Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

AZ ELFELEJTETT TENGERPART

Prusi 2014.06.28. 16:58

A világon egyetlen határainkon túli terület létezik, ahol a magyar állampolgárok az itthonihoz hasonló kiváltságokat élvezhetnek. Csak éppen alig néhányan tudnak róla. Egy több mint 80 évvel ezelőtt kötött szerződés alapján a Norvégiától északra található Spitzbergákon a mai napig ingyen hajózhatunk, halászhatunk, vadászhatunk, hírközlési állomásokat alapíthatunk, és kereskedelmi tevékenységet folytathatunk. Bizonyos értelemben tehát mégis van tengerpartunk, még ha hideg is arrafelé a víz, bikinis lányok helyett pedig legfeljebb jegesmedvékkel lubickolhatunk együtt. Viszont bárki nyithat lángosos bódét a parton, hogy igazán otthon érezhesse magát…

20140628_illusztracio_1.jpg

Címkék: Tiltott Zóna

AZ ARANYOZOTT KÉZ UTCÁJA

Prusi 2014.06.25. 08:53

A XIX. századi Pesten nem csekély megbecsülés jele volt, ha valamiről vagy valakiről utcát neveztek el, sőt e név gyökeret is tudott verni a környék lakóinak képzeletében és emlékezetében. Ekkoriban még gyakran megesett, hogy egy-egy szálloda, vendéglő, kávéház, fogadó vagy éppen csapszék vált utcanévadóvá hangzatos, feltűnő, vendégcsalogató cégére után.

20140625_illusztracio.jpgÍgy történt ez a mai Aranykéz utca esetében is. A pesti Belváros egyik legrövidebb házsorát ugyanis egy vendégfogadóról, egészen pontosan annak cégéréről nevezték el 1800 körül előbb Hande Gassénak, majd Goldene Hand Gassénak. A fogadónak – kis egyemeletes épülete a közeli Régi posta utca 9. számú ház helyén állt – legnagyobb nevezetessége az a kiálló vashorgon himbálózó, szőlőfürtöt tartó aranyozott fémkar volt, amelyet még az első tulajdonosok függesztettek fel közvetlenül az ivóba vezető ajtó fölé, s amely már messziről integetett hívogatóan, ha meg-megló-dította a dunai szél.

A fogadó az 1800-as évek első felében neves magyar színészek kedvelt vacsorázóhelye volt. Az utcáról nyíló söntésben sok víg éjszakát töltöttek el a közeli Rondellában felváltva fellépő magyar és német színtársulatok tagjai. Az Aranykézbe gyakran ellátogatott a pályakezdő Déryné, Katona József, valamint Kisfaludy Károly, akiről azt tartja a fáma, hogy egy ízben fogadásból leharapta egy borosüveg nyakát, majd acélfogaival megőrölte és lenyelte, s még csak rosszul sem lett tőle. Az 1840-es években – bohém költőtársaival együtt – nemegyszer tért be ide Petőfi Sándor, a forradalom kitörése után pedig az Egyenlőségi Klub fiatalsága tartotta itt összejöveteleit.

Ám ahogy teltek-múltak az évek, a fogadó rogyadozó épülete lassacskán harmad-osztályúvá süllyedt, s mivel egyre kevesebb hasznot hozott, 1914-ben elérte végzete: utolsó tulajdonosai lebontása mellett döntöttek. S bár a kis egyemeletes ház régen eltűnt a föld színéről, az erősen megkopott, legendás hírű cégérnek szerencsére nem veszett nyoma: a Kiscelli Múzeum tulajdonába került, és ma is megtekinthető.

A hajdani fogadó emlékét pedig még őrzi a rövid házsor időközben védetté nyilvánított neve, és az a bronztábla is, melyet 1975-ben avattak fel. Az 5. számú ház homlokzatán – a Pesti Színház vészkijárata mellett – szemmagasságban elhelyezett emléktáblán díszes kelyhet tartó gyűrűs kéz juttatja eszünkbe az eredeti cégért, alatta pedig az alábbi mondat olvasható: „Az Aranykéz utca mai nevét 1800 körül nyerte a Régiposta utca 9. szám alatti Aranykézhez címzett fogadóról.” A Belváros mai lakóit sajnos mindössze ennyi emlékezteti az egykori legendás, városszerte népszerű fogadóra.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁJUS 18-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása