A két kőszobor 1894 óta őrzi a belvárosi Kossuth Lajos utca 14–16. számú lakóház bejáratát, egyben az első tulajdonos, Wagner János (1813–1904) építész munkásságának emlékét. A kapu felett, az első emeleti ablakok között látható angyalkák egyike tervrajzot ábrázoló táblát, társa a mérnöki pontosságot szimbolizáló vonalzót és körzőt tart a kezében.
Wagner János hajdanán e két alakot használta fel arra, hogy ország-világgal tudassa foglalkozásának fél évszázados jubileumát. Ha a jeles építési vállalkozó még élne, minden bizonnyal megdöbbenve méregetné egykori otthonának üzletportálokkal elcsúfított földszinti homlokzatát.
A XIX. század második felében középületek tervezésével ismertté vált mérnök Berlinben és Bécsben végezte iskoláit. Nagyrészt mások terveinek kivitelezésében működött közre, de saját elképzelései szerint is emeltek épületeket, többek között 1866-ban az első lóvasút végállomását a mai Váci út 201. szám alatt, 1868-ban pedig az ELTE Vegytani Intézetének épületeit a Múzeum körút és a Puskin utca között. Wagner családja részére két házat is építtetett: a Múzeum körút 9. szám alatti lakóházat, illetve a Kossuth Lajos utcai négyemeletes bérpalotát.
E ház homlokzatának legfelső traktusát – az első tatarozáskor készült felvételek tanúsága szerint – a két világháború között még a família vezetéknevének kőbe faragott kezdőbetűje foglalta el, jobb és bal oldalán egy-egy szárnyas oroszlán szobrával. Egészen az 1991-es felújításig díszítették a palota oromzatát, amikor leszerelték őket. Maguk a lakók sem tudják, megvannak-e még egyáltalán, avval azonban mindenki egyetért, hogy a szobrok elszállítását semmi nem indokolta. Előkelő helyen ékesítették a több mint százéves, patinás lakóház oromzatát.
PRUSINSZKI ISTVÁN
EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 12-I SZÁMÁBAN
