Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

  

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202002.jpg

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.11.30. 20:48

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

 

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

20190912_illusztracio.JPG

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

 

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

 

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

20191002_illusztracio.jpg

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

 

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

 

OKTÓBER 27. – ŐSZI KIRÁNDULÁS A CSÉVHARASZTI BORÓKÁSBAN

20191017_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

 

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

 

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

 

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

 

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

Címkék: kaleidoszkóp