Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.05.31. 18:25

MÁRCIUS 7. – INTERJÚ AZ ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓSSAL

20170307_illusztracio.jpg

Régi álmom valósult meg tegnap délután, amikor – az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként – interjút készíthettem Farkas Bertalan tábornok úrral. Hosszas tervezgetés és lelkes, kalandos önálló szervezés előzte meg a – végül közel egyórásra kerekedett – négyszemközti beszélgetést szakdolgozatom témája, az információk hitelességének mérlegelése kapcsán. Mivel az interjút egyetemi hallgatóként készítettem, a szakdolgozat védéséig munkaanyagnak számít, így most még nem árulhatok el részleteket. De „a csillagok állása szerint” nem hétköznapi személyiséggel – konkrétan milliók példaképével –, nem hétköznapi helyszínen készített interjú, nem hétköznapi kérdésekkel és válaszokkal – csak jót jelenthet! Tábornok úrról dolgozószobájában, a „C/II”-ben készítettem fotót, a festményt Agárdy Gábortól kapta ajándékba. Eddig alig több mint 560 ember járt a világűrben a 7,5 milliárdból… Farkas Bertalan 1980-as űrutazásával Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

 

MÁRCIUS 23. – EUROPARKBÓL SHOPMARK

A januári üzemeltetőváltás után hamarosan a nevét is megváltoztatja az Europark Bevásárlóközpont, és már elkészültek az épület felújításának koncepciótervei is. A jövőben várhatóan Shopmark néven működik tovább Budapest egyik első „harmadik generációs” bevásárlóközpontja. Ebben a tanulmányban bővebben lehet olvasni a „bevásárlóközpont-generációkról” az ezredfordulóig, már ez is történelem.

 

MÁRCIUS 29. – BIZTATÓ JÖVŐKÉP

Mától kapható az újságárusoknál Az Autó című szaklap legfrissebb, 2017/4. száma. Ettől a számtól kezdve az olvasószerkesztői–korrektori feladatokat látom el a lapnál, az idén havilappá avanzsált Retro Mobilhoz hasonlóan, ahol már az elmúlt évben belekóstolhattam az autós szakújságírás – azon belül is a műszaki helyesírás – rejtelmeibe. Ezzel párhuzamosan továbbra is munkám és hivatásom fontos részét képezi a Kispest újság és időszaki mellékleteinek szerkesztése, ameddig csak bizalmat és lehetőséget kapok rá. S bár furcsán hangzik, de én vagyok a hazai nyomtatott újságírás „legfiatalabb utolsó mohikánja”. Én még alapvetően print újságírást tanultam az ezredfordulón; soha nem is tudtam, nem is fogom tudni igazán szeretni a nem kézbe fogható, nem lapozható produktumot. Ha viszont végleg „kifut” a print sajtó – amit persze még mindig nem kell temetni –, a szerkesztői munkákban megszerzett tapasztalatokat egy kapcsolódó szakterületen, az információtudományban szeretném majd kamatoztatni. Remélem, addig azért még sok „hagyományos” lapzártám lesz!

 

ÁPRILIS 2. – HOGYAN ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT?

Az immár fél éve tartó, rendkívül sokrétű anyaggyűjtés során derült ki számomra, hogy a szakdolgozati témámmal „nemes egyszerűséggel” a világ legkeményebb fájába vágtam a fejszémet, s csupán az „ízelítő ízelítőjét” tudom majd nyújtani, de bizonnyal sokan voltak ezzel így, akik valóban komolyan gondolták az első komoly tudományos munkájukat. Miután olvastam az alapműnek számító „Hogyan írjunk szakdolgozatot?” Umberto Ecotól, megnyugodtam: „Ha kedvvel írják a szakdolgozatot, akkor később bizonyosan folytatni akarják. Miközben az ember a szakdolgozatot írja, általában csak arra a pillanatra gondol, amikor elkészül vele: az utána következő szabadságról álmodozik. Ha azonban jól végezte a munkáját, gyakran előfordul, hogy fellobban benne a munkaszenvedély. Olyankor el akarunk mélyedni minden olyan gondolatban, amely fölött átsiklottunk, nyomon akarjuk követni azokat a gondolatokat is, amelyek felmerültek ugyan, de el kellett vetnünk őket, újabb könyveket akarunk olvasni, tanulmányokat akarunk írni.” Így is lesz, és ezt nem most borítékoltam!

 

ÁPRILIS 7. – ELŐADÁS MAGYAR X-AKTÁKRÓL

20170407_illusztracio.jpg

A magyar rendőrség és honvédség X-aktáiról tartottam előadást a Meridián Csoport és a Magyar Ufókutatási Klub alapító tagjaként a kispesti Üllői úti könyvtárban. Az előadásról a Kispest TV készített riportot, amely erre a linkre kattintva megtekinthető.

 

ÁPRILIS 14. – TAVASZ A SÓSTÓI TELKEN

20170414_illusztracio.jpg

Számomra a húsvéti hosszú hétvége három napja munkával telik majd, de a mai napot kivettem szabadnapnak, és édesapámmal meglátogattuk nagypapámat Nyíregyházán. A délelőttöt a sóstói telken töltöttük, ahol hamisítatlan tavaszi hangulat fogadta a három Prusit.

 

ÁPRILIS 18. – ÚJSZERŰSÉG ÉS AKTUALITÁS

Ma hajnalban kitettem a pontot a 99 207 karakteres szakdolgozatom végére. Pontosan fél év és egy hét telt el a szakdolgozati címbejelentéstől a lezárásig, és komolyan vettem a munkát. Az „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címet viselő dolgozat nem csupán könyvtár- és információtudományi szempontból érdekes és – nyugodtan mondhatom – egyedülálló munka, hanem újságírói szempontból is a jelenleg elérhető maximumot hozta ki belőlem: az újszerű megközelítés felrobban az aktualitástól. Sikeres védést követően a teljes szakdolgozatot elektronikusan elérhetővé teszem, addig szerzői jogi okokból egyetemi munkaanyagnak számít. Utána fogom tudni igazolni, betartottam az ígéretemet: jóval több lett mint „egyszerű” szakdolgozat.

 

ÁPRILIS 30. – MEGÚJULT A NÉPSZAVA

Végre jut időm olvasni – ráadásul az unokatestvéremtől kapott fotel igen kényelmes –, bepótolom a negyedéves elmaradást Magyar Narancsból, 168 Órából és Hócipőből. Határozottan jót tett a nyomtatott Népszavának a „vérfrissítés”, természetesen az első megújult szám fejlécében azonnal észrevettem egy tipográfiai hibát…

 

MÁJUS 11. – KULTURÁLT KÖZLEKEDÉS?

Hajnalban a sztrádán látom kiírva, napközben vonaton és buszon is hallom: ma van a közlekedési kultúra napja. Miközben a roggyant KÖKI átjárójából nézem a szakadt szovjet metrószerelvényeket, azon gondolkodom, az „ünnepléshez” előbb nem a kulturált közlekedés feltételeit kellene megteremteni?...

 

MÁJUS 21. – ROBBANÁS A HATÁR ÚTON

Iszonyatos csattanásra figyeltünk fel, miután tegnap késő este megérkeztünk a Határ úti metróállomásra: mint kiderült, a lövéshez hasonló robajt egy lezuhanó armatúra okozta a feljáró szemközti oldalán. A fehér csíknál unottan várakozó ellenőrök egyike odalépett a földön heverő, széttört lámpatesthez, nemes egyszerűséggel arrébb rúgta a maradványokat, majd visszaállt a helyére. Ezután mentem oda hozzájuk megkérdezni, hogyan történhetett ilyen, mire azt a választ kaptam, hogy „nyilván az erős huzat tépte le a lámpát”. „Örülhetünk, hogy nem esett valakinek a fejére, mert akkor az biztosan ottmarad” – csóváltam a fejem. „Hát ez benne van a pakliban” – búcsúzott el kedélyesen az egyik ellenőr. Ezentúl csak munkavédelmi sisakban, életbiztosítási szerződéssel szállok fel a hármas metrónak nevezett ipari hulladékra.

Címkék: Kaleidoszkóp

süti beállítások módosítása