Valljuk be: a több milliárd galaxis több milliárd csillagának megszámlálhatatlan bolygóján már a nagy számok törvénye alapján is kell lennie valahol értelmes életnek. Minél nagyobb szórásban vizsgálunk majd meg exobolygókat, annál valószínűbb, hogy rá is akadunk testvéreinkre. És ez mikor is következik el? Egyes szakértők szerint harminc éven belül…
Seth Shostak asztrofizikusból, a SETI munkatársából nem a vágyálma vagy a mániája beszél – egyszerű statisztikai számítást végzett valószínűségek és jelenlegi technológiai szintünk vizsgálóképessége alapján, és arra jutott, hogy ha a jelen tempóban folytatjuk az exobolygók feltérképezését, akkor a nagy számok törvénye alapján három évtizeden belül rábukkanunk az első intelligens civilizációra a miénken kívül. „Ezekkel a fajta kísérletekkel 24 éven belül megtaláljuk E. T.-t” – mondta Shostak a 2014. február 6-án megrendezett NASA Innovative Advanced Concepts szimpóziumon. – Az eddigi néhány ezer csillagrendszerhez képest, amely az elmúlt évek gyümölcse, addigra millió rendszert is megnézhetünk. Egymillió már az a szám, ahol találhatunk valamit.”
Shostak optimizmusa részben a NASA exobolygó-vadászának számító Kepler eredményeire támaszkodik, amely megmutatta, hogy saját galaxisunk, a Tejútrendszer szó szerint hemzseg az ún. lakhatósági zónában található bolygóktól, amelyek kellő méretűek, azaz potenciálisan képesek eltartani életet – olyan életet, amilyen mi ismerünk. „Körülbelül minden ötödik csillagnak van legalább egy olyan bolygója, amelyen az élet megjelenhet. Ez egy fantasztikusan magas százalék. Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban több tízmilliárd Föld-szerű bolygó található” – tette hozzá. Shostak kollégáival együtt úgy véli, ezen bolygók egy része nemcsak életnek, hanem intelligens életformáknak is otthont ad: olyan lényeknek, akik eljutottak arra a fejlettségi szintre, hogy elektromágneses jeleket küldjenek az űrbe, mint ahogy az emberi civilizáció is teszi immár hosszú évek óta, szünet nélkül. Ez a SETI nagy reménye is: ezért pásztázzák az égboltot, abban reménykedve, hogy egy napon olyan tudatosan konstruált jeleket fognak be, amelyeket egy idegen létforma alkotott meg.
De a tudomány persze nem kizárólag intelligens élet után kutat, egyszerű egysejtűek is megtennék ahhoz, hogy fenekestül felforduljon világképünk arról, hogyan is indult az élet a Földön, és hol is van a helyünk a világban. A pánspermia-elmélet szerint például az élet egy rendkívül gyakori jelenség az univerzumban, amely a legegyszerűbb formáiban utazik, és ahol lehetősége van, továbbfejlődik. Az idegenek észlelése azonban nemcsak hely, hanem idő kérdése is. A Földön a mikrobiális élet első bizonyítékai 3,8 milliárd évesek – ekkor maga a bolygó alig 700 millió éve létezett –, de mire a többsejtűség szintjét elérte a fejlődés, eltelt újabb 1,7 milliárd év. Az ember mindössze 200 ezer éve született meg, igazán technológiát használó fajjá pedig alig száz éve vált… Ráadásul egyes elméletek szerint minden kellően fejlett civilizáció a technikai haladásával egy idő után elkerülhetetlenül kipusztítja saját magát. (És mi tagadás, úgy néz ki, szép lassan mi is efelé haladunk, ahogy Stephen Hawking is rámutatott. Ha nem is egy nukleáris háború, akkor a környezetpusztítás által.) Azaz abban a pillanatban kell a jó hely felé fordítanunk kozmikus füleinket, amikor azok a jelek ideérnek. És így már igazán bonyolódnak a dolgok.
Shostak szerint három út vezet a célba: fejlett, intelligens civilizációt keresni akár nagy távolságokra is; egyszerűbb életet keresni a Naprendszer égitestjein, például a Marson vagy a Jupiter Europa nevű holdján; illetve közeli exobolygókon vizsgálódni mikrobiális élet nyomai után az olyan közeljövőben elkészülő felszereléssel, mint amilyen a NASA 8,8 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópja lesz, amit 2018-ban bocsátanak fel. Hogy melyik megközelítés nyer majd a versenyben, Shostak szerint előre nem látható, de abban biztos, hogy mindhárom területen hatalmas ugrásra számíthat a tudomány. „Úgy vélem, bármelyik megoldás lehet győztes, és a győzelemre a következő húsz évben lehet számítani.”
FORRÁS: GALAKTIKA.HU
