZ VILÁGHÍRŰ SAKKOZÓI

Prusi 2014.08.25. 16:45

Megépítésekor a lipótvárosi Wurm-udvar a város legnagyobb bérháza volt. A mai Apáczai Csere János utca 15. számú hatalmas klasszicista épület alapozását 1814-ben ifj. Zitterbarth Mátyás elképzelései szerint kezdték el, de a második emeletet már Pollack Mihály tervei alapján fejezték be 1821 telén.

20140825_illusztracio_1.jpg

A WURM-UDVARBÓL LETT DOROTTYA-PALOTA NAPJAINKBAN.
FORRÁS: FANINFO.HU

Címkék: História Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása