Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg kerületi lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

KIRÁNDULÁS A VÁLLUSI PÁLOS KOLOSTOR ROMJAIHOZ

Prusi 2019.07.26. 18:35

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Címkék: História Hazai tájakon

ARANYHÍD A MAGYAR TENGER FELETT

Prusi 2019.07.25. 17:38

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: História Retrospektív Hazai tájakon

ŐSBUDA FELTÉTELEZETT ROMJAINÁL

Prusi 2019.07.07. 06:47

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók. Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett, megsemmisített pilisi városát, egyben a magyar kultúra és az állam bölcsőjét is jelenti. Egyesek kutatják, mások tudni vélik hollétét, a történelemtudomány viszont kritikus Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Noha az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá.

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria – amely azonos az ősi Buda városával – valahol Budapesttől északnyugatra vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában, a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait. Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, amit a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival azonosított. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően. Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni, és várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt, temetkezési helyet feltételez a helyszínen, amely 1256-ig a magyar királyság székhelye lehetett. Meglátása szerint Árpád fejedelem nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt.

Sicambria feltételezett romjainak egyik helyszíne, a Nagy-Kevélytől keletre található, 274 méter magas Monalovac Üröm Sadove városrésze felől vagy Budakalászról a zöld turistajelzésen közelíthető meg. Az erdészeti sorompótól meredek ösvény vezet a hegytetőre, ahol meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított, ritkásabb fenyőerdős területen néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek és kétségtelenül valamikor, valamilyen céllal emberkéz által összehordott kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az idetévedt kirándulóknak. A Monalovac tetején – egyértelműen a közelmúltban – még egy kövekből kirakott „zarándokhelyet” is kialakítottak. Bár a „budakalászi Ősbuda” helyszíne inkább egy felhagyott kőbányának tűnik, mintsem királyi vár vagy város maradványának, érdemes körülnézni a területen: egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

Címkék: História Misztikus Zóna Hazai tájakon