Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

A SÍRKŐ, A SZOBOR ÉS A NAPÓRA

Prusi 2015.04.25. 09:52

Az Úri utca 19. számú ház kapuján idegennek bejutni nem egyszerű feladat. Szokatlan látvány tárul szeme elé annak, aki mégis részesülhet ebben a kiváltságban, és beléphet az ormótlan barna fakapun. A kis udvaron, az egyik földszinti ablak alatt egy elmosódott feliratú síremlék és egy férfi mellszobra bújik meg, fölöttük pedig erősen megkopott napóra díszíti a fehérre meszelt emeleti falat.

20150425_illusztracio.jpg

A sírkövön nagy nehezen még ma is kibetűzhető a belevésett név: Lenkey Izabella. De vajon ki volt ő, és van-e valamilyen kapcsolat a sírkő, a szobor és a napóra között? Egy biztos: a három műalkotás több mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet a ház legrégebbi lakója, Borsos Béláné nemrég személyesen mesélt el.

– Dédapám, Lenkey Lajos császári-királyi kapitány 1829-ben vette meg az épületet, amely egészen az államosításig a leszármazottjai, vagyis az én felmenőim tulajdonát képezte – idézi fel a hölgy. – Lenkey Lajos leányának, Izabellának a sírköve áll ma is az udvaron. Ő huszonkét évig lakott itt, és másfél évszázada, 1850-ben halt meg.

A sírkőre vésett feliratot vőlegénye, Nemegyei Félix írta, aki a szabadságharc után Amerikába emigrált. Ma már sajnos alig lehet kibetűzni a szöveget: „Kettő volt, amiért lángoltál tiszta szívedben, / A szeretett haza és jó fia, hű jegyesed, / Vész sújtotta amazt, ez karddal férfikezében / Vesztett harca után számkivetve bolyong. / Ennyi csapás sok volt lelkednek az elviselésre / S áldozati közt most téged is siratunk.”

Lenkey Izabella halála után a ház a másik lány, Emma, majd az ő utódainak kezébe került. A leszármazottak egyike Ney Béla építész: az ő mellszobra látható a sírkő bal oldalán. A napóra szintén a família egyik régi ereklyéje. 1934-ben készült – olvashatjuk le róla –, és a felvidéki Csejte várát ábrázolja (helyesebben ábrázolta egykor), ahová családi kötelékek fűzték a Lenkey-utódokat. Fél évszázada bizonyára még a napóra alatti, mára elmosódott versecskét is el lehetett olvasni: „Napfény és derű óráit / Mérve idézem / Kedves Csejtének / Hajdani szép idejét.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁRCIUS 30-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

MAGYAR ALKIMISTÁK

Prusi 2015.04.22. 18:35

A régi krónikák tanúsága szerint egykor Magyarországon is számos tekintélyes alkimista tevékenykedett, s több híres uralkodó, egyházi méltóság és polihisztor is érdeklődött az arany előállítását, valamint az örök fiatalságot ígérő titkos tudás iránt. Zsigmond király hitvesét, Cillei Borbálát egyenesen „alkimista királyénak” titulálták, míg az egyik legjelentősebb alkimista könyvtárat Bercsényi Miklós kuruc generális birtokolta. Az ősi tudomány I. Ferenc császárt is élénken foglalkoztatta, pedig felesége, Mária Terézia kíméletlenül üldözte a „mágikus mesterkedés” gyakorlóit.

20150422_illusztracio_1.jpg

Címkék: Misztikus Zóna

süti beállítások módosítása