Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

HUSZONÖT ÉVES A VILÁGHÁLÓ

Prusi 2014.03.13. 20:25

Hármas kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát, és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web – írja a Népszava.

20140313_illusztracio.jpg

A „www” atyjának tekintett Tim Berners-Lee számítógép-tudós, az Európai Nukleáris Kutatási Intézet (CERN) munkatársa éppen ma negyedszázada írta meg javaslatát, amelynek célja eredetileg a CERN és a különböző tudományos intézetek közötti hatékonyabb kommunikációs rendszer kialakítása volt egy keresőprogram és úgynevezett „hiperlinkek” segítségével. Hasonló jellegű törekvések voltak már a 60-as évektől az Egyesült Államokban, s bár ezek – mint például az Arpanet (Advanced Research Projects Agency Network) – elsősorban katonai célú programok voltak, de a számítógép-rendszerek e hálózatának elve segítette az internet megvalósulását. Másfél évvel később, 1990. decemberében Berners-Lee már elkészítette saját honlapját, 1991. augusztus 6-án pedig első ízben vált nyilvánossá a World Wide Web az alt.hypertext sajtócsoportnál közzétett üzenetében, amelyben hangsúlyozta: a terv célja, hogy lehetővé tegye mindenki számára bármilyen információhoz való hozzájutást, bárhol is él a világban.

Az események innentől kezdve felgyorsultak. Berners-Lee, aki egyesíteni akarta a szabad számítógép-hálózatokat a világkeresővel, meggyőzte a CERN szakembereit, hogy olyan technológiát és olyan ingyenes programkódot dolgozzanak ki, amelynek révén bárki a világháló felhasználójává válhat. 1993. április 30-án készült el az egyetemes hozzáférési kód, megkezdődött az emberiség internet-korszaka. Beteljesült Arthur C. Clarke jóslata: a 2001: Űrodüsszeia világhírű írója még 1970-ben azt írta, hogy „műholdak fogják a világ felhalmozott tudását az emberek keze ügyébe adni egy olyan konzol segítésével, amely a fénymásoló, a telefon, a televízió és egy kis számítógép funkcióit kombinálva lehetővé teszi az adatvitelt bárhol a Földön”. Hamarosan megszülettek az óriásszerverek, és rajtuk a végtelen adatbázisok, amelyekkel ma már a világ egyetlen könyvtára sem vetekedhet.

A világhálót kezdettől fogva vegyesen ítélték meg: miközben milliárdok számára vált nélkülözhetetlen eszközzé a világ dolgairól való tájékozódásban (a sajtó gyökeres átalakulása külön történet) a munkában, a tanulásban, a tudományos kutatásban, majd – az ezredforduló körül megszülető közösségi portálok révén – egyre inkább a mindennapi kapcsolatokban is, nemhogy csökkentek volna, hanem erősödtek azok a félelmek, mely szerint általa megszűnik az ember magánszférájának védelme, kiszolgáltatott lesz egyfajta orwelli „Nagy Testvérnek”, hiszen a kommunikáció korlátlan lehetőségeinek eufóriájában önkéntelenül legbelsőbb titkait is kiadja a nyilvánosságnak, még külön ellenőrizni, „lehallgatni” sem kell senkit. Nehéz ezt a félelmet elhessegetni, miként azt is, hogy mint minden jó és hasznos találmányt, a világhálót is lehet emberellenes célokra használni – gondoljunk csak az interneten szervezkedő terroristákra és más szélsőséges elemekre – de a nemes célokért, jó ügyekért munkálkodó emberek is megtalálják egymást, távolságtól, és más gátló tényezőktől függetlenül.

Megoszthatják egymással tapasztalataikat, tudásaikat, élményeiket, és egymás megismerése a legjobb eszköz a megértés, a tolerancia erősödésére. Eddig nem látott lehetőséget teremtett a civil társadalmaknak is az önszerveződésre, amellyel, mint valódi „közvéleménnyel”, egyre inkább számolniuk kell mindenütt a politikai osztályoknak. A negatív gondolkodásúak ugyan felróják neki, hogy rengeteg hazugság kap nyilvánosságot, sokan csupán szerepet játszanak a hálón, de az is igaz, hogy minden hazugság könnyebben és gyorsabban le is lepleződik.

Az amerikai Pew Research Center adatai szerint ma mintegy 2,7 milliárd ember használja a világhálót, és mintegy 919 millió internetes portál várja látogatóit. A korábban tévéőrülteknek tartott amerikaiak 54%-a ma úgy vélekedik, hogy nehezen bírná ki internet nélkül, a tévét már csak 34% tartja élete részének.

És ki tudja, mit hoz a jövő? Marc Weber, a kaliforniai Mountain View-ban, a világ technológiai fővárosában működő internetmúzeum igazgatója szerint „a világháló még csak félig épült ki”. Így vélekedett a 2004 óta „Sir” címet viselő Tim Berners-Lee is, aki az Independentben megjelent interjúban reményét fejezte ki, hogy a jövőben az egész világ hozzáférhet a világhálóhoz, amely így beteljesítheti hivatását: erősíti az emberek tudását, méltóságát és szabadságát.

GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁBAN

Címkék: Retrospektív Könyvtár–információ

süti beállítások módosítása