Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg


ŐSZI TÚRA A NAGY-KEVÉLYRE

Prusi 2018.11.18. 17:25

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

 

Címkék: természetjárás

BARANGOLÁS AZ ŐSBORÓKÁSBAN

Prusi 2018.11.12. 18:35

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

Címkék: természetjárás

KÖDFÁTYOLBAN AZ URAK ASZTALÁNÁL

Prusi 2018.11.11. 17:55

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

Címkék: természetjárás

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

Prusi 2018.11.10. 18:57

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Címkék: utazás természetjárás

ŐSZI SÉTA A CSÉVHARASZTI ERDŐBEN

Prusi 2018.10.16. 18:54

A Budapesttől 30 kilométerre, mintegy 10 ezer hektáron elterülő Pótharaszti-sétaerdőben a NEFAG Zrt. Monori Erdészete és a Pest Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban újította fel a turistaútvonalakat. A szabadon látogatható természetvédelmi terület a több mint százéves erdőőri lakkal, a mellette kialakított esőbeállóval és annak tűzrakó helyével, a pihenőpadokkal és erdei játszótérrel, valamint a három kapcsolódó, ismeretterjesztő táblákkal ellátott sétakörrel igazi erdei élményeket nyújt a látogatóknak. Az alföldi sétaerdő bemutatja a helyi élővilágot, az itt megfordult híres embereket és irodalmi alkotásaikat, az ország első természetvédelmi emlékeit és a manapság romantikus homályban élő, de egykor rémisztő betyárok életét.

Címkék: természetjárás

CÖLÖPSÉTÁNY A LÁPERDŐBEN

Prusi 2018.09.10. 19:49

Magyarország egyik legérdekesebb tanösvénye a Tata melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál kialakított, fából épült sétány, amely a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között kalauzol végig. A szigorúan védett természetvédelmi területen áthaladó, 18 állomással rendelkező ökoturisztikai tanösvény a lápvidék különleges állat- és növényvilágát mutatja be.

A „vizek városaként” ismert Tatán hajdanán több tucat forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A Fényes-fürdő területén lévő láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A források enyhén szénsavas, tiszta vizét már több mint száz éve élvezhetik fürdésre is az idelátogató vendégek: a karsztvizekre épült, 1913-ban kialakított fürdő a mai napig működik a forrásvidék északi végében.

A szigorúan védett természetvédelmi területen – amely 2006 óta a világ legértékesebb vizes élőhelyeit védő nemzetközi Ramsari Egyezmény helyszínei közé tartozik – 2015-ben épült ki az 1350 méter hosszú cölöpsétány, melyen számos információs tábla segít megérteni a forrásvidék látnivalóit, páratlan állat- és növényvilágát, a különböző tavakat, forrásokat, természeti jelenségeket. A tanösvény leglátványosabb része a közel négyhektáros, mesés láperdőben, a Nagy-Égeresben kiépített szakasz a kilátótoronnyal: A nyílt vízfelületű lápból kikandikáló fatörzsek, égerfák elképesztően varázslatossá teszik az egyedülálló tájat.

Címkék: természetjárás

SÉTA A TATAI GEOLÓGUS KERTBEN

Prusi 2018.09.09. 18:57

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. Az Európában példa nélküli geológiai és botanikai látványosságokat, százmillió év kőbe vésett történetét bemutató Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán szakvezetésével tekintettük meg.

A tatai Kálvária-dombon elhelyezkedő, 3,5 hektáros természetvédelmi területet 1976-ban nyitották meg a természettudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára, 1991-től Szabadtéri Geológiai Múzeumként is működik. Az egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti érdekességekkel, látványosságokkal rendelkező terület 1994-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezelésébe. Az egyetem a Környezetvédelmi Alap támogatásával 1995–1997 között fejlesztette tovább, ekkor bővült a tanösvény útvonala és a kőpark bemutató gyűjteménye. A védelem alatt álló földtani alapszelvényeket pályázati támogatás segítségével 2014–2015-ben rekonstruálták.

A természetvédelmi terület több százmillió év geológiai eseményeit, élővilágát, valamint botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti látnivalókat mutat be. Fontos szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben, a hazai geológus, térképész, geofizikus, meteorológus, geográfus, környezetvédelmi szakemberképzésben. Fennállása óta számos földtani szakmai, ősrégészeti rendezvénynek, valamint természet- és környezetvédelmi módszertani bemutatóknak adott otthont. A Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjteményt évente közel hatezren látogatják.

Címkék: természetjárás

KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2018.07.04. 10:55

Túraútvonal: Dobogókői panoráma – Pilismarót – Miklós deák-völgy – Millenniumi emlékmű – Miklós deák-völgyi halastavak – Hamvas-kői-rét – Hirsch-orom – Pilismarót

Címkék: természetjárás Pilismarót

TÖLTŐDÉS AZ ATTILA-DOMBON

Prusi 2018.05.19. 10:56

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

Gróf Blaskovich Ernő (1834–1911), a tápiószentmártoni ménes alapítója Priszkosz rétor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos újkőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar és honfoglalás kori használati és dísztárgy került felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy már Kr. e. 4-5 ezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

A Kincsem Lovaspark lapos síkságából néhány méter magasan kiemelkedő Attila-domb nemcsak az Aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik. A világhírű csodakanca, Kincsem kifutója éppen az Attila-dombon volt: többen ezzel magyarázták egyedülálló sikersorozatát.

A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, ezáltal segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében. A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatást gyakorol az erre kirándulók közérzetére.

Nagy Béla geológus korábban Marx György (1927–2002) fizikussal együtt megvizsgálta az Attila-dombnak tulajdonított csodatévő hatást, és konkrét méréseik során igen gyenge radioaktivitást észleltek: „A megszokott háttérsugárzás másfélszeresét, kétszeresét tapasztaltuk amőbaszerű foltokban” – nyilatkozta az mta.hu-nak 2010-ben a geológus. Az MTA doktora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kérdőíves felmérést is végeztek 300 ember bevonásával arról, érezték-e az Attila-domb bármilyen jótékony hatását. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az oda zarándokló emberek meggyőződéssel vallják, nekik jót tett az ott tartózkodás. A geológus nem vonja kétségbe, hogy a jó közérzet elérésében a gyenge radioaktivitás is segíthet, hiszen sokan állítják, hogy éreznek bizonyos sugárzást: „De ez inkább a belső nyugalom, a béke érzése, mert nem létezik semmiféle általános földsugárzás” – fogalmazott Nagy Béla. Az Attila-dombon sekélyfúrásokat végeztek, fél méter mélységben egy napig mérték az érzékelő berendezések a talajlevegőt. A kiértékelt eredmények pedig a már említett minimális sugárzást mutatták, hangsúlyozta a geológus annak a véleményének is hangot adva, hogy egyes vizsgálatok szerint ez éppen az a radioaktív tartomány, amely esetleg valóban alkalmas lehet gyógyításra.

Címkék: szubjektív természetjárás

ROMANTIKUS SÉTA AZ ILONA-VÍZESÉSHEZ

Prusi 2017.11.13. 06:22

Házaspárként tett első kirándulásunk helyszínéül tökéletes választásnak bizonyult az idilli fekvésű parádfürdői Ilona-völgy, ahol Magyarország legnagyobb természetes zuhataga található.

Nem csupán gyermekkori emlékeket, hanem közös élményeket is idézett számunkra Parádfürdő környéke, hiszen múlt tavasszal már jártunk a Károlyi-kastélynál és a legendákkal övezett – 2015-ben kidőlt – hatalmas kocsányos tölgynél, a több mint 300 éves Rákóczi-fánál. Az innen mintegy 5 kilométerre fekvő Ilona-völgyi-vízeséshez vezető, hangulatos rétek között futó aszfaltos utat százéves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övezi, a várbükki elágazást követően az ősszel különösen szép színekben pompázó bükkösben haladtunk tovább. Útközben több foltos szalamandrát is láttunk: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő faj eszmei értéke 50 ezer forint.

A kezdetben kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, többször is átszeli azt, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig. Hazánk legnagyobb szintkülönbségű zuhatagának vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából, vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

„Örökkön örökké és még azután is” bízom abban, hogy itt elhangzott kívánságunk meghallgattatásra talál, szerelmünket a Mátra elapadhatatlan pozitív energiái táplálják tovább.

Címkék: természetjárás

FELHŐK KÖZÖTT AZ ŐSZI PILISBEN

Prusi 2017.10.05. 12:18

Túraútvonal: Dömös, községháza – Szentfa-kápolna – Vadálló-kövek – Prédikálószék – Tányéros-völgy – Kecskehát-rét – Nyalka-bérc – Visegrád–Diós, lovaspálya

Szemerkélő esőben indultunk útnak Dömösről, majd négy és fél kilométer alatt 540 méteres szintkülönbséget leküzdve, helyenként félelmetesen meredek ösvényeken kapaszkodtunk fel a Vadálló-kövekhez. Ekkorra már leszakadt az ég, a közeli ormokat is sorra takarták el a fellegek, s mire a 639 méter magasan álló – múlt évben felavatott – prédikálószéki kilátóhoz értünk, sűrű köd borította be a vidéket és fedte el az egyébként csodálatos kilátást a Dunakanyarra, a Pilis és a Börzsöny csúcsaira. Az egyre hevesebb esőzés miatt a szükségesnél rövidebb pihenőt követően meneteltünk tovább, a felfelé vezető ösvénynél jóval kényelmesebb, murvás erdészeti úton, ahol hamisítatlan őszi arcát mutatta a Pilis.

Mintegy kétórás gyaloglás után – miközben lassan szinte teljesen besötétedett – értünk el egy újabb elágazáshoz: a turistaút váratlanul elkülönült a műúttól. Hiába mutatott az újonnan festett turistajelzés Dömös felé, nem szerettük volna a dagonyában végezni, így kénytelenek voltunk a jelzetlen erdészeti úton folytatni viszontagságos utunkat – bízva a legjobbakban. Nem könnyített a helyzeten, hogy a nálam lévő turistatérkép a prédikálószéki kilátó átadása előtt készült, így hiába jártam már korábban többször is a környéken, ezúttal lefelé menet nem tudtam pontosan meghatározni a helyzetünket. Végül – összesen több mint 15 kilométer feszített tempójú gyaloglás után – aszfaltozott útra értünk, ahol már kamatoztatni tudtam helyismeretemet: Dömös és Visegrád között, a diósi lovastanyánál kötöttünk ki. Teljesen átázva szálltunk fel a szerencsére nem sokkal később érkező távolsági buszra, s jutottunk vissza a túra kiindulópontjához, a dömösi községházához. És néhány perccel később elállt az eső...

Címkék: természetjárás

ŐSZI SÉTA A MONORI STRÁZSA-HEGYEN

Prusi 2017.09.28. 14:47

Az Alföldbe simuló, 190 méter magas Strázsa-hegy a hagyomány szerint arról kapta nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a monori falut és népét a portyázó törököktől. Napjainkban Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő pincefaluja található itt, amely mintegy 960 pincéjével a Kunsági borvidékhez tartozik. A Kis-Strázsa-hegy tetején 2002-ben átadott kilátóból a budai hegyek vonulatai is látszanak, a legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével azonosítani lehet a környék jellegzetes pontjait.

Címkék: természetjárás

„FELHŐBE HANYATLOTT A DRÉGELI ROM”

Prusi 2017.08.29. 18:54

Augusztus utolsó hétvégéjén a Börzsönyben tettünk tartalmas kirándulást: éjszaka a 800 éves nagybörzsönyi Szent István-templom közelében sátraztunk, másnap a szlovákiai Ipolyság érintésével jutottunk el Drégelypalánkra. Innen gyalogoltunk fel hazánk történelmének egyik legszentebb helyére: a 444 méter magas sziklaormon álló, 1285 előtt épült Drégely vára a 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György kapitány másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. századi irodalmi művek tették a nemzeti emlékezet részévé.

Címkék: természetjárás

KIRÁNDULÁS A VIRÁGOS-NYEREGHEZ

Prusi 2017.05.22. 18:48

Sétaútvonal: Szépvölgyi út – Határ-nyereg – Újlaki-hegy – Mária-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Erdőalja utca

Címkék: természetjárás

TAVASZI TÚRA A MÁRAMAROSI HEGYEKBEN

Prusi 2017.05.01. 14:00

Idei első hosszabb gyalogtúránkat az erdélyi Máramaros megyében, Kapnikbánya környékén tettük a párommal április utolsó napjaiban. Szeszélyes tavaszi időjárás fogadott a Keleti-Kárpátok ezen vidékén, ahol az elmúlt évben már többször is jártunk az Izsáky-expedíció kapcsán, s az izgalmas nyomozás még korántsem ért véget. Ezúttal hóval borított, jeges, latyakos – helyenként szinte járhatatlan – földutakon és meredek ösvényeken haladtunk felfelé a borús északi oldalon. Páratlan panorámát élvezhettünk az ormokról, és megérte leküzdeni a hegyeket, hiszen a Gutin nyugati lejtőin már ragyogó napsütésben piknikezésre csábító, zöldellő rétek, rügyező fák, vidáman csobogó patakok fogadtak. Hosszú idő után végre ismét csend, békesség és nyugalom vett körül minket, kellően távol a civilizáció háttérzajaitól és negatív energiáitól.

Címkék: utazás természetjárás

PANORÁMA A HÁRMASHATÁR-HEGYRŐL

Prusi 2016.09.07. 12:48

Fenyőgyöngyétől kényelmes, egyórás sétával – az országos kék jelzésen – közelíthető meg a méltán népszerű Hármashatár-hegy, amelynek 495 méter magas csúcsán, egy második világháborús lövegállás helyén idén tavasszal új kilátó épült. A Guckler Károly (1858–1923) erdészről elnevezett, fenyőgerendákból készített nyolcszögletű kilátópont gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre, a Dunára, a Budai-hegységre, a Pilisre és a Börzsönyre, tiszta időben a távolabbi Cserhát és a Mátra is látható.

Címkék: természetjárás Budapest

VÉGIG A SPARTACUS-ÖSVÉNYEN

Prusi 2016.09.06. 11:46

A Visegrádi-hegység egyik legszebb turistaútja az eredetileg vadászoknak kialakított Spartacus-ösvény, amelyet 2015 szeptemberében adtak át a kirándulóknak. Az immár zöld sávval jelölt, Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó keskeny ösvény merész, látványos vonalvezetésével tűnik ki a magyarországi turistautak közül, nem utolsósorban az útvonalról többször is feltáruló fantasztikus panorámának köszönheti hírét.

A magyar természetjárók régi álma vált valóra, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. átadta a turistaforgalomnak az eredetileg még az 1930-as években létesített, főként vadászati célokat szolgáló ösvényt, amely Pilisszentlászló és Visegrád között, mintegy 5 kilométeren át kanyarog a hegyoldalban. Sokáig csak egy szaggatott vonalka jelezte a turistatérképeken, a legelvetemültebb természetjárókon és tájfutókon kívül kevesen ismerték a hegység egyik rejtett gyöngyszemének tartott ösvényt. Augusztustól októberig kifejezetten tilos volt rajta a túrázás, hogy a kirándulók ne zavarják a környék vadállományát. 2015-ben aztán mégis úgy döntött a Pilisi Parkerdő Zrt., hogy módosítja az eredetileg Pilisszentlászlóról a Lepence-patak völgyében futó zöld turistajelzés útvonalát. Így ma már a Spartacus-ösvényen keresztül Visegrádig bárki nyugodtan végigjárhatja a négy és fél kilométeres útvonalat, amely végig szintben kanyarog a hegyoldalban.

A Spartacus-ösvény – az útvonal elején és végén elhelyezett figyelmeztető táblák ellenére – száraz időben biztonságosan járható, több helyen keskeny, egyszemélyesre szűkülő szakaszokkal. A kitűnően felújított, megtisztított ösvény kényelmesen tekergőzik a meredek oldalban, néhol hatalmas sziklák között, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás ligetes részen vezet át. Egy jellegzetes sziklatornyot elhagyva a Duna szalagja is megcsillan a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közt. Kissé megszelídülve ér az ösvény gyönyörű bükkerdőben az elhagyatottan álló Jenő-kunyhóhoz, majd a vadregényes Apát-kúti-völgy felett halad tovább Visegrád felé. Pilisszentlászlóról induló, összesen 17 kilométeres körtúránkon az Ördögmalom Erdei Étteremben elfogyasztott vacsora után, a vadregényes völgyben kanyargó erdészeti műúton, már sötétedés után értünk vissza a falu központjába.

Címkék: természetjárás

ÖTVENEZER LÉPÉS A GUTINBAN

Prusi 2016.09.03. 22:35

Túraútvonal: Felsőbánya, Turist Şuior – E. M. Şuior – Ökör-tisztás – Masa Domnilor – Rezervația Creasta Cocoşului – Kakastaréj – Masa Domnilor – Ökör-tisztás – E. M. Şuior – Felsőbánya, Turist Şuior

dsc01305.JPG

Címkék: utazás természetjárás

NYÁRI HŰSÖLÉS A PÁL-VÖLGYI-BARLANGBAN

Prusi 2016.07.13. 17:52

Az idei év eddigi legmelegebb napján – Budapesten 36 Celsius-fokot mutatott a hőmérő – délután a létező leghűvösebb helyen, az állandóan 10 Celsius-fokos hőmérsékletű Pál-völgyi-cseppkőbarlangban töltöttünk egy órát. Az 1904-ben felfedezett barlangrendszer mára ismert járatainak hossza mintegy 30 kilométer, ezzel Magyarország leghosszabb barlangja. Az 500 méter hosszan, igényesen kiépített túraútvonal az évezredek óta változatlan, megdermedt világ legjellegzetesebb szakaszain – meseszerű cseppkőalakzatok, különleges formájú sziklák és magas, hasadékszerű folyosók között – vezeti végig a látogatókat.

Címkék: természetjárás

VADKEMPINGEZÉS A GUTINBAN

Prusi 2016.06.17. 08:13

Június elején két társammal egy hetet töltöttünk Erdélyben, a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Gutin hegységben, az oknyomozással egybekötött utazás apropójáról és eredményeiről készülő könyvünkben részletesen beszámolunk majd. Két éjszakát töltöttünk Kapnikbányán, jártunk Felsőbányán, Aknasugatagon és Máramarosszigeten, majd – megerőltető gyalogtúrát követően – az 1438 méter magas Kakastaréj közelében vertünk sátrat, kilométerekre a legközelebbi lakott településtől. Nem csupán a Gutin-hágóról és az egyik nyáron is üzemelő sífelvonóból, hanem nomád szálláshelyünkről is csodálatos panoráma nyílt a környező hegyekre, a Keleti-Kárpátok északnyugati ormaira.

Címkék: utazás természetjárás

GYALOGTÚRA A KAKASTARÉJHOZ

Prusi 2016.04.22. 19:18

Túraútvonal: Máramaros megye, Kapnikbánya – Piatra Mălnașului – Dealului – Gutâiu Mic – Creasta Cocoșului; 38 km

Címkék: utazás természetjárás

KIRÁNDULÁS AZ ÖRDÖG-OROMHOZ

Prusi 2016.01.18. 12:48

Túraútvonal: Csillebérc – Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy) – Piktortégla-üregek – Kakukk-hegy – Frankhegyi (Kolacsovszky)-turistaház – Magasút – Ördög-orom – Ördög-szószék – Farkasvölgy

Címkék: természetjárás

KIRÁNDULÁS A MARÓTI-HEGYEKBEN

Prusi 2015.08.07. 11:50

Túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Ráró-hegy – Fehér-szikla – István-tető – Enyedi-kereszt – Savó-kúti-tisztás – Vasarc – Basaharci-völgy – Pilismarót, Basaharc

Címkék: természetjárás

KIRÁNDULÁS A CSÍKI-HEGYEKBEN

Prusi 2015.06.22. 16:15

Túraútvonal: Csillebérc, KFKI – Sorrento-sziklák – Szállás-hegy – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, Csíki csárda

Címkék: természetjárás

KIRÁNDULÁS A SZIGETKÖZ CSÚCSÁBAN

Prusi 2015.06.04. 13:55

Egykor szebb napokat látott szálláson, elviselhetetlen szúnyoginvázóval küzdve, de csodálatos természeti környezetben, nyugalomban és kiváló időben töltöttem néhány napot a Szigetköz csúcsában, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Véneken. Az alig 170 lakosú falut és környékét, a szomszédos Kisbajcsot és Szőgyét két keréken fedeztem fel, és kellemes kikapcsolódást jelentett a kishajózás is a Mosoni-Dunán. A programot „langallóparti” és közös esti bográcsozás, az utolsó nap délelőttjén rövid győri városnézés színesítette.

Címkék: természetjárás